|
|
2005-ben a vajdasági magyar tudományos és politikai elit egy csoportjában megfogalmazódott az igény a regionalizmus, mint tudományterület vajdasági meghonosítására, elsősorban abból kiindulva, hogy Szerbia előbb vagy utóbb európai útra fog lépni.
Abban a periódusban a regionalizmus, mint határtudomány Szerbiában szinte teljesen ismeretlen volt. Néhány belgrádi és újvidéki egyetemi oktató foglalkozott ezekkel a problémákkal. A vajdasági magyarság ebben a kérdésben is lemaradásban volt.
A Regionális Tudományi Társaság alapítói felismerték, hogy a regionalizmus eszméjének elsajátításával, a világosan megfogalmazott stratégiákkal, és biztos lábakon álló fejlesztési tervekkel lehet a fejlődés útjára állni, ami a vajdasági magyarság számára elengedhetetlenül fontos, ha saját szülőföldjén meg kíván maradni.
A Regionális Tudományi Társaság 2005. december 5.-én Szabadkán alakult meg 17 taggal, akik Észak Vajdaság számos települését képviselték. Szakmai szempontból, a regionalitással foglalkozó tudományterületek szinte minden képviselője részt vesz a munkában, bár túlsúlyban vannak a közgazdászok.
Az elmúlt több mint két évben a Regionális Tudományi Társaság előkelő helyett hívott ki magának a szerbiai, vajdasági tudományos életben és a Magyar Regionális Tudományi Társaság határon túli szervezeteként is, köszönhetően a szerteágazó tevékenységnek, amiről számot is adtunk eddigi munkáinkban.
Az Évkönyv a Regionális Tudományi Társaság negyedik kiadványa és elsődlegesen egyes városok, és községek fejlesztésére fókuszál. A beszámolók a 2007. november 16.-án megtartott I. Vajdasági Regionális Fejlesztési konferencián kerültek bemutatásra. A konferencia címe „Mit tegyünk - mit tettünk?" is jelzi a társaság törekvéseit.
Válaszként a „Mit tettünk" kérdésre a konferencián bemutatásra került a Magyar Tudományos Akadémia pécsi Regionális Kutatások Központjának „Vajdaság" című monográfiája és a Regionális Tudományi Társaság második kötete „Kistérségi Távlatok - Délvidéki Fejlesztési Lehetőségek" címmel.
A két könyv méltatásán túl, bemutatásra került néhány tudományos munka és a vajdasági magyar többségű önkormányzatok és más mikro-régiók fejlesztési tervei is. Az évkönyvünk alapját ezek a munkák jelentik.
A Regionális Tudományi Társaság munkája során folyamatos a törekvés, hogy Vajdaság a lehető legnagyobb figyelmet kapja a szerbiai területi fejlesztési folyamatokban.
Hozzá szeretnénk járulni a szűkebb környezetünk fejlesztéséhez. Ehhez rendelkezésünkre áll az a tudás, és tapasztalat is, amit magyarországi kollégáink korábban elsajátítottak, önzetlenül rendelkezésünkre bocsátottak és segítettek hatékonyan alkalmazni a szerbiai-vajdasági viszonyokra.
Társaságunk céljai megegyeznek a Magyar Regionális Tudományi Társaság céljaival: «a regionális tudomány művelőinek szakmai fórumot biztosítson; megismertesse és népszerűsítse a nemzetközi és hazai regionális tudomány eredményeit; bekapcsolódjon a regionális tudományokkal foglalkozó nemzetközi szervezetekbe s ezzel terjessze a hazai tudományos eredményeket; kapcsolatot építsen ki a regionális politika alakítóival és annak gyakorlati megvalósítóival a tudományos eredmények ismertetésére, befogadására; támogassa mindazon kutatóhelyeket, felsőoktatási intézményeket és más szervezeteket, ahol a regionális
tudományt művelik, vagy a jövőben művelni kívánják; pályázatokkal, ösztöndíjakkal és más kezdeményezésekkel támogassa a regionális tudomány művelőit tudományos eredményeik közreadásában és népszerűsítésében, konferenciák, tanácskozások szervezésével; könyvek, kiadványok megjelentetésével járuljon hozzá, hogy a tudományterület eredményei minél szélesebb körben megismerhetők és felhasználhatók legyenek.»
E célokat kiegészítettük megalakulásunk alkalmával egy hármas célrendszerrel. E hármas célrendszer első pillére, az ismeretterjesztés a második a fiatal szakemberek felkutatása, bevonása a munkába és nem utolsó sorban a tehetséggondozás.
Ez idáig - bár külső segítséggel -, de e hármas célrendszer elemeit többé-kevésbé sikerült megvalósítanunk.
A kezdeményező bizottság az alakuló ülésre meghívottak névsorával is elsősorban a fiatalabb réteget célozta meg, mivel a délvidéki magyarság szükséglete és célja értelmiségi réteget nevelni, aminek az RTT kiváló bázisa lehet.
A jelenlegi 34 tagból 20-an 35, és több mint tízen harminc év alattiak. A társaságnak nagy része egyetemi végzettségű, többen doktori címmel rendelkeznek és egyetemi oktatók is tagjai a társaságnak.
A fent említett célrendszer második eleme az ismeretterjesztés nehézségekbe ütközött. A 2006-os év első felében több előadást tartottunk Szabadkán, Zentán és más településeken, amelyeket neves magyarországi előadók beszéltek némely alkalommal gyér, némely alkalommal tömeges hallgatóság előtt. Ezeken az előadásokon kapcsolatba léptünk fiatal értelmiségiekkel, akik azóta tevékenyen részt vesznek a munkában.
A Regionális Tudományi Társaság 4 tagja a Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem. Közgazdaságtudományi karának Regionális fejlesztési doktori iskola munkájába kapcsolódott be. Reményeink szerint Ők fogják képezni a regionális tudományosság vezető rétegét a jövőben a Délvidéken.
A 2006-os év második felében a Regionális Tudományi Társaság a Szülőföld alaptól nyert összeg segítségével elkezdte a Vajdasági magyarlakta települések fejlesztési tervének kidolgozását. A munka befejezéseként 2007 elején jelent meg „Kistérségek Életereje" című kötet.
A munka elsősorban gazdaságfejlesztési terv, de mivel erre a régióra még nem készült hasonló összefoglaló mű, kitér egyéb területekre is. A munkát húsz témára osztottuk, hiánypótlónak szántuk, kapocsként a már meglévő komplex vajdasági fejlesztési terv és az egyes községek fejlesztési tervei között, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a magyarlakta községek felzárkóztatását és további fejlődését szolgálja.
A következő lépésben a fejlesztési tervre épülő operatív programok kidolgozása következik és azok „road show" jellegű bemutatása, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a mi kis közösségünkben rejlő növekedési potenciálra.
A 2007-es évben a Társaság két fő tevékenységre összpontosított.
Szabadka Község Gazdaságfejlesztési tervéhez kötődően elvégeztük a résztvevők és érdekek viszonyainak elemzését morfológiai és strukturális elemzéssel, majd Mactor számítógépes programcsomaggal, ami módszertani újdonságnak számított hazánkban.
A második félévben az Apáczai Közalapítvány támogatásával Vajdaság szerte Uniós projekt menedzserképzést szerveztünk, mivel célunk, hogy minél több szakember vegyen részt az Uniós és egyéb források pályázásában.
A 2008-as esztendőben folytattuk a projektmenedzsment képzést, és elkezdtük a Vajdasági Felnőttképzési hálózat stratégiájának kidolgozását a Szülőföld Alap támogatásával.
Ezzel párhuzamosan készül harmadik kiadványunk a Tartományi Oktatási és Kulturális Titkárság támogatásával, melynek érdekessége hogy párhuzamosan magyar és szerb nyelven értekezik a morfológiai, strukturális elemzés és a Mactor programcsomag eredményeinek elemzéséről, bemutatva egy esettanulmányt is.
Szintén a Szülőföld Alap támogatásával kezdjük a vajdasági mezőgazdasági oktatási rendszer vizsgálatát és stratégia kidolgozását, amellyel a mezőgazdaságból élők tudásszintjét növelve az egész ágazat fejlődését kívánjuk segíteni.
Az RTT 2006. december 19.-én mutatta be Szülőföld Alap által támogatott „A többségében magyarlakta községek fejlesztési terve" című projekt eredményét a szabadkai Magyar Házban.
2007 március 23. az MTA RKK Békéscsabai Kutatóállomásán: „A többségében magyarlakta községek fejlesztési terve" c. projekt bemutatása.
Az RTT tagsága köszönettel tartozik Horváth Gyula DSc főigazgatónak, az MRTT elnökének és Buday-Sántha Attila DSc tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Doktori Iskola vezetőjének, önzetlen segítségükért.
Ricz András
Elnök
|
|