Jegyzetek

1. Első maradandó emlékem erről 1984 őszéről való, amikor Pártosfalván az iskola udvarán magas rangú vendégek és szép számú közönség jelenlétében emlékeztek meg színvonalas műsorral politikusok, szakemberek, pedagógusok a kétnyelvű oktatás bevezetésének 25. évfordulójáról.
2. A kitüntetések közepette elhangzott, hogy a közeljövőben tudományos tanácskozás fogja érté kelni, megvitatni a szlovéniai kétnyelvű oktatás eredményeit és gondjait, de erre a konferenciára a mai napig még nem került sor.
3. Ezek a kövekezők: Lendva vonzáskörzetében Alsólakos (Dolnji Lakoš), Bánuta (Banuta), Csente (Čentiba), Dobronak (Dobrovnik), Felsőlakos (Gornji Lakoš), Göntérháza (Genterovci), Gyertyános (Gaberje), Hármasmalom (Trimlini), Hídvég (Mostje), Hosszúfalu (Dolga vas), Hosszúfaluhegy (Dolgovaške gorice), Kámaháza (Kamovci), Kapca (Kapca), Kót (Kot), Lendva (Lendava), Lendva-hegy (Lendavske gorice), Petesháza (Petišovci), Pince (Pince), Pincemajor (Pince Marof), Radamos (Radmožanci), Völgyifalu (Dolina), Zsitkóc (Žitkovci); Muraszombat környezetében pedig Berkeháza (Berkovci), Csekefa (Čikečka vas), Domonkosfa (Domanjševci), Hodos (Hodoš), Kapornak (Krplivnik), Kisfalu (Pordašinci), Pártosfalva (Prosenjakovci), Szentlászló (Motvarjevci), Szerdahely (Središče).
4. Legújabban ellentmondani látszik ennek Szlovénia régiókialakítási törekvése, amelyben a magyarság jogos fenyegetettséget érez.
5. A jobb tájékozódás, főleg magyarországi olvasóim kedvéért nem árt megjegyezni, hogy a község Szlovéniában egy járásszerű településcsoport, amely még a szocialista Jugoszláviában meghonosodott értelmezés szerint olyan, társadalmi-államigazgatási önkormányzattal felruházott területi egység, amelyet a névadó város vagy nagyobb falu és a jogilag odasorolt települések együtt képeznek. (A községek területileg kisebbek a Magyarországon korábban létezett járásoknál.)
6. Ezt felismerve a Lendvai Községi Magyar Nemzeti Közösség Oktatási-Nevelési Bizottsága napjainkban kezdeményezni szeretné, hogy a jövőben újra a tanulók tényleges nyelvtudása legyen a nyelvi csoportba való besorolás alapja, s ne csak a szülők esetleges felületes, lojalitásra hajló döntése.
7. A standard megítélése és a nyelvi interferencia növekedése szinte minden utódállamban felveti azt a vitás kérdést, hogy egy- vagy többközpontú-e a mai magyar nyelv. Egyesek, főleg Lanstyák István, a többközpontúság mellett érvelnek (Lanstyák 1998: 327-30). Megkülönböztetnek teljes, részleges és kezdetleges központokat. Nyilvánvalóan más az erdélyi vagy az ausztriai magyar nyelv helyzete. Legújabb könyvében Kolláth Anna is kezdetleges központnak tekinti a Muravidék magyar nyelvét (2005: 76-77). E megállapításokkal nem mindenki ért egyet. Vörös Ottó például regionalitásoknak tekinti azokat a nyelvi sajátosságokat, amelyek az államnyelvek hatására jönnek létre a kisebbségi nyelvekben (2007: 24-31). Magam a szlovéniai magyar nyelv közpotúságának lehetőségét standardjának és némely regiszterének hiánya miatt vonom elsősorban kétségbe.
8. Ebből készült el kandidátusi dolgozatom 1993-ban Regionális lexikológiai vizsgálatoka nyugati magyar nyelvterületen címmel.
9. Elég, ha csak a szlovákiai Ján Slota vezette nemzeti párt rendszeres magyarellenes kirohanásaira gondolunk.
10. Ahogy az előző tanulmánnyal összehasonlítva láthatjuk, ez az arány 6 év alatt 56,57%-ról 24,09%-ra esett vissza Göntérházán. Egy rádióműsorból tudjuk, hogy a 2008/2009-es tanávben már csak 74 tanulója van a göntérházi iskolának.
11. Utalás a Szlovén Köztársaságban elkezdődött oktatáspolitikai reformra, amelynek eredménye a kilencéves általános iskola és a többszintű középiskola bevezetése lett.
12. Azóta természetesen minden tanterv elkészült, sőt módosításaikra is sor került.
13. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy néhány év múltával ezek a gondok (vasúti közlekedés, autópálya) sikeresen megoldódtak.
14. Csak sajnálni lehet, hogy a Népújság már évekkel ezelőtt felfüggesztette még ezeknek a rövid nyelvművelő, nyelvi ismeretterjesztő cikkeknek a közreadását is.