Községünk fejlesztési stratégiája: közösségünk versenyképességének fejlesztését célozza, amivel jelentős mértékben javítható az egyéni élet minősége is.
A fejlesztési stratégia nem csak a községi költségvetés nyújtotta lehetőségeket veszi figyelembe, hanem a külső forrásbevonási módozatokat is. Illeszkedik Magyarkanizsa község társadalmi, gazdasági és természeti viszonyaihoz, felépítésében mindazokat a kérdéseket és megoldandó problémákat tartalmazza, amelyek meghatározzák közösségünk jelenét. A jelenlegi viszonyokból kiindulva a jövőre összpontosít. Egy olyan jövő képét vetíti előre, amelyben szavatolt gyermekeink biztonsága, fejlődésének alapja.
A városfejlesztési stratégia olyan alapdokumentum, amely a község fejlődésének hosszú távú kereteit, irányait jelöli ki, realizálása megköveteli az érintettek tartós együttműködését. A stratégia központi eleme az együttműködés, ami nem csak az önkormányzat, de az intézmények, közösségi szervezetek, vállalkozások közötti koordinációt is támogatja.
Tényezők | Lehetőségek | Veszélyek |
- Új energiaforrások igénybevétele - A Tisza nemzetközi hajózó úttányilváníttatása |
-A környezettudatos megközelítés hiánya | |
Természeti erőforrások | - A termálvíz, a kőolaj és a földgáz jobb hasznosítása - Olcsó munkaerő - Női munkaerő foglalkoztatása (táv-munkában) |
- Jégverés és aszály - Kedvezőtlen széljárás - Árhullám |
Népesség | - A fenntartható fejlődés biztosítása - A termékek iránti kereslet növelése a világban - Kereskedelmi központ létesítése - Logisztikai központok létesítése - Vállalkozói inkubátor létesítése - Az export növelése - A kis- és közepes vállalatok és vállalkozások fejlesztése |
- A munkavállalók kedvezőtlen korszerkezete - A fiatalok elköltözése, a szakemberek elvándorlása - A vállalkozói szellem fejletlensége - A bankok kedvezőtlen hitelpolitikája - A nem ösztönző gazdaság-politika |
Gazdaság | - A partnerség erősítése - Az idegenforgalom fejlesztése - A falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása - Klaszterek alakítása - Szolgáltató tevékenységek fejlesztése - Intellektuális szolgáltatások fejlesztése - EU-ismeretek gyors elsajátítása |
- A decentralizálás folyamatának elhúzódása - A fürdőközpontok esetleg sikertelen magánosítása |
Közmüvek | - Összekapcsolódás a X. Európaifolyosóval - A határátkelők jobb és sokoldalúbb hasznosítása - Utak átépítése - Ipari park létesítése - Vámszabad övezet létesítése - A Tisza-Palics csatorna fokozottabb hasznosítása - A kikötő átépítése |
- A csatornahálózat karbantartásának elhanyagolása - Apolitikai helyzet befolyása |
Társadalmitevékenységek | - Az egészségügyi megelőzés fejlesztése - A gazdasági és egyéb szervezetek fokozottabb együttműködése az oktatási intézményekkel - A munkavállalók és ifjúság képzése - A lakosság környezettudatossá nevelése - Vagyon visszaszármaztatás - A helyi önkormányzat nyitottságaaz új kihívások iránt |
- A magasanképzett szakemberek elvándorlása - A szegénység fokozódása - Informatikaiszakemberekhiánya - A reformokmegtorpanása - Az idegen nyelvek ismeretének hiánya |
Vízió
A magyarkanizsai önkormányzatnak a következő öt évben olyan emberléptékű várossá kell válnia, amely infrastrukturálisan és közgazdaságilag rendezett közeg lesz és beilleszkedik a mai kor gazdasági, technológiai, kommunikációs és jogi folyamataiba.
A magyarkanizsai önkormányzat 2010-ben: egészséges, biztonságos és fenntartható közösség és kellemes hely lesz minden nemzedék életéhez. A közösséget szakavatott helyi irányítás fogja vezetni, a terület gazdaságilag fejlett lesz, az új beruházások számára vonzó célpontnak fogják tekinteni, ahol a rendelkezésre álló erőforrásokkal ésszerűen gazdálkodnak. A kommunális, a
városi és különösen a közlekedési infrastruktúra ezt a térséget könnyebben hozzáférhetővé teszi.
Erények
A magyarkanizsai önkormányzat küldetése az alábbi erényekre támaszkodik:
Stratégiai célok
A helyi gazdasági fejlődés és foglalkoztatás terén a küldetésnek az alábbi stratégiai célok teljesítését kell eredményeznie:
A helyi gazdasági fejlődés stratégiai céljainak elérése érdekében az önkormányzat területén javítani kell a kommunális és a közlekedési infrastruktúrát. A stratégiai kérdések ezen a téren:
Magyarkanizsa fejlesztési víziójának megvalósításához olyan üzleti környezet megteremtésére van szükség, amely elősegíti és serkenti a meglevő vállalatokat fejlődését, új vállalatok létrehozására bátorít, és új beruházókat vonz önkormányzatunkba. Jogszabályi változtatásokra van szükség, csökkentendő az üzleti szabályozás és bejegyeztetés terheit. A rendszer megváltoztatása a köztársasági hatalom kezében van, de a helyi önkormányzatnak kezdeményeznie kell a változásokat, megteremteni a változásokhoz szükséges környezetet, és tevékeny szerepet vállalni az önkormányzat gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges háttér megteremtésében.
Ehhez szükséges:
Helyi gazdaságfejlesztési tervek és projektumok
Kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztési projektumai
Mezőgazdaság-fejlesztés projektumok
Idegenforgalom-fejlesztési projektumok
A helyi önkormányzat projektumai
Helyi infrastruktúra-fejlesztési tervek és projektumok
Környezetvédelmi tervek és projektumok
Társadalomfejlesztési tervek, projektumok
Szegénységenyhítési tervek
Községünk stratégiai fejlesztési terve egyike volt a környezetünkben legkorábban elkészült és nagy tömegeket megmozgató társadalmi kommunikáción alapuló terveknek. Terjedelmében mindent átfogó részletes dokumentumot kaptunk, de előnye egyben a hátránya is. Részletesen taglalja az egyes területek problémáit, de nem sikerült fontossági listát készíteni, ami megnehezíti a konkrét operatív programok kidolgozását. Elérkeztünk a községek (kistérségek) fejlesztésének magasabb szintjére, amelyen a községeknek egymás között kell megvitatniuk fejlesztési elképzeléseiket. A források szűkössége miatt hamarosan egymás elől fogják elvenni azokat a fejlesztési eszközöket, amelyek nélkül, koordináció hiányában, hosszú távon a régió versenyképtelenségével kell számolni. Nincs szüksége minden kistérségnek ipari parkra, üzleti inkubátorházra, fürdő-központra, kikötőre, stb., a régió összes stratégiai fejlesztési terve mégis ugyanazokat a programokat tartalmazza. A fejlesztési források szűkössége miatt így kevesen tudnak funkcionalitásában megfelelő beruházásokat végezni. A stratégiákat időről időre át kell gondolni és rugalmasan alárendelni a környezeti tényezők változásának. A gyakorlatban ez az állandó koordinációt és számonkérést (ellenőrzést) jelenti.
Nasa strategija razvoja bila je jedna od prvih u regionu, a kao takva imala jeza cilj stvaranje planova koji bi, krozjavnu raspravu, mobilisali vélik broj ljudi. Na taj nácin, dobili smo jedan detaljan i opsiran dokument cija je sveobuhvatnost njegova prednost, ali i najveca mana. Naime, ovaj dokument detaljno razraduje mnoge,
ako ne i sve, probleme nase zajednice, ali nije bilo moguce us-pesno sastaviti odgovarajuce liste probléma sa jasno odredenim prioritetima. Iz ovih razloga, smatram da smo dosli do te faze ra-zoja nase opstine (male regije), kada moramo pokrenuti medu-sobnu raspravu razvojnih ideja sa opstinama u okruzenju. Uskoro ce se opstine, zbog nedovoljnih izvora, náci u situaciji da jedne od druge „otimaju" sredstva za razvoj, sto ce, dugorocno, dovesti do nekonkurentnosti celog regiona. Da li je svakoj opstini potreban industrijski park, poslovni inkubátor, banjski centar, luka/marina i slicno? A ipák, sve lokalne razvojne strategije u regionu sadrze iste programé. Zbog ne tako izdasnih izvora za finansiranje razvoja, malo je opstina koja ce moci uspesno da izvrse funkcionálni razvoj i obezbede potrebne investicije. Strategije se, sa vremena na vreme, moraju preispitati, moraju biti fleksibilnije i vise u skladu sa datim uslovima i okruzenjem. U praksi to podrazumeva stalnu koordinaciju strategija i stalan nadzor izvrsenja planova.