|
|
Szabadka község fejlesztési stratégiájának alapvető célja a tudáson és újításokon alapuló fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés, amely biztosítja Szabadka gazdaságának versenyképességét, jobb gazdasági eredményeit, a tőkevonzást, a lakosság életszínvonalának növekedését, valamint az infrastruktúra és a gazdaság fejlődését ösztönző egyéb feltételek megteremtését.
A stratégiai tervezés előnyben részesíti az újító és együttműködő hozzáállást azon problémák megoldásában, melyekkel Szabadka szembesül, törekedve az elsőbbséget élvező területek és ágazatok meghatározására, bekapcsolva a megoldások kivitelezésébe a hatalom különböző szintjeit, a tudományos és fejlesztési intézményeket, valamint a civil szervezetek képviselőit. Az elvárások szerint a stratégiai tervek a fejlődés mozgatórugójaként működnek, különös tekintettel az új beruházások vonzásában és a munkahely-teremtésben.
A stratégiai dokumentumba foglalt fejlesztési törekvések és lehetőségek felismerése feltételezi a lokális közösség, illetve Szabadka község világos jövőképét, küldetésének megfogalmazását. Ezekhez a feladatokhoz szükséges a közösség gazdasági, politikai és közélete valamennyi szereplőjének mozgósítása.
Szabadka község gazdaságfejlesztési stratégiája négy, a célok, intézkedések, és projektumok révén definiált prioritási területet céloz meg. Az elfogadott irányelvek és prioritások a stratégiai alapdokumentumból erednek, ami az alapvető adatokat, SWOT elemzéseket tartalmazza és közvitán szerepelt a helyi közösségekben.
Szélesebb értelemben Szabadka község gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása az intézmények és ezek alapjait képező érdekcsoportok partnerségén, valamint a köztársaság és a tartomány stratégiai dokumentumaira épül.
A gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása a következő nyolc területtel megbízott munkacsoporton belül történt:
A tervezési munkát a Stratégiaügyi tanács koordinálta. A községi közigazgatás mellett a munkában részt vettek a Közgazdasági Kar és a Szabadegyetem szakemberei és képviselői, a Kis és Közepes Vállalkozások Regionális Fejlesztési Központja, a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a vállalkozók és földművesek egyesületei, a helyi közösségek, a pénzügyi intézmények, a szolgáltatóipar, a közvállalatok és intézmények, Szabadka fejlesztési szövetsége és más nem kormányzati szervezetek tagjai. Kiemelkedő fontosságú volt a Köztársasági Statisztikai Hivatal szabadkai osztályának támogatása is.
A stratégia modellezésében és értékelésében segítséget nyújtottak az INFORMEST szaktanácsadó iroda, az olasz kormány programján belül a Friuli-Venezia Giulia tartomány képviselői és az USAID MEGA programja.
A stratégiai dokumentum végrehajtása az akciótervben meghatározott tevékenységek révén valósul meg. A dokumentum részletesen ismerteti a projektumok megvalósításának időbeli, pénzügyi
és szervezeti kereteit. Jelenleg is a további elemzések, operatív tervek kidolgozása történik. A köztársasági, tartományi és helyi végrehajtók közötti viszonyok tisztánlátását szolgálja a partnerek és célok, valamint azok kapcsolatrendszerének vizsgálata.
A község földrajzi helyzete, geomorfológiai tulajdonságai, éghajlati viszonyai valamint a talaj típusa bizonyos értelemben keretet szab a gazdasági fejlődéshez. Fontos Szabadka fekvése, mert a közutak és vasútvonalak kereszteződésén terül el, így Szerbiában egyike a legjelentősebb közlekedési csomópontoknak.
Szabadka község lakosságának száma 1981-ig növekedett, 1981 után a legutóbbi, 2002-es népszámlálásig csökkent. Különösen a kisebb településeken kifejezett a lakosság számának csökkenése, míg a városi lakosság száma megközelítőleg azonos az előző népszámlálás adataival. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeképpen Szabadka községben a népesség korösszetételét a demográfiai elöregedés jellemzi.
Az 1992-től 2003-ig terjedő időszakban, a gazdaságban foglalkoztatottak száma 28%-kal csökkent, míg a nők részvételi aránya 1,07%-kal növekedett.
Ellentétes hatások és eltérések észlelhetők a munkanélküliek számát és a munkanélküliség arányát illetően, ami a régió és a község gazdasági helyzetével, valamint a privatizációs folyamatokkal magyarázható. Az ésszerűsítési folyamat eredményeképpen számos dolgozó maradt munka nélkül. A foglalkoztatási arányok azt mutatják, hogy a lakosság egyes rétegei, különösen a fiatalok, egzisztenciálisan veszélyeztetett helyzetbe kerültek.
Ugyanakkor voltak munkanélküliséget csökkentő hatások is, ami elsősorban az önfoglalkoztatásnak köszönhető. A munkahelyek hiányában sokan önálló vállalkozásba fogtak, ami pozitív irányvételt jelent. Beigazolódik az alapfeltevés, hogy a gazdaságpolitika egyik kulcsfontosságú célja az elkövetkező időszakban az új munkahelyek teremtése.
Szabadka község útjainak hossza - mind az útfelületek, mind a lakosság számát tekintve - megfelel a vajdasági szintnek. Szabadka község egyedül a helyi utak tekintetében van előnyben. Ez arra enged következtetni, hogy az alapvető úthálózat jól kiépített, de nem fektettek elég hangsúlyt arra, hogy a hálózat egyes részei magasabb rangot kapjanak.
A fenti adatok alapján levonhatjuk a következtést, hogy a szükségletekhez mérten az utak minősége nem kielégítő. Szabadka területén nincs autóút, hacsak a félpályás autóutat nem tekintjük annak, ami néhány kilométeres szakaszban halad át a község területén. A helyi utak rossz állapotban vannak. Szabadka körül nincs kerülőút és a nemzetközi közlekedés a városközponton keresztül bonyolódik le.
A vasútvonalak tekintetében gyakorlatilag már csak a Budapest-Szabadka-Újvidék-Belgrád vasútvonalnak van jelentősége. A Szeged felé vezető vasútvonal felújításra szorul. A Zombor és Gombos felé vezető vasút jelentősége átmenetileg csökkent, mert a közlekedés továbbra sem működik Eszék, Vinkovci, Zágráb, Ljubljana, illetve Rijeka és Velence irányába. A Baja felé vezető vasútvonalon pótolni kell egy hiányzó, leszerelt szakaszt ahhoz, hogy helyreállítsák a forgalmat Baja, Pécs és Zágráb, valamint Temesvár és Bukarest felé.
A 2006. évi állapotokat tekintve a gázelosztó hálózat hossza Szabadka község területén 330 km, melyre 7500 fogyasztó csatlakozott, ebből 7000 a háztartási és 500 az üzleti és ipari nagyfogyasztó.
A háztartások villanyáram-ellátottsága Szabadka községben, hasonlóan a régió többi részéhez, viszonylag magas szintű, mintegy 99%. A villanyenergia minőségét illetően a fogyasztók elégedetlenek, ugyanis a feszültség ingadozó, gyakori az áramkiesés, ami hatással van az életminőségre és a megbízhatóságra. Hasonlóképpen az ipar meghatározott erősségű, minőségű és feszültségű áram iránti igénye is kielégítetlen.
A város hőszolgáltató rendszere 9200 fogyasztó hő-ellátását biztosítja 235 háztartási és 115 lakó- meg üzleti célú épület hő-központja révén. Szabadka község területén a hő-ellátás a háztartások mintegy 20%-át fedi le.
Szabadka község nem rendelkezik elegendő és megfelelő minőségű vízkészlettel, sem a lakossági, sem az ipari tevékenységek hosszú távú igényeinek kielégítésére. A szabadkai I. vízkitermelő mű kiépített vízkezelő kapacitása a lakosság kb. 70%-át látja el kiváló minőségű vízzel. A többi vízkitermelő létesítmény (a II. vízkitermelő mű és az elszórt víznyerők) nem rendelkeznek vízkezelő rendszerrel és a víz minősége nem felel meg az ivóvíz egészségügyi szabályzatban megkövetelt mutatóinak. Szabadkához hasonlóan a környező települések vízkitermelő létesítményei sem rendelkeznek vízkezelő rendszerrel.
A csatornahálózat kiépítettsége Szabadkán és a környező településeken még mindig rendkívül alacsony. Az utcák csatornahálózattal való ellátottsága a városon belül nem éri el az 50%-ot, míg a környező településeken ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 1%.
A szennyvíztisztítás egyedül Szabadka területén megoldott. Palicson a szennyvíztisztítás megoldatlan, míg a környező településeken meg sem kezdték a tisztítók kiépítést.
Szabadka község területét néhány patakmeder szeli át, mint a Kőrös, a Csík vagy a Fok. A patakmedrek csak azokban az időszakokban tekinthetők vízfolyásnak, amikor a légköri csapadék vagy a talajvizek mennyisége jelentős. A patakmedrek a város egyes részein a csatornahálózat részét képezik.
A Tisza és a Palicsi-tó között kiépített csatorna nem használható, ezért Szabadka községben felszíni vízkészletnek csak a tavak tekinthetők. A Palicsi tó kb. 500 hektárnyi területű, a Ludasi tó területe pedig 300 hektárnyi. Szabadka község tavai az idegenforgalom fejlesztésének egyik alappilléréül szolgálhatnak.
A postai, telefon és távírói szolgáltatást illetően a 2003-as adatok szerint Szabadka községet 35 postahivatal látja el és 46263 telefon-előfizetőt tartanak nyilván, ami minden 1000 lakosra 309 előfizetőt jelent. A csatlakozásoknak több mint fele digitális, és arányuk egyre növekszik.
Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Szabadkán halad keresztül az optikai adatszállító kábelrendszer, ami Szerbia távközlési hálózatát Közép- és Délkelet Európa országaival köti össze.
Az Internet használatról csupán becslések vannak, melyek szerint a telefon-előfizetőknek több mint 30 %-a használja a világhálót, ami azt jelenti, hogy a szabadkai háztartások azonos százaléka rendelkezik Internettel, ami szerbiai viszonylatban magas aránynak számít.
Szabadkán működik a DHL gyorsfutárszolgálat is, amelynek révén küldeményünket 24 illetve 48 órán belül Európa bármely pontjára eljuttathatjuk.
A környezetvédelem napjaink globális problémája. 2003. októberében Szabadka Község Képviselő-testülete elfogadta az Önkormányzati környezetvédelmi akciótervet, ami meghatározza a környezetvédelem terén jelentkező problémák megoldását.
Szabadka község területén, majdnem minden településen megoldatlan a hulladék szervezett begyűjtése és elszállítása. Ezzel összefügg a háztartási hulladék elszállításának gyakorisága, a géppark, a hulladék tárolására szolgáló megfelelő konténerek és az illegális hulladéklerakók keletkezésének kérdése is.
A másik nagy probléma a központi hulladéktelep elhelyezése és a hulladék kezelése. Az üzemelő hulladéklerakó (szeméttelep) kb. 35 hektáron (maga a depó 9 ha) mocsaras területen, kb. 2 kilométernyire a város központjától helyezkedik el. A szeméttelep állapota miatt fennáll a talajvizek és a levegő szennyezésének, a fertőzések terjedésének, tűz keletkezésének, és metánrobbanásnak a kockázata, de veszélyes hulladék is kerülhet a telepre.
A levegő minőségének vizsgálata napi szinten történik, de a jelentkező problémák megoldása még várat magára.
A környezeti zajártalom eddigi vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy Szabadkán és Palicson (1999-2006 közötti időszak) bizonyos övezetekben a zajártalom meghaladja a megengedett szintet, ami annak a következménye, hogy korábban már a tervezés során sem tartották be a műszaki előírásokat. A következő időszakban a tájtervezés során, az építmények rendeltetésétől függően, a törvényes előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani a megfelelő szigetelést.
A község 100.736 hektárnyi területének mintegy 12,5%-át védett területek képezik, ami környezetvédelmi szempontból nagyon jelentős.
A gazdaság legfontosabb mutatói kerültek felmérésre, mint pl. részvétel a nemzeti jövedelem megvalósításában és a foglalkoztatásban. Szembeötlő, hogy a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság jelentős mértékben csökkent, Szabadka község többé már nem olyan erős ipari központ, mint amilyen a korábbi időszakban volt.
Szabadka ipara hagyományosan sokrétű. Az élelmiszeripar és különböző ágazatai mellett erőteljesen fejlődött a villamossági- és a fémipar, a vegyipar, a textilipar, a bőrfeldolgozó ipar, a cipőgyártás, a harisnyagyártás, a nyomdászat és az építőipar.
A felsoroltakat illetően a következő időszakban is többé-kevésbé intenzív fejlődés várható, amihez a község megfelelő alapokkal rendelkezik (kapacitás, tudás és tapasztalat, szükséges munkaerő, nyersanyagkészlet, piac, stb.).
Szabadkán az élelmiszeripar a legerősebb iparág, melyet az alkoholos italok gyártása, az édességipar, a gabona- és tejfeldolgozás képez.
A feldolgozóipart követi a villamossági- és fémipar, amit több mint 10 év után ismét jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkező iparágként emlegetnek.
A textilipar keretében szintén pozitív változások észlelhetők, különösen a harisnyagyártás és a gyermek-ruházat gyártása terén.
Szabadka iparának erősségét hagyományosan a kisipar és a nyomdászat képezi.
Az elemzések arra utalnak, hogy gyengébb ágazatokként említhető a vegyipar, melyet a bőrfeldolgozás és a cipőgyártás követ, a textilipar egy része, a húsfeldolgozó ipar, de ide sorolhatjuk a kisipar és a fémfeldolgozás egyes ágazatait is.
A feldolgozóipar Szabadka községben, ugyanúgy, mint Vajdaságban és Szerbiában is, a legnagyobb arányban vesz részt a társadalmi termék megteremtésében (37,8%), a beruházásokban (42,6%) és a foglalkoztatásban (36,05%).
A kis és közepes vállalkozások számának növekedése az elmúlt 15 évre tehető, vagyis a nagyvállalatok széthullásának időszakára. E folyamatnak köszönhetően Szabadka községben kifejezett a kisvállalkozások száma. Ezt tükrözik a gazdasági eredmények is, vagyis a 2004-ben megvalósított társadalmi termék szintjének alakulása. A társadalmi termék 40%-a a kisvállalkozásokban, 24%-a a közepes vállalatokban, és a fennmaradó 36%-a a nagyvállalatokban valósult meg
Szabadka gazdaságának külkereskedelmi mérlege kedvezőtlen, mert a behozatal értéke jelentősen meghaladja a kivitelét. Ebben a feldolgozóiparnak van legnagyobb „negatív szerepe" (2004. - 93%, 2005. - 67%).
A kedvező természeti adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság még mindig jelentős hatást gyakorol Szabadka gazdaságára és nagymértékben hozzájárul a nemzeti jövedelemhez. Szabadka mezőgazdaságát a gyümölcstermelés, a zöldségnövény-termesztés, szőlőtermelés, az ipari növények termesztése és az állattenyésztés jellemzi.
A duális üzemi struktúra e tekintetben is tükröződik. Az árutermelésben a mezőgazdasági vállalatoknak és a nagyobb magángazdálkodóknak van döntő hatásuk. Az elaprózott kisgazdaságok termelése szervezetlen, nem egységes, így rontja a versenyképességet és a mezőgazdaság hatékonyságát. A gyenge hatékonyság oka az üzemi struktúrán túl a mezőgazdaság gépesítésének foka, ami nem kielégítő, ezen felül az erőgépek és az eszközök zöme is elavult.
A mezőgazdasági terményfeldolgozás problémákat vet fel. A félkész termékek értékesítésének szintje magasabb, mint a késztermékeké. Az ilyen kedvezőtlen piaci helyzet egyenes következménye a meglévő kapacitások kihasználatlanságának, a megfelelő feldolgozás és fejlesztési programok hiányának.
Nem elhanyagolandó Szabadka organikus mezőgazdasági termelése. A lehetőségek kihasználása érdekében tovább kell fejleszteni az organikus eredetű mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek előállítását is.
Az elemzések szerint hasonló lehetőségek rejlenek a mezőgazdaság és az idegenforgalom, valamint az idegenforgalom és a kisipar integrációjában.
A potenciális uniós csatlakozás pénzügyi és kiviteli lehetőségeket is jelent, de szembetűnő hiányosság, hogy a helyi mezőgazdaság felépítésében túl nagy arányban vannak a hagyományos mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek, s mivel e termékekből a fejlett országok piacain túlkínálat van, azokat nem tudjuk külföldön értékesíteni.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján a kereskedelmi szektorban az elmúlt időszakban a társadalmi termék növekedése észlelhető. A kiskereskedelemben csökken az üzletek és az alkalmazottak száma. Ennek alapvető oka a kínálat átrendeződése, a nagy bevásárló központok, hipermarketek megjelenése, ami nagyon jelentős a foglalkoztatás és a pénz áramlása hatékonyságának növelésében.
A határátkelőhelyek közül jelentősebbek a Horgos-Röszkei határátkelő (28 kilométerre Szabadka központjától), ami ugyan a szomszédos Magyarkanizsa község területéhez tartozik, valamint a Kelebia-tompai átkelő (10 kilométerre Szabadka központjától) Szabadka község területén. Emellett jelentős még a Bajmok-bácsalmási, a gyálai átkelő Kanizsánál és Zombornál a beregi, melyek közül az első kettő nyitva tartása korlátozott.
Napjainkban felaprózott és szervezetlen a közraktárak rendszere. A magánkezdeményezés új alapokat szab a fejlődéshez és a „Közraktárak" vállalat szerepét fokozatosan a magánberuházók veszik át. A Phiwa vállalat Szabadka nyugati kijáratánál mintegy 20 hektárnyi területen korszerű raktárrendszert és logisztikai központot épít. Ezen túl a szabadkai vámszabad terület egyike a Szerbiában működő három vámszabad övezeteknek.
Szerbia szintjén még nem készült logisztika-fejlesztési stratégia. Létezik három páneurópai közlekedési folyosó (közúti, vasúti és folyami), melyek áthaladnak a térségen, és jó alapul szolgálnak a logisztika fejlődéséhez.
A várható személy-, teher- és átmenő forgalom miatt Szabadkának a kultúra terén is regionális központtá kell válnia (kreatív kulturális élet, mozi, figyelemre méltó színházi repertoár, stb.). A multi-kulturális fejlesztésnek erősítenie kell hatását az általános gazdasági fejlődésre.
Elkészült Palics nagyberuházási terve, amely szakmai alapot képez a további fejlesztéshez és előirányozza az idegenforgalmi célállomás pozitív tulajdonságainak kihasználását, az üdülőközpont és a gyógyfürdő történelmi arculatának artikulálását. A jó fekvés és a főbb potenciális piacokhoz való hozzáférhetőség, az erős kulturális háttér és a minőséges piaci környezet esélyt jelent az idegenforgalmi célállomás teljes értékláncának fejlesztéséhez, az egész éves működés lehetőségével.
Kezdetét vette néhány magánberuházás is új, korszerű és exkluzív szálláshely meg vendéglátó-ipari létesítmény kiépítésére, minden olyan kísérő szolgáltatással, amit a mai bonyolult, igényes, mobil és dinamikus turista igényel.
A uniós csatlakozási folyamat során készülő fejlesztési stratégiák sorában elfogadásra került Szabadka általános településrendezési terve is.
Szabadka regionális központként növeli gazdaságának versenyképességét és fenntarthatóságát. Stabil növekedést mutat, amit a tudásra és újításokra alapoz, védjegyes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkezik, melyek keresettek a piacon, s gyártóik számára jövedelmezőek.
Szabadka jövőképe az alábbi elemeket foglalja magában:
1. Szabadka, mint regionális központ, a többi hasonló központhoz viszonyítva jól pozícionált és erősíti gazdasága versenyképességét, melynek fejlődése a tudáson és újításokon alapul, s ennek eredményeképpen az itt gyártott termékek sora védjeggyel ellátott, keresett cikk, melyek gyártóiknak nyereséget szavatolnak, a foglalkoztatottak megfelelő bért kapnak, ami kihat a polgárok életszínvonalának növekedésére, beleértve a szociális esélyegyenlőséget.
2. Az ökológiai elveken alapuló termelésnek (organikus és egyéb termékek, melyek előállítása vagy fogyasztása során optimális a környezeti hatás) egyre több követője van és Szabadka össztermelésében folyamatosan növekszik.
3. A konkurenciaelőnyű gazdasági ágak megfelelő támogatást kapnak a közszférától. A közszféra, kötelességével összhangban, meghatározta a beruházási területeket és kedvezményeket melyekkel régiónkban ösztönzi a beruházást.
4. A közszféra jogi és adminisztratív előfeltételeket teremtett az ipari vállalatok, a mezőgazdaság valamint a szolgáltató ipar dinamikus fejlődéséhez és gazdasági növekedéséhez mind a nagyüzemek, mind a KKV-k esetében.
5. A köz- és magánjellegű fejlesztési intézmények megfelelő információkat nyújtanak, gyors és hatékony ügyintézést biztosítanak, a gazdaság igényeinek megfelelően megszervezik az alkalmazottak és a vállalkozók képzését és továbbképzését, megfelelő tanácsadó szolgálatot működtetnek.
6. A mezőgazdaság szakosítja termelését. Kivitelre vagy a hazai piacra, kis- vagy nagykereskedelem részére olyan termelés felé orientálódik, amely jövedelmező és versenyképes a piacon, tekintet nélkül arra, hogy élelemről, italról vagy energiáról van szó.
7. A falufejlesztés támogatása kiterjed az új technológiák bevezetésére, a kisebb ipari kapacitások és szolgáltatások fejlesztésére, és nem csak a mezőgazdaságra illetve az élelmiszertermelésre korlátozódik.
8. Ipari parkok, inkubátorok és technológiai központok létesültek, melyekben új technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat dolgoznak ki, vállalkozásokat kezdenek.
9. Az infrastruktúrának és a logisztika fejlesztésének meg a szállításnak kell idevonzania a beruházókat.
10. A szolgáltató ipar gyorsabban fejlődik, mint az ipar és mezőgazdaság, s dinamizálásában külön szerepet játszik az idegenforgalom.
11. Szabadka, a gazdaság különböző ágazataiban, vonzó központtá válik a hazai és külföldi beruházók számára.
12. Szabadka a tudás központjává válik nem csak az egyetemi karok száma alapján, hanem az itt képzett szakemberek minősége és szakmai profilja tekintetében is, így keresettek a munkaerő-piacon.
13. Új munkahelyek létesülnek, a meglévő cégek megtalálják helyüket a piacon és ennek köszönhetően csökken a munkanélküliség.
14. A kultúra és a gazdaság egybefonódik, nem csupán a nemzetiségek és a vallások, de az új irányzatok iránti nyitottság révén is.
A vállalkozás és a kreativitás, a meglévő erőforrások reális felmérése és ötletek olyan lehetőségek, amelyeket Szabadka nem fog elszalasztani.
A gazdaságfejlesztési stratégia célja: egyesíteni a Szabadka területén működő entitások pozitív energiáit, amelyek érdekeltek és hajlandóak részt venni a város fenntartható és dinamikus fejlesztésében, a versenyképesség, az újítások, valamint a tudás és korszerű technológiák alkalmazásának elvét alkalmazva.
A helyzetelemzés alapján megfogalmazott kulcsfontosságú feladatok:
-A gazdaság bekapcsolódása az európai és világgazdaságba, a város és a gazdaság megfelelő marketingjével, a reális lehetőségek hangsúlyozásával és a külföldi beruházók ide vonzásával.
-A hatékonyabb gazdálkodás, a hazai és a nemzetközi gazdasági folyamatokba való bekapcsolódás érdekében megfelelő támogatások biztosítása a hazai vállalatoknak.
- Különös hangsúlyt kap a bekapcsolódás az Európai Unió megfelelő együttműködési programjaiba és projektjeibe, beleértve a regionális jelentőségű, a régióközi és határokon átnyúló programokat. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a nemzetközi és hazai fejlesztési alapoknak és programoknak is.
- Szükség van a kis és közepes vállalkozások fejlesztésére és számuk növelésére, melyek a nagyobb vállalatokkal együttműködő partnerekként a piac és a lakosság szolgálatában állnak. Piaci integrálódásuknak támogatnia kell az ésszerű munkamegosztást, a termelő vállalkozások szakosodását és a foglalkoztatottság növelését.
-A KKV-k fejlesztése és pénzelése, a meghatározott prioritások, és célok szerinti feladatok megvalósítása érdekében további törekvéseket igényel. Az operatív programok kidolgozása meghatározza a stratégia valóra-váltásának eszközeit, a végrehajtókat, a határidőket és a felelősséget.
-A feladatok végrehajtása során a jobb teljesítmény és eredmény érdekében folytatni kell az együttműködési és kapcsolatteremtési kultúra fejlesztését. A stratégiába foglalt első kísérleti projektumok megvalósulása ugyanakkor megalapozza a vidék gazdasági és általános fejlődésének irányvonalát.
A stratégia végrehajtása megköveteli a projektumok, intézkedések és célok rendszerezését a gazdasági fejlesztés négy alapvető területére:
A fejlesztési feladatok felosztása a stratégiai feladatok első szintjét képezi. Az intézkedések és projektumok definiálását, és a prioritások meghatározását az éves tervek fogják definiálni irányítva a különböző forrásokból származó pénzeszközöket is.
A - INFRASTRUKTÚRA
Az elsőbbséget élvező javasolt célok:
Az ipari-üzleti övezetek elsődleges infrastrukturális felszerelése. A logisztikai infrastruktúra fejlesztése.
A közlekedési és úthálózat kiépítése és újbóli rendeltetésre bocsátása.
Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.
Befektetés a kulturális-társadalmi rendeltetésű infrastruktúrába.
Bekapcsolódás a nemzetközi folyamatokba.
B - PRIMER ÉS SZEKUNDER SZEKTOR
Az elsőbbséget élvező javasolt célok:
A termelési tevékenységek pénzügyi támogatása. Megfelelő, értelmiségi és szakkáderek képzése. EU szabványok szerinti, versenyképes termelési feltételek megteremtése.
Kedvező feltételek biztosítása az ipari és üzleti övezetekben. A mezőgazdasági termelés fejlesztése. Bekapcsolódás a nemzetközi folyamatokba.
C - TERCIÁLIS SZEKTOR
Az elsőbbséget élvező javasolt célok:
Az idegenforgalom fejlesztése.
A szolgáltatói tevékenység fejlesztése.
A város elhelyezése Délkelet Európa logisztikai rendszerében.
Bekapcsolódás a nemzetközi folyamatokba.
D - SZABADKA MINT RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGE ELŐNYEINEK KIEMELÉSE ÉS ERŐSÍTÉSE
Az elsőbbséget élvező javasolt célok:
A város bemutatásának fejlesztése.
A befektetések és új munkahelyek létesítésének népszerűsítése.
Idegenforgalom- fejlesztési bemutatók. A város kulturális és szórakoztató arculatának fejlesztése. A község oktatási és egyetemi központtá minősítése. Bekapcsolódás a nemzetközi folyamatokba.
A terv végrehajtásának első lépéseként a Képviselő-testület elfogadta a stratégiai dokumentumot, ami biztosítja a nyilvános és politikai támogatást, valamint a kitűzött célok megvalósításához szükséges humán és pénzügyi erőforrások hozzáférhetőségét.
A monitoring, illetve a terv megvalósulásának figyelemmel kísérése a Gazdaságfejlesztési tanács és a Gazdaságfejlesztési iroda mint a Tanács operatív háttérszervezetének a feladata lesz.
A Gazdaságfejlesztési tanács szerepe és feladatai:
Stratesko planiranje na nivou javne politike ogleda se u doku-mentu Strategije ekonomskog razvoja Opstine Subotica (u daljem tekstu Strategija). Potreba za ovakvim dokumentom izrasla je iz prepoznavanja zahteva kője postavlja nova socio-ekonomska si-tuacija. Izrada Strategije zapocela je 2005. godine, kao ambicio-zan projekat koji je ukljucio preko sto ljudi (strucnjaka iz relevan-tnih oblasti). Strategija se zasniva na bottom-up pristupu. Radi sto boljeg uvida u trenutnu situaciju, kao i obezbedivanja relevantno-sti dokumenta, projekat izrade Strategije je obuhvatio predstav-nike javnog i privatnog, vladinog i nevladinog sektora, ukljucujuci lokalnu samoupravu i opstinsku administraciju, predstavnike Ekonomskog fakulteta Subotica, Otvorenog Univerziteta, zatim Re-gionalnog centra za razvoj MSPP, Regionalnu privrednu komoru Subotica, Republickog zavoda za statistiku i Nacionalnu sluzbu za zaposljavanje. Posao je bio organizovan u okviru sedam sektor-skih grupa (Privreda i MSP, Poljoprivreda, Infrastruktúra i prostorni plan, Inovacije, Marketing lokacije, Sektor usluge, Turizam) i gru-pe za obradu Kvantitativnih podataka.
Pomoc u modeliranju i evaluaciji Strategije pruzili su konsultant-ska kuca INFORMEST, predstavnici regije Frulija Venecija Dulija iz programa italijanske vlade i MEGA Program - organizacije USAID.
Strategija ce biti implementirana, odnosno operacionalizovana kroz akcioni plan, koji ce sadrzati vremenske i finansijske odredni-ce, kao i organizacioni okvirza implementaciju strateskih mera.
Vizija
Subotica kao regionalni centar jaca konkurentnost i odrzivost svoje privrede i belezi stabilni rast temeljeci ga na znanju i inova-tivnosti, brendiranim proizvodima i uslugama, trazenim na trzistu i profitabilnim za one koji ih stvaraju.
Misija
Misija strategije ekonomskog razvoja je da okupi i stimulise sve pozitivne kapacitete entiteta na podrucju suboticke opstine, sa op-stim ciljem odrzivog i dinamicnog razvoja, na principima konkuren-tnosti, inovativnosti i koriscenja savremenih znanja i tehnologija.
Nacionalna strategija Srbije za pristupanje Evropskoj uniji Strategija za smanjenje siromastva Visegodisnji indikativni planski dokument (MIPD) Lokalni ekoloski akcioni plan opstine Subotica Program privrednog razvoja APVojvodine Strategija regionalnog razvoja Republika Srbije 2007-2012. Council Decision on the principles, priorities and conditions contained in the European Partnership with Serbia and Montenegro including Kosovo Nacionalni program zastite zivotne sredine Republike Srbije Nacionalni milenijumski ciljevi razvoja u Republici Srbiji Generálni plan opstine Subotica- Palic do 2020. godine
|
|