Életminőség Szerbia régióiban

Kajári Karolina, Ph. D., egyetemi docens

> Bevezető

Az életminőséggel kapcsolatos viták évszázadosak, de a mai értelemben felvetődő életminőség problémaköre csak a múlt évszázadban kezdett artikulálódni. Az életminőség jellegzetes interdiszciplináris probléma, mivel sok tényezőn és azok egymásra hatásán alapul, és sok formában jelenhet meg.

Az életminőséggel kapcsolatban is használatosak az életszínvonal eltérő mutatói. Ezek könnyen és viszonylag pontosan mérhetők, míg sok elvileg használható mutató mérése problematikus. Valószínűleg ez okozza, hogy a szakirodalom elsősorban a könnyen mérhető mutatókkal foglalkozik, és a gyakorlat, a különböző programok és politikák is ezekre irányulnak, elhanyagolva a nehezen mérhető, de fontos jelenségeket.

A mérhetőség és nem mérhetőség annál fontosabb kérdés, mert több kutatás bizonyította, hogy az életkörülmények nem közvetlenül, hanem az emberek szubjektív tapasztalatán keresztül hatnak az élettel való elégedettségre és a boldogságra. Márpedig a szubjektív érzések mérése nem egyszerű feladat. El kell fogadni, hogy az életminőség egyaránt tartalmaz objektív és szubjektív elemeket, előbbieket az objektív jólét mutatóival mérjük, utóbbiakat pedig az elégedettségre vonatkozó kérdésekkel (Fekete, 2006).

> Az életminőség előtérbe kerülése

Napjainkban egyre többen döbbenek rá, hogy a gazdasági, fogyasztói verseny és növekedés sok elemében káros az emberiségre, mert az erőforrások kimerüléséhez vezet, beleértve a környezet hulladék-asszimilációs képességét is, és nem jár együtt az életminőség javulásával.

A XX. század második felétől az életminőség javítása a fejlett társadalmak egyre inkább központi társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésévé vált, és vizsgálata is aktualizálódott. A gondolat, mely szerint az egyoldalú gazdasági növekedés és a pénzhajhászás helyett az életminőség fontos, ma egyre elfogadottabb. E szerint a politika és az egész társadalom legfontosabb célja az életminőség folyamatos növelése kell, hogy legyen.

A fejlettnek tekinthető országokban kinyilatkozások szintjén már az 1960-as évektől megjelent az életminőség javításának szükségessége. Többen Johnson amerikai elnök 1964-es elnöki választási hadjáratában a Great Society program kapcsán tett kijelentésétől származtatják a vizsgált fogalmat, amely kijelentés szerint „Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Ez idő tájt az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló mennyiségi jólét (welfare) mellett előtérbe került az immateriális dimenziókban megvalósuló jólét (well-being) kérdésének tárgyalása is (Fekete, 2006).

> Az életminőség kutatásában használatos modellek

Az életminőség kutatás-módszertanával kapcsolatban két modellt különböztetnek meg: a skandináv életszínvonal-, életkörülmény-megközelítést és az amerikai életminőség modellt (Fekete, 2006).

A skandináv modell megközelítésének fókuszában az erőforrások fogalma áll, a hangsúly az életfeltételekből eredő tényezők életminőséget alakító szerepén van.

Az amerikai modell ezzel szemben elsősorban a szubjektív érzékelés és értékelés folyamatainak jelentőségét hangsúlyozza, és az emberek szubjektív közérzete alapján méri a társadalom fejlődését és az életminőséget.

Erik Allart (Utasi, 2006) életminőség megközelítése a skandináv és az amerikai modell szintézisét nyújtja. Allart having-loving-being tagozódású modellje (1. táblázat) az alábbiak szerint minden szinten képes kezelni a jólét objektív és szubjektív megélésének árnyalatait.

1. táblázat

Allart életminőség-modellje

Forrás: Allart (Utasi, 2006)

Rahman és mások (2005) bemeneti vázlatának ötletén alapszik az 1. ábra, amely az életminőség legfontosabb inputjait és outputjait mutatja be (Sebestyén, 2005).

1. ábra

Az életminőség inputjai és outputjai

> Human Development Index - HDI

Életminőség indexeket az output, és szükség szerint input oldali adatok kombinálásával, különféle paramétereket vegyítve, sokan és sok irányban fejlesztettek. Leggyakrabban az ENSZ által 2-3 évenként megjelentetett Human Development Index- HDI. használatos.

Az emberi fejlődés indexe (Human Development Index - HDI), amelyet 1990 táján az ENSZ Fejlesztési Szervezete (az UNDP) dolgozott ki (Neumayer, 2001; Hicks, 1997) széles körben használt és elismert. A mutató annak köszönheti sikerét, hogy viszonylag egyszerű és lényegre törő, mert a GDP vásárlóerő paritása mellett, csak a születéskor várható élettartamot és az iskolázottságot, a képzettséget veszi számításba. A későbbiekben bemutatjuk ennek szerbiai alkalmazását.

> Néhány jellemző adat társadalmunk állapotáról

Szerbiában a politikai pártok is felhasználják az újvidéki SCAN ügynökség közvélemény-kutatási eredményeit. A 2006. március-áprilisi jelentés első kérdése a családok anyagi helyzetére, még a második kérdés az életminőségre vonatkozott. Az 1700 megkérdezett szerbiai lakos 50,4 % úgy vélte, hogy ugyanúgy él, 28,4% úgy vélekedett, hogy rosszabbul él és alig több mint 11 % gondolta, hogy jobban él, mint az előző évben.

Jellemző, hogy az életminőség csak egy globális kérdés formájában jelenik meg a közvélemény kutatásban, bár jellemzően több kérdést szoktak feltenni, amivel bizonyos szintig ellenőrizhető a válaszok konzisztenciája.

Pozitívan értékelhető, hogy Szerbiában van ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozó közvélemény-kutatás, de nem biztos, hogy az módszertanilag kiforrott, és az sem biztos, hogy létezik már megfelelő közgondolkodás és a lakosság, legalább megközelítőleg, ugyanazt érti az életminőség fogalma alatt.

> Szerbia és egyes régiók helyzete a HDI mutatók alapján

Az UNDP által készített Human Development Report - Serbia 2005 (UNDP, 2005) mellékletében (Main socioeconomic and human development indicators) az adathiányból adódó nehézségek ellenére ott találhatók a Human Development Index - HDI mutatók Szerbiára vonatkoztatva.

Az indexek számítása standard módszertanon, a következő három összetevő átlagán alapul:

1. Életminőség a születéskor várható életkorral kifejezve.
2. írástudás és képzettség.
3. Életszínvonal GDP/capita, vásárlóerő paritáson számolva.

Mindhárom indexet korrigálták, de erre nem térünk ki. Az előzőek alapján számított indexek a 2. táblázatban láthatók.

2. táblázat

HDI1999. és 2002. Szerbiában

A 0,772 HDI index alapján Szerbia a 74 helyen van a HDI számításokkal felölelt 178 ország között.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a 0,8 és annál magasabb indexet tekintik a fejlettek csoportjának, akkor Szerbia a közepesen fejlettek felső részében helyezkedik el.

A várható élettartam-index alapján Szerbia a 73., az írástudás és képzettség index alapján a 62 helyen, míg a GDP index alapján 92. helyen áll. Ebből következik, hogy a HDI javítása érdekében elsősorban a gazdasági fejlődés a kifejezett probléma.

Érdekes képet nyújt az indexek alakulása Belgrád, Vajdaság és szűkebb Szerbia összehasonlításában is, ami a 3. táblázatban látható.

3. táblázat

A HDI értékek régiónként 2002 - ben (*)

(*) Az indexek a lakosság számával súlyozottak

A Vajdaság és a szűkebb Szerbia HDI indexe közötti eltérés nem szignifikáns és nem támasztja alá azt az elképzelést, hogy Vajdaság Szerbia legfejlettebb része. A gazdasági válság megviselte Vajdaságot is - talán még jobban mint az ország más részeit. Ez is azt támasztja alá, hogy a gazdasági fejlődésre kell összpontosítanunk.

Célszerű áttekinteni a négy említett index eltéréseit körzetek szerint is, ami adatszerűen a 4. táblázatban látható:

4. táblázat

Az indexek áttekintése körzetek szerint

> Szerbia és az egyes régiók legfontosabb makrogazdasági mutatói

Szerbia legfontosabb makrogazdasági mutatói is a gazdasági gondokat juttatják kifejezésre (5. táblázat). Szabadka és Észak Bácska esetében csak a nemzeti jövedelemre vonatkozó adatokkal rendelkezünk (Stat. God., 2005).

A Szerbián belüli relatív arányok azt mutatják, hogy Szabadka és Észak Bácska nemzeti jövedelme 1991-ben lényegesen, 10%-kal meghaladta Szerbia átlagát, de Vajdaságét is. Ugyan-ezek az adatok 2002-ben azt mutatják, hogy Észak Bácska és Szabadka nemzeti jövedelem-előnye Szerbia és Vajdaság átlagához viszonyítva lényegesen csökkent (6. táblázat).

5. táblázat

A legfontosabb makrogazdasági mutatók Szerbiában (2000-2004)

6. táblázat

Nemzeti jövedelem 1991-ben és 2002-ben (EUR)

Forrás RZS godisnjaci 1992 i 2003.

> Szerbia és a régiók aktív lakossága

A gazdasági problémákra mutat rá az aktív, eltartott és a jövedelemmel rendelkező, de nem aktív lakosság részaránya is, amit a 2002. összeírás (Popis stan., 2003) alapján mutatunk be a 7. és a 8. táblázatban.

7. táblázat

A lakosság megoszlása Szerbiában és Vajdaságban gazdasági aktivitás alapján

Megjegyzések: * Becslés 2004 - re, (1) Előzetes, november végi adatok

Forrás: Szerb Nemzeti Bank, Köztársasági Statisztikai Intézet, Gazdasági intézet számításai

8. táblázat

A lakosság megoszlása Észak Vajdaságban és a többségében magyarlakta községekben gazdasági aktivitás alapján

Könnyen felismerhető, hogy az aktív lakosság alacsony aránya, a nem dolgozó - munkát kereső aktív lakosság magas száma mind Szerbiára, mind Vajdaságra és Észak Vajdaságra jellemző, ami szintén gazdasági problémákra, mint az életminőség javulásának legnagyobb akadályára vezethető vissza.

> A lakossági fogyasztás

A lakossági fogyasztás Szerbiában 2003-ban, a 2005. Statisztikai évkönyv (2005) szerint a 9. táblázat adatai szerint oszlott meg. Az adatokból kitűnik, hogy az alacsony jövedelmi szintre jellemzően a kiadásokban magas az élelem részvételi aránya, ami érthető is, hiszen az élelemfogyasztás elaszticitása viszonylag alacsony. Ugyanakkor az alkohol- és dohányfogyasztás szintje nem az egészséges életmódra jellemző. Ezen túlmenően az egészségügyi kiadások, a szabadidő-tevékenység, a kultúra, az oktatás költségei is elmaradnak a fejlett országok hasonló mutatóitól.

9. táblázat

Lakossági fogyasztás szerkezete 2003-ban Szerbiában - %

> Az átlag életkor és a várható életkor

Az átlag életkor és várható életkor alakulása (10. táblázat) lassú javulást mutat, de lényegesen elmarad a fejlettebb országoktól.

10. táblázat

Az életkor alakulása Szerbiában

> Az írástudás és a képzettség

Az írástudás és képzettség mutatóit az UNDP jelentése alapján néhány szerbiai nemzetiségre vonatkoztatva a 11. táblázatban mutatjuk be. Ezek szerint ami a képzettséget illeti, a magyarok, a horvátok, a szlovákok lemaradóban vannak. Különösen szembeötlő, hogy a szerbekhez és a montenegróiakhoz viszonyítva milyen alacsony a főiskolát és egyetemet végzettek aránya a nemzeti kisebbségek soraiban. Ezek a problémák kitűnnek a 12. táblázatból is.

> Összefoglalás

A legfontosabb megállapítások társadalmunk állapotáról:

- Létezik már olyan közvélemény-kutatás, amelyben az életminőséggel kapcsolatos globális kérdés is szerepel, ami dicséretes, de valószínűleg hiányzik még a megfelelő közgondolkodás.

-Az UNDP által készített Human Development Report-Serbia 2005 szerint Szerbia HDI indexe 2002-ben 0,772, ami a 178 tagállam között a 74. helyet jelenti és a közepesen fejlettek felső részéhez tartozik.

-A várható élettartam-index alapján Szerbia a 73-ik, az írástudás és képzettségi index alapján a 62-ik, míg a GDP index alapján a 92. helyen van. Ebből következik, hogy a HDI javítása érdekében elsősorban a gazdasági fejlődés a kifejezett probléma.

-A Vajdaság és szűkebb Szerbia HDI indexe közötti eltérés nem szignifikáns és nem támasztja alá a véleményt, hogy Vajdaság Szerbia legfejlettebb része.

-A gazdasági problémákat juttatják kifejezésre Szerbia legfontosabb makrogazdasági mutatói is a kevesebb mint 3.000 dolláros GDP/capita szinttel.

- Szabadka és Észak Bácska esetében nem GDP-re, hanem nemzeti jövedelemre vonatkozó adatokkal rendelkezünk. A nemzeti jövedelem relatív arányai Szerbián belül azt mutatják, hogy Szabadka és Észak Bácska nemzeti jövedelme 1991-ben lényegesen, 10%-kal meghaladta Szerbia átlagát, de Vajdaságét is, míg 2002-ben Szerbia és Vajdaság átlagához viszonyítva lényegesen csökkent Észak Bácska és Szabadka nemzeti jövedelem-előnye. Tehát a gazdasági válság itt kifejezettebben éreztette hatását.

11. táblázat

Írástudás és képzettség - %

-Az aktív lakosság alacsony aránya, a nem dolgozó - munkát kereső aktív lakosság magas száma mind Szerbiára, mind Vajdaságra és Észak Vajdaságra jellemző, ami szintén gazdasági problémákra, mint az életminőség javulásának legnagyobb akadályára vezethető vissza.

-A lakossági fogyasztás arányai azt mutatják, hogy Szerbiában az alacsony jövedelmi szintre jellemzően a kiadásokban magas az élelem részvételi aránya, ami érthető is, hiszen az élelemfogyasztás elaszticitása viszonylag alacsony. Ugyanakkor az alkohol- és dohányfogyasztás szintje nem az egészséges életmódra jellemző. Ezen túlmenően az egészségügyi kiadások, a szabadidő-tevékenység, a kultúra, az oktatás költségei is elmaradnak a fejlett országok hasonló mutatóitól.

- A képzettséget illetően a magyarok, a horvátok, a szlovákok lemaradóban vannak a szerbek és a montenegróiak mögött. Különösen szembeötlő, hogy a szerbséghez és a montenegróiakhoz viszonyítva milyen alacsony a főiskolát és egyetemet végzettek aránya a nemzeti kisebbségek soraiban.

> Rezime

Najvaznije konstatacije o stanju kvaliteta zivota u nasem drustvu:

• U nasoj sredini postoji istrazivanje javnog mnjenja koja obuhvata i pitanja o kvalitetu zivota. Tője pozitivno, medjutim vrlo verovatno jos nedostaje shvatanje probléma u javnosti.
• UNDP je publikovao Human Development Report - Serbia
  2005 i indeks Srbije je 0, 772 sto svrstava nasu zemlju na 74 mesto medju 178 ispitivanih drzava, tj. u gornju polovinu grupe srednje razvijenih zemalja.
• Srbija je na 73. mestu prema ocekivanom veku zivota stanovnistva, prema indeksu pismenosti na 62., dok na osnovu visine GDP na 92. mestu. Iz toga sledi da je na putu poboljsanja HDI indeksa je najvazniji razvoj privrede.
  1. Razlika izmedju HDI indeksa Vojvodine i Uze Srbije nije signifikantna i ne podkrepljuje tvrdnju da je Vojvodina najrazvijeniji deo Srbije.
  2. Makroekonomski pokazatelji Srbije i GDP/capita od 3 000 dolara takodje stavljaju u prvi plan problem razvoja privrede.
  3. Za Suboticu i Severnu Backu ne raspolaze se pokazateljima
     za GDP nego za nacionalni dohodak. Relativni pokazatelji nacionalnog dohodka unutar Srbije pokazuju da Subotica i Severna Backa 1991 su iznad proseka Srbije ai iznad Voj vodine za oko 10 %, dok 2002 godine ta prednost je znatno smanjen. To znaci da ekonomska kriza je ovde jace delovaia nego u drugim delovima zemlje.
  4. Kako za Srbiju kao celinu, tako i za Vojvodinu i Severni deo
     Vojvodine je karakteristican nizak nivo aktivnog stanovnistva. Istovremeno udeo aktivnog stanovnistva koji traze posao je relativno visok, sto takodje ukazuje na ekonomske probleme
  5. najvece prepreke poboljsanja kvaliteta zivota.
  6. Pokazatelji potrosnje pokazuju da u Srbiji je visoko ucesce
     izdataka za prehranbene artikle, sto je razumljivo, jerelasticitet potrosnje hrane je nizak. Istovremeno potrosnja alkohola i duvana je karakteristicno za nezdrav nacin zivota. Pored toga izdaci za zdravstvene potrebe, rekreaciju, kulturu i obrazovanje takodje zaostaju za pokazateljima razvijenih zemalja.
  7. Madjari, hrvati, slovaci postepeno zaostaju u pogledu obrazovanosti u odnosu na srpski i cmogorski zivalj. Posebno se istice koliko zaostaje broj fakultetsko i visokoskolsko obrazovanih u odnosu na srpski i crnogorski zivalj.

Irodalom

1. Allart: Having, Loving, Being -An alternative to the Swedish Model of Welfare Research (Utasi 2006).
2. Fekete Zs.: Életminőség-koncepciók, definíciók, kutatási irányok. In: Utasí Á. (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete. Budapest., 2006.
3. Hicks, H.A. : The Inequality-Adjusted Human Development Index: A Constructive Proposal. World Development, vol. 25., 1997.
4. Neumayer, E.: The Human Development Index and Sustainability . A Constructive Proposal.. Ecological Economics, 39., 2001.
5. Rahman, T, Mittelhammer R. C, Wandscheider P.: Measuring the Quality of Life across Countries. A Sensitivity Analysis of Well-being Indices. Research Paper No. 2005/06 in World Institute for Development Economics Research (WIDER) established by the United Nations University (UNU). (A revised version of the paper originally prepared for the UNU-WIDER Conference on Inequality, Poverty and Human Well-Being, 30-31 May 2003, Helsinki)., 2005.
6. Sebestyén Tibor: Életminőség és boldogság magyar trendje globális összehasonlításban, Eutrend Kutató, 2005
7. ***UNDP: Human Development Report - Serbia 2005 - Apendix:Main socioeconomic and human development indicators, 2005
8. ***Statisticki godisnjak Srbije, Republicki Zavod za Statistiku, Beograd, 2005
9. ***Popis stanovnistva, domacinstava i stanova u 2005 - Knjiga 5.,Republicki Zavod za Statistiku, Beograd, 2003.

Ph.D. Kajári Karolina, egyetemi docens Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi kar Élelmiszeripari -gazdaságtan tanszék Telefon: +36 1 482 6177 Kajari. karolina@chello.hu