|
|
Nyugat-Bácska gazdasági és regionális fejlesztésével az utóbbi időkig nem sokan foglalkoztak. Az új gazdasági felfogás, az átalakult gazdasági helyzet azonban szükségessé tette, hogy a „nagy gazdasági egységek" mellett, a kis és elmaradott régiók fejlődésének egyik alappilléreként, az ún. mikro-régiók és azok lehetőségei is megkülönböztetett figyelmet kapjanak,.
Nyugat-Bácska sajátos kistérség, amelyben a mezőgazdaságnak és az iparnak jelentős hagyománya van, Jugoszlávia széthullása előtt földrajzi fekvése is előnyös volt. A térség gazdasága az elmúlt 15 évben visszafejlődött, a munkanélküliség aránya Vajdaság más területeihez viszonyítva is igen magas.
Ez a tanulmány összefoglalója a már meglevő fejlesztési terveknek, de olyan szempontból vizsgálva Nyugat-Bácskát, annak adottságait, földrajzi, gazdasági és kulturális helyzetét, hogy abban kiemelkedjenek a magyarlakta települések fejlesztési lehetőségei. Ezek a falvak illetve mikrorégiók természetesen nem választhatók le a nagyobb földrajzi egységről, mégis olyan szempontokat és lehetőségeket szeretnénk figyelembe venni, amelyek pozitív módon különböztetik meg a magyar falvakat és a szórványban élő magyar közösséget.
A környezet által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a régió sajátos előnyeire építve az öngerjesztő társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése, egyenlő esélyeket biztosítva a régió teljes területén, különös tekintettel a magyar lakosság minél kedvezőbb helyzetbe hozására és a magyar települések fejlesztésére.
A Nyugat-bácskai körzet a 45° és 46° északi szélességi fok és 19° és 20° keleti szélességi fok között, Bácska észak-nyugati részén terül el. Területe 2.420 km2. A régiót nyugaton a Dunáig és a központi részt igazi síkság jellemzi, keleten pedig enyhén lankás terület a Telecskai-dombokkal és 90 m átlagos tengerszint feletti magassággal.
A régió négy községből és azok 37 településéből áll:
A régiónak 3 határátkelőhelye van: Magyarország felé Bács-béreg és Bezdánnál a Duna, valamint Horvátország felé Gombos. A régió adminisztrációs, gazdasági és kulturális székhelye Zombor, amely Vajdaság négy legnagyobb városa közé tartozik.
A felsorolt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a régió geostratégiai adottságai jók, középtávon pedig nagyon jók lehetnek. Még mindig érezhető az állapot, amelybe a volt Jugoszlávia széthullása után került, valamint a közvetlen szomszédságban zajló háború utóhatása, ami a régióra is közvetlen veszélyt jelentett. Ezen események következtében Nyugat Bácska gazdasága leépült, a szomszédos országokkal addig fennálló gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok visszafejlődtek vagy teljesen megszakadtak.
Középtávon számíthatunk arra, hogy a már Uniós Magyarországgal, valamint a csatlakozó félben lévő Horvátországgal megélénkülnek a gazdasági kapcsolatok, és olyan határmenti együttműködés alakulhat ki, amely jelentős gazdaságélénkítő hatással lesz a régióra, illetve a beruházási kedvet is jelentősen megnövelheti.
Nyugat-Bácska földrajzi helyzete alapján ideális tranzitállomása lehetne az Európa Unióból a Balkánra és az Adriai tengerre, illetve a fordított irányba áramló árunak, és - bizonyos infrastrukturális fejlesztések után - a személyforgalomnak is. A régióból könnyen elérhető számos külföldi (Magyarország, Horvátország, Bosznia), és nagyobb hazai piac (Újvidék, Belgrád), ami a mezőgazdasági termékek és termények kereskedelme szempontjából jelenthet előnyt az ország hasonló tevékenységet folytató más régióihoz viszonyítva.
Nyugat-Bácska a vajdasági város-régiók versenyében elsősorban jó geopolitika helyzetét, úthálózatát, múltjának adottságait és jó termőföldjeit használhatja fel. Így Zombor Vajdaság egyik ígéretesebb regionális központjává válhat és Nyugat Bácska pótolhatná Észak-Bácska mögötti lemaradását. A régió geopolitikai adottságait és a viszonylag jó közlekedési infrastruktúrát kihasználhatják a közlekedési útvonalak mentén megtelepülő intermodális és logisztikai központok.
A 2002-es népszámlálás adatai alapján a Nyugat-bácskai körzet területén 213 242 lakos élt. A népsűrűségét illetően Vajdaságban a régió a közepesen lakott területek közé tartozik 88 lakos/ km2 , ami a vajdasági 94 Iakos/km2-es átlag alatt van.
A Nyugat-bácskai régió 4 községében összesen 21 825 lakos vallotta magát magyarnak, ami az összlakosság 9,77 %-át teszi ki.
A 2003-as nyilvántartási adatok alapján összesen 30 400 személy volt munkaviszonyban, míg a munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban elérte a 32 566 főt.
A foglalkoztatás szerkezetét tekintve 2002-es adatok állnak rendelkezésre. Ennek alapján az ipari üzemekben dolgozók számaránya 48,21%, a mezőgazdaságban 20,44 %, a vízművekben 0,39%, az építőiparban 4,3%, a közlekedésben 1%, a kereskedelemben 13,19 %, a vendéglátóiparban 4,44%, a kézműiparban 1%, a közszolgáltatásban 1,87%, a pénzügyi és más szolgáltatásokban 1,53 %, az egyéb területeken pedig 0,59 %.
A foglalkoztatás szerkezeti vizsgálatából látható, hogy a régióra jellemzőek a kisvállalkozások, amelyekben az iparosok sajátmagukat foglalkoztatják. A 2003-as időszakban 10 960 személy dolgozott önálló kisipari műhelyekben.
A mezőgazdasági birtokokon 3781 foglalkoztatottat tartottak nyilván. A magántermelők többnyire törpebirtokokon gazdálkodva, fő tevékenységként foglalkoznak mezőgazdasággal, korlátozott versenyképességgel.
Ugyanebben az időszakban 31 500 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, ami nagyon magas szám az aktív munkavállalókhoz képest.
Az összesített Nyugat-bácskai foglalkoztatási adatokhoz viszonyítva a többségében magyar lakta falvak foglalkoztatása még rosszabb képet mutat. A legtöbb településen a foglalkoztatás a gazdaságilag periférikus területnek számító, elöregedő falvakra illő jellemzőket mutatja.
A nagyfokú munkanélküliség, az eltartottak aránya, a képzettségi mutatók, a foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlásai mind a fenti állítást támasztják alá. A falvakban nincsenek dinamikus húzóágazatok, fejlődő területek és működőképes tőke is alig akad.
Ennek ellenére a klasszikus értelemben vett munkaerőpiacon kevés személy van. Ennek legfőbb oka, hogy a magyarlakta falvakban a legtöbb család mezőgazdasági tevékenységből él, együttesen gazdálkodnak, terményeiket egyedül értékesítik és így kiesnek a szociális hálóból, illetve a munkaügyi hivatalok nyilvántartásaiban sem jelennek meg. Klasszikus értelemben vett munkanélküli szinte alig létezik, hiszen a szociális háló gyengesége mindenkit valamilyen munkavégzésre, önellátásra kényszerit. Itt jellemző a munkanélküliek szürke és árnyékgazdaságban való megjelenés is.
Általánosságban az is elmondható, hogy a munkaerőpiac sem országos, sem a régió szintjén nem rugalmas. A nagyfokú munkanélküliségre az is hatással van, hogy hiányosak a közösségi kezdeményezések is, a települések nem használják ki a szociális vállalkozásokban és az alternatív foglalkoztatási megoldásokban rejlő lehetőségeket. Ennek oka a kapacitás hiánya, a gyenge civilszféra, amely alternatív képzési lehetőségek hiányában nem rendelkezik piacképes, hasznosítható elméleti és gyakorlati tudással olyan nagy projektumok megvalósításához, ami hatással lehetne környezetük foglalkoztatási helyzetének javítására.
Példaként Kupuszina 2006-os foglalkoztatottsági megoszlása mutatható be, amelyről elmondható, hogy a többi magyar lakta falu is hasonló mutatókkal rendelkezik:
A legalacsonyabb képzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, hiszen a mezőgazdaság már nem tudja befogadni őket, de ugyanez a helyzet az iparban is, ugyanis már nincs olyan ipari termeléssel foglalkozó vállalat, amely nagyobb számú képzetlen munkaerőt tudna foglalkoztatni.
A magasabb fokú képzettséggel rendelkezők közül kevesen kapnak munkát a falvakban, ezért a legtöbb közöttük az ingázó, míg a munkanélküli értelmiségiek közül a legtöbben elhagyják a falvakat és nagyobb városokba, vagy külföldre vándorolnak. Az elvándorolt nyugat-bácskaiak közül a legtöbben Szabadkán vagy Magyarországon (Baja, Pécs, Szeged, Budapest) élnek.
A fiatalok foglalkoztatási esélye is kedvezőtlen. A magyarok fiatalok a nem tökéletes szerb nyelvtudás miatt esetenként még hátrányosabb helyzetben vannak. Az itteni piaci viszonyok mellett még mindig kevés munkahelyen jelent előnyt a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismerete. A magasabb fokú képzettségű fiatalok nagy részére kifejezetten jellemző a falvakból való elvándorlás, ami gazdasági és demográfiai szempontból is még rosszabb helyzetbe hozza ezeket a településeket.
Nyugat-Bácska székvárosa Zombor még mindig jelentős oktatási központ, ahol számos középiskola működik (gimnázium, egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági középiskolák), amelyekben - a mezőgazdasági középiskola kivételével - magyar tannyelvű osztályok is nyílnak.
Emellett tanítóképző egyetem, mezőgazdasági egyetem és menedzserképző magán főiskola és egyetem is működik, de csak a tanítóképzőben folyik magyar nyelvű oktatás.
Jellemző az is, hogy a környező települések magyar fiataljai a földrajzi közelség miatt - pl. Bezdán 8 km-re helyezkedik el a magyar, 3 km-re a horvát határtól - már a középiskolai tanulmányaikat is Baján vagy Pécsett folytatják. Az egyetemi hallgatókra még inkább jellemző az ingázás.
Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a potenciális munkaerő képzésének feltételei adottak, és amennyiben sor kerül a felsőoktatás reformjára és a bolognai folyamat bevezetésére, továbbá amennyiben a felsőoktatási intézményekben választható szakokat a piac igényeihez igazítják, a fiatalok ingázása és elvándorlása jelentősen csökkenhet.
Nyugat Bácska legfőbb gazdasági értékei:
A régió gazdaságáról általánosságban ugyanaz mondható el, ami Szerbia egészének gazdaságáról, vagyis nehezen épül fel a 90-es évek elején bekövetkezett gazdasági összeomlásból, a volt jugoszláv és a külföldi piacok elvesztéséből, amelynek következtében jelentős a lemaradása a szomszédos országok hasonló kondíciókkal rendelkező régióihoz viszonyítva.
Nyugat-Bácska fejlesztésének kiindulópontját a pozitív jövőkép-vízió - kialakítására kell alapozni, vagyis meghatározni azt, hogy a régió hova szeretne eljutni. Ehhez azonban a valós helyzet feltárására és a régió helyzetének stratégiai jellegű vizsgálatára van szükség a környezet kínálta lehetőségek megismerése érdekében.
A régió gazdasági mutatói kedvezőtlenek. Az egy főre eső hazai termék értéke (GDP) 2003-as adatok szerint az ország régióihoz képest itt a legalacsonyabb, vagyis kb. 1 200 USD, (az EU átlagának 5%-át sem teszi ki), míg az országos átlag 2 500 USD.
Jelentős térségi különbségek vannak a régión belül is. Míg néhány város (Zombor, Apatin) dinamikusan fejlődő térség, addig a falusias jellegű kis településeken gyakorlatilag nincs árutermelés, nincsenek munkalehetőségek. Ez a jelenség a többségében magyar lakta településeken kifejezett.
A régió gazdaságának versenyképessége is korlátozott. Nem történt meg a szerkezeti átalakítás. A mezőgazdaság és az abból élők aránya jóval a szerbiai átlag felett van. Nem piacorientált a termelés.
Az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Az ipar nagy része a mezőgazdasági termények feldolgozására és az élelmiszeriparra összpontosít. Az ipari üzemek közül kevés rendelkeznek korszerű technológiákkal, ugyanis kevés külföldi tőke érkezett Nyugat-Bácskába, a hazai vállalatok ugyanakkor nem voltak képesek önerőből a technológiai váltásra.
A régió kis- és közepes vállalkozásaira is a tőkehiány jellemző, ami megmutatkozik a vállalkozások számában is. 2003 -ban a Nyugat-bácskai körzetben 5515 vállalat volt bejegyezve, közülük 17 társadalmi, 3832 magán, 202 szövetkezet, 108 vegyes, 119 állami, 1097 nem megjelölt tulajdonban volt. Az 5515 vállalatból mindössze 1346 folytatott tényleges tevékenységet, ami a bejegyzett cégek 24,41 %.
A mezőgazdasági termelés természeti adottságai jók. Magas a napsütéses órák száma, átlagosan 1766 óra évente. Az átlagos csapadékmennyiség 550/650 l/m2, az esős napok átlagos száma évenete 125, a levegő viszonylagos páratartalma 75%. Az átlagos évi hőmérséklet 10, 5 C° fokot tesz ki.
A földterületek felhasználása a következőképpen alakult:
A kisebb erdőterületeket és a víz alatt fekvő területeket leszámítva elmondhatjuk, hogy a régió egész területe (2074 km2 vagyis 85,7%) jó minőségű termőföld.
Magántulajdonban 106 880 hektár, társadalmi tulajdonban pedig 78 748 hektár van.
Kultúrnövények termesztésével és állattenyésztéssel 162 vállalat és földműves szövetkezet foglalkozik.
A mezőgazdasági termelés - a kistermelők esetében - még mindig önellátó és jövedelem kiegészítő jellegű gazdálkodás, vagyis a termelők többsége azért foglalkozik mezőgazdasággal, mert ez jelenti az egyetlen megélhetési lehetőséget. Nem jellemzőek a nagyobb árutermelő tanyai gazdaságok, vállalkozások sem.
A második világháború után a legtöbb Nyugat-Bácskai településen létezett jellemző termelő-, valamint általános földműves szövetkezet. Ez a termelés -szervezési forma mára már megszűnt. A legtöbb szövetkezet elsősorban a föld visszaszármaztatás, másodsorban a veszteséges termelés miatt szűnt meg. Közülük néhányat privatizáltak.
A biogazdálkodás - megfelelő szaktudás és felvevő piac hiányában - még mindig nem jellemző erre a térségre, de biztató jel, hogy egyes gyógynövények termesztése már ipari méreteket öltött. A kedvező természeti adottságok, a tiszta levegő, a jó minőségű termőföld különösen alkalmas lenne az ilyen mezőgazdasági tevékenységre.
A térségben leggyakrabban termesztett gabona a kukorica, a búza, az ipari növények közül pedig a napraforgó, cukorrépa és a szója.
Hagyományosan termesztett ipari növény volt a régióban a kender, amely különösen a múlt század ötvenes éveiben játszott nagy szerepet a térség mezőgazdaságában és iparában is. Doroszlón például az ötvenes években 3 kendergyár is működött.
A dohánytermesztésnek is hagyománya volt ezen a vidéken, de mára már csak Telecskára és környékére jellemző ez a növény.
Előfordul még a jó minőségű fűszerpaprika is. Kupuszina jellemzően konyhakertészettel foglalkozó település, ahol főként hagymát és káposztát termesztenek.
A régióra kevésbé jellemző a szőlészet és gyümölcstermesztés. Gyümölcstermesztéssel leginkább szintén Kupuszinán foglalkoznak, ahol az alma, a barack és a szilva a legelterjedtebb.
A mezőgazdasági földterületek közvetett hasznosítási módja, vagyis a horgászat, a vadászat, a természetjáró turizmus, a falusi vendéglátás szintén jelentős lehet az életminőség javítása és a népességmegtartás miatt is.
A jó termőföldek lehetővé teszik az állatállomány minőséges takarmányozását.
Az állattenyésztésre is jellemzőek az elaprózott állományok, de vannak már nagyobb tenyészetek is. A legjellemzőbb a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés.
A Nyugat-bácskai régió 4,83%-át bontja erdő, ami 11.621 hektárt tesz ki. Ezek az erdők lombhullatók: akác, hárs. A kitermelt fát többnyire fűtésre, kisebb mennyiségben ipari célokra használják.
Az erdők jelentősek még a vadállomány, a gombagyűjtés és más erdei termények, valamint a vadászat és rekreáció szempontjából is.
A modern gazdaság fejlődésének alapjai, vagyis:
Ez a gazdaság minden területén, különösen pedig az iparterületén érezhető.
Az élelmiszeripar korábban is jelentős volt a régióban. A jó minőségű alapanyagokra való tekintettel korábban néhány nagy kapacitású élelmiszeripari vállalat jött létre, amelyek hagyományosan jó minőségű termékekkel és a hozzájuk tartozó piacokkal is rendelkeztek. Ezeknek a vállalatoknak többségét már magánosították.
A legjelentősebb kapacitásokkal az apatini sörgyár, a zombori étolajgyár és tejgyár, a cservenkai alkoholgyár és kekszgyár rendelkezik, de jelentősek még a különböző malmok, péküzemek, silók és takarmánykeverő üzemek is.
Fémfeldolgozással, mezőgépgyártással és kapcsolható eszközök, valamint gépészeti és villamossági berendezések előállításával is több - valamikor egész Jugoszláviában számon tartott - cég foglalkozik.
A régióban, a Duna mentén, három hajógyár is üzemel.
A felsorolt ipari tevékenységeken kívül még a bőrfeldolgozó-, a textil-, a fa-, az építő- és a vegyipar is jelen van.
Nagyobb ipari létesítmények csak városokban találhatóak, míg a falvakban csak néhány kisebb üzem működik, de azok többnyire csak a helyi igények kielégítésére szolgálnak. Ilyenek a pékségek, terménytárolók és takarmánykeverők.
A multinacionális vállalkozások még nem telepedtek meg a régióban. A régió vállalatainak látszólag ez abból a szempontból előnyös, hogy nem annyira kiélezett és tarthatatlan a konkurenica, és ez időt adhat ezeknek a vállalkozásoknak a megerősödésre. Ez azonban csak látszólagos előny, mert a konkurencia kényszerítő hatásának késése további pangást okozhat.
Várható az is, hogy a multinacionális társaságok megjelenésével a jelenleg sikeres kis- és középvállalkozások a beszállítói láncokon keresztül kapcsolódhatnak a tökeerős multinacionális vállalakozásokhoz, ezáltal korszerűbb technológiák bevezetésére és alkalmazására is szert tehetnek.
A fejlettebb országokban a gyakolat azt mutatja, hogy a helyi vállalkozások létrehozását a regionális gazdaságfejlesztés eszközeiből és intézményeivel támogatják. Ezek a cégek megerősödésük érdekében klasztereket hoznak létre. Ez tanácsos lenne a régió kisvállalkozásai számára is, hiszen hathatós együttműködés és támogatás nélkül ezek a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a kihívásokkal.
Az előzőek érdekében fontos lenne a kisvállalkozók számára képzéseket indítani, ahol jelentős szerepet kapnának a gazdasági és vállalat-vezetési, irányítási ismeretek.
A régió úthálózata 144 km főútvonalból, 166 km regionális és 336 lokális útból áll. A régión két tranzit főútvonal halad keresztül, mégpedig az M-17/1 - Duna Bezdán (szerb-horvát határ), Zombor és Szabadka vonalon és az M-18 Béreg (szerb-magyar határ), Zombor, Hódság, Bácspalánka, Erdevik és Kuzmin vonalon.
A régió fejlett teher- és személyszállítási kapacitással rendelkezik. Elsődleges feladat a fő és mellékútvonalak kiépítése és felújítása abból a célból, hogy a régió minél jobban képes legyen bekapcsolódni a nemzetközi úthálózatokba.
Avasútvonalak hossza 289 kilométert tesz ki, amelyből Zombor Községhez 140 km, Apatinhoz 31, Kúlához 53 és Hódsághoz 64 km tartozik. Egy vasúti híd halad át a Dunán, amely a nemzetközi vasúti forgalomban használatos a Gombos- Vinkovci útvonalon.
Zomborban katonai repülőtér működött, amely - fejlesztések és átalakítások után - alkalmas lehet személyszállító kisrepülő-gépek fogadására is. Ez a turizmus - ezen belül is a külföldi vadászturizmus -, valamint a külföldi befektetések szempontjából jelenthetne előnyt.
A postai és a telekommunikációs forgalom - a szerbiai viszonyokhoz képest - közepes állapotban van. A régió 44 telefonközponttal rendelkezik, melynek kapacitása 67 820 telefonszám, 533 km kábelhálózattal, 57 709 előfizetővel.
A három mobilszolgáltató hálózati lefedettsége kielégítő. A régióban nincsenek pontos adatok a mobiltelefont használók számáról, de becslések szerint ez az arány igen magas.
Az Internet felhasználók száma egyre inkább növekszik. Az összes jelentősebb Internet szolgáltató jelen van a körzetben, de akadnak lokális szolgáltatók is. A régió városaiban a széles sávú internet hozzáférés minden vállalkozás és a lakosság legszélesebb csoportjai számára is elérhető, ami sajnos még nem mondható el a legtöbb kisebb településről, faluról.
Nyugat Bácska több magyar lakta településén létesítettek elviagyar pontot, ami lehetővé teszi a jó minőségű, gyors Internet kapcsolatot a helyi közintézmények, iskolák és a lakosság számára.
A digitális írástudással kapcsolatos készségek az általános és középiskolai oktatáson keresztül folyamatosan terjednek. Az idősebb és képzetlenebb csoportok oktatását sok helyen a civil szféra végzi, az eMagyar pont és a TeleHáz mozgalom segítségével. Az elektronikus szolgáltatások száma folyamatosan bővül a közigazgatásban, a kultúrában, és bankszektorban. A távtanulási és távmunka lehetőségek a kis településekre még nem jellemzőek, pedig ezek jelenléte jelentősen növelné az itt élők munkalehetőségeit, felzárkózási esélyeit és életminőségét is.
A régióban négy Információs Központ működik az ide tartozó négy városban, amelyek regionális érdekeltségű hetilapokat adnak ki (Somborske Novine, stb.) és közszolgálati rádióműsort sugároznak. Magyar nyelven a Dunatáj című hetilap jelenik meg, amely többnyire a magyar közösséget érintő híreket, cikkeket jelenteti meg.
A közszolgálati rádióadókon kívül még öt lokális jellegű rádióállomás és két tévécsatorna is működik. A Zombori Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A fontosabb szerbiai rádió és televízió adások elérhetőek a régióban, sőt a magyarországi földi televízió-és rádióadók sugározta műsorok is kitűnően foghatóak.
A levegő állapotára az ipari vagy egyéb káros szennyezések nincsenek vagy csak kis mértékben vannak hatással.
A belvíz sem jellemző a környékre, ugyanis a DTD Csatorna a felesleges vizek nagy részét összegyűjti a talaj alatti rétegekből, így nincsenek belvízkárok, s csak az alacsonyabban fekvő területeken veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést. A termőtalaj minősége európai viszonylatban is kitűnő, művelésre alkalmas. Feltétlenül meg kell említeni a talajtani adottságokban rejlő lehetőségeket.
A városokban a szennyvíz- és a hulladékkezelés részben megoldott, de a környező falvakban ugyanezek a kérdések kiemelt problémát jelentenek. A falvak környékén mindenhol létesítettek szemétlerakó helyeket, ahova a helyi lakosok maguk szállítanak ki minden nemű hulladékot. Ez amellett, hogy káros lehet a környezetre és az emberek egészségére is, a szelektív hulladékgyűjtést és az újrafelhasználást sem teszi lehetővé.
A régió jelentős vízmennyiséggel rendelkezik, amelyet a víziközlekedésben, a mezőgazdaságban (öntözés), ivóvízként és az iparban hasznosítanak.
A rendelkezésre álló vízmennyiség nincs kellőképpen kihasználva a vízi-közlekedésben és a mezőgazdasági földterületek öntözésére (eddig 8315 Ha-ra kiterjedő öntözőrendszer van használatban), pedig a Duna -Tisza-Duna csatorna műszakilag megfelel az öntözőrendszer bővítésére.
A Duna-mente földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős idegenforgalmi célponttá válhat. Ebből is kiemelkedik a vadászturizmus, amelynek már jelentős hagyományai vannak a térségben. Az utóbbi néhány évben jelentős külföldi beruházások is történtek a vadászturizmus fellendítése érdekében.
Volt érdeklődés külföldi (olasz, német, osztrák) vadászcsoportok részéről, akik amelett, hogy a vadászturizmust - mint a falusi turizmus luxus formáját - felfejlesztették, több külföldi befektetőt is a környékre vonzottak.
A vadászturizmusban azonban az előnyök mellett (munkahelyteremtés, külföldi befektetők, falusi szálláshelyek kihasználása) komoly gondot jelent a vadállomány kilövése, amely nem tud kellő mértékben megújúlni, és félő, hogy ez a vadállomány kipusztulásához vezet. Ezen kívül számos, az Európai Unióban védett madárfaj (fürjek, bizonyos énekes madarak) kilövése Szerbiában engedélyezett, ami vonzerőt jelent a külföldeik számára, de felboríthatja az itteni élővilág ökológiai egyensúlyát.
Ahhoz, hogy a falusi turizmus "eladhatóvá" váljon, a hagyományaikat ápoló falusi közösségeknek fel kell ismerniük saját erőforrásaikat: a természeti, kulturális és táji értékeiket, nemzeti kulturális örökségüket.
A vidék magyar falvai közül többen neves hagyományőrző falvak (Kupuszina, Doroszló), ahol még fellelhetők a régi népszokások, tárgyi- és kultúrértékek, a népviselet, amelyek szintén érdekesek lehetnek az idegenforgalom szempontjából. A következő ilyen jellegű látványosságokat említhetjük:
Számos olyan rendezvény is van, amelyek- hagyományápoló és közösségmegtartó erejük mellett - a turisták érdeklődésére is számíthatnak. Ezek a rendezvények a következők:
Gyógy- és egészségturisztikai központok kialakítására is alkalmas lehet Nyugat Bácska és környéke, ugyanis jelentős termál- és gyógyvíz valamint gyógyiszap tartalékai vannak, de eddig csak az Apatin és Szilágyi között lévő Banja Junakovic - már nem túl korszerű - gyógyfürdő üzemel, leginkább beutalt betegápolással.
Wellness és élményfürdő nincs a környéken, holott a természeti kincsek adottak, valamint valószínű, hogy a közönség is érdeklődést mutatna iránta.
A lovas turizmus is kezdetleges, kevesen foglalkoznak lótenyésztéssel, holott ez kitűnően kapcsolódna a falusi turizmushoz és a vadászturizmushoz is, ugyanakkor a gyógyturizmusba is bekapcsolhatnák.
Nyugat Bácska kultúrája - a régió sajátos geopolitikai helyzetéből és történelméből adódóan - több nagy kultúra integrálásával, keveredésével jött létre. Ennek következményeként sokszínű, innovatív és az értékek befogadására és felhasználására képes kultúra alakult ki.
A magyar kultúra - sokszínűségének, befogadó jellegének és széles beágyazottságának köszönhetően - szilárd alapja lehet a gazdaság fejlesztésének is. Ugyanis, az itt élő magyar közösségek kétnyelvűségüknek, munkakultúrájuknak köszönhetően a gazdasági fejlődés motorjává válhatnak.
A magyar közösségekre kifejezetten jellemző, hogy közösségi életük igen élénk. Erős a hagyományok megőrzésének igénye. A közösségek tisztában vannak saját hagyományaikkal, kulturális értékeikkel, és igyekeznek azt minél teljesebben átadni az utánuk következő nemzedékeknek.
Szorosak a magyar falvak egymás közötti kapcsolatai, amelyek közös rendezvényeken, egymás programjainak a követésén és az azokban való részvételből látszik. Jelentősek a művelődési egyesületek és iskolák közötti magyarországi kapcsolatok. A legtöbb falu testvértelepülési kapcsolatokkal is rendelkezik.
Minden magyar lakta településen működnek művelődési egyesületek, amelyek a hagyományápolás mellett a falu kultuális életének a fő szervezői. Minden egyesület, kivétel nélkül, saját épülettel rendelkezik, ahova más civil szervezeteket is befogadnak. Ezek az épülettel, irodahelyiséggel rendelkező szervezetek, az itt összefutó információk, szervezési tapasztalatok és kapcsolati tőke alapján a települések gazdasági fejlesztése szempontjából is fontos szerepet tölthetnek be.
A művelődési egyesületek közül kiemelendő a zombori székhelyű Polgári Kaszinó, amely a Nyugat-Bácskában élő magyarság regionális kulturális intézménye.
Ahogy a fentiekből kitűnik, Nyugat Bácska olyan jó geo-politikai és természeti adottságokkal rendelkező kistérség, amelyek biztosíthatják számára a közép- és hosszútávú fejlődés lehetőségét.
A régió - az elmúlt 15 év gazdasági és poltikai eseményei miatt - még mindig nem tudta kiheverni az őt ért megrázkódtatásokat, és emiatt jelentős lemaradásai vannak mind Vajdaság más régióihoz, mind a szomszédos országok hasonló adottságokkal rendelkező térségeihez viszonyítva.
A térség fejlesztésének szempontjából kulcsfontosságú szerepe lehet:
Nyugat Bácska, mint kistérség jó geo-politikai és természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek biztosíthatják a közép- és hosszú távú fejlődést. Ellenben a régió - az elmúlt 15 év gazdasági és politikai eseményei miatt- még mindig nem tudta kiheverni azokat a megrázkódtatásokat, amelyek érték, és emiatt jelentős a lemaradása Vajdasághoz, más régiókhoz, de a szomszédos országok hasonló adottságokkal rendelkező térségeihez képest is.
A térség fejlesztésének szempontjából kulcsfontosságú szerepe a mezőgazdaságnak, a mezőgazdaságra épülő feldolgozóiparnak, a jó geopolitikai helyzetnek és a turizmus specifikus ágai (vadász- és gyógy turizmus) fejlesztésének lehet.
Nyugat-Bácskának ahhoz, hogy fejlődni tudjon - a fent felsorolt kulcsfontosságú szektorok fejlesztése mellett - pontos program és jövőkép meghatározására van szüksége, amely meghatározza helyi forrásainak hatékonyabb kihasználását, és modernizációját, elérheti egy versenyképesebb gazdaság kialakulását, amely a helyi tradicionális értékek megőrzése mellett biztosíthat jólétet és fejlődési lehetőséget lakossága számára.
A helyi források kihasználása a humán erőforrások, és a termőföld hatékonyabb felhasználását jelenti, valamint a kitörési lehetőségek felismerését és azok kiaknázását.
A modernizáció és a szellemi tőke, az innováció bevezetését jelenti, amely nem csak a piacképes tudást foglalja magába, hanem a szervezési készségeket, sikeres érdekérvényesítést és kapcsolatteremtést is.
A tradicionális értékek megőrzése szintén fontos elem, hiszen a modernizáció nem lenne szabad, hogy az eredeti értékek rovására valósuljanak meg.
A helyi jólét a társadalmi, gazdasági, közösségi és környezeti jólétet jelenti, amely teljes életminőséget biztosít az ott élők számára, adott fejlődési lehetőségekkel, nyugodt, tiszta, élhető környezetben.
Remélhetőleg a Nyugat-Bácskában maradás, le- és visszatelepülés nem kényszerpálya, hanem szabadon választott, lehetőségekkel teli lakóhely - választás lesz.
Zapadna Backa je mali region koji raspolaze dobrim geopo-litickim i prirodnim uslovima, kője joj mogu obezbediti srednji- i dugorocni razvoj. Medutim ovaj region - zbog ekonomskih i poli-tickih dogadanja poslednjih 15 godina - jos uvek nije uspeo da se oporavi od onih uticaja, kojima je bio izlozen. Zahvaljujuci tomeje znacajno zaostao iza drugih regiona Vojvodine kao i u uporedenju sa regionima susednih zemalja sa slicnim uslovima privreivanja.
Iz aspekta razvoja regiona kljucnu ulogu mogu imati:
U radu su definisani razvojni predlozi za navedene privredne oblasti kljucnog karaktéra.
|
|