Határrégiók sajátosságainak vizsgálata
A projekt a Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomszédsági Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg
Bácsi Zs.-Kovács E.-Lőke Zs.-Cservenka D.
- Kutatásunk egy átfogóbb, a horvát-magyar határ menti megyék szereplőinek vidékfejlesztési együttműködését erősítő projekt része. A projekt célja a vidéki gazdaság szereplőinek felkészítése, képzése a vidék népességmegtartó erejének növelése
érdekében, továbbá a gazdaság igényeihez illeszkedő képzési
program kidolgozása, a közvetítő szereplők tudásának és felkészültségének javítása, a határ menti régiók adottságainak kihasználása, a kooperáció erősítése, és az EU vidékfejlesztési
politikájához illeszkedő projektek elősegítése. A projekt célcsoportjai a vidékfejlesztésben érintett potenciális közvetítő szereplők, agráregyetemi hallgatók, főiskolások, szakemberek (tanárok,térségmenedzserek, üzletemberek, közigazgatási szakemberek,
vállalkozók, agrárszereplők, civil szervezetek). A projekt fő tevékenységei: a vidékfejlesztés helyzetét, jogszabályi hátterét feltáró kutatás, a határrégiók fejlődési sajátosságait tárgyaló tanterv
és tananyag készítése, annak kísérleti oktatása, az eredmények
disszeminációja publikációk, szakmai előadások, illetve civil fórumok révén.
- A kutatási feladatcsoport keretében részletesen felmértük a vidékfejlesztés magyar és horvát gyakorlatát, elmúlt évtizedbeli
eredményeit, a kialakult intézményrendszer jellegzetességeit és
hatékonyságát, a mögöttes közigazgatási struktúrát, valamint a vidékfejlesztési programoknak az EU vidékfejlesztési politikájához
való illeszkedését, eddigi tapasztalatait. Ehhez szekunder információk - szakirodalom, szakcikkek, tanulmányok, valamint a rendelkezésre álló statisztikai adattárak - feldolgozását végeztük el
Magyarországon és Horvátországban. A fenti országos és regionális szinten elvégzett vizsgálatokat az érintett határ menti régiók
speciális adottságait és problémáit feltáró kutatással egészítettük ki. Ennek keretében a térségben élők körében mélyinterjúk és kérdőíves lekérdezések segítségével azonosítottuk a térségben élők gazdasági és társadalmi jellemzőit, problémáit és a helyzetük javítására irányuló programok hatékonyságát, eredményességét. A primer adatgyűjtésen alapuló kutatás a következő elemeket tartalmazta:
- Kérdőíves adatgyűjtés a mezőgazdasági vállalkozások, a kis és középvállalkozások (KKV-k), a leszakadó társadalmi rétegek és a települési önkormányzatok körében a határ menti
régiókban.
- Fókuszcsoportos és interjús vizsgálat a mezőgazdasági vállalkozások, a KKV-k, a leszakadó társadalmi rétegek és a települési önkormányzatok körében a határ menti régiókban.
- A kutatási eredmények elemzése alapján részletes jelentésünkben áttekintettük a vidékfejlesztés magyarországi forrásait és intézményrendszerét, majd a horvát-magyar határ mentén
elhelyezkedő három megye vidéki társadalmát és gazdaságát mutattuk be, s fölvázoltuk, hogy a SAPARD és az AVOP keretében milyen fejlesztési lehetőséget kaptak a térség szereplői. Ezt
követően összefoglaltuk a kérdőíves és interjús adatgyűjtésünk
tapasztalatait, majd áttekintjük a horvát partner kutatási tapasztalatait. Végezetül javaslatokat tettünk a magyar vidékfejlesztési rendszer (elsősorban az AVOP) átalakítására, valamint a horvát partner számára összefoglaljuk a magyar tapasztalatokat.
- Magyarországon a vidékfejlesztési intézkedések megjelenése 1998-ra tehető. 1999-2000-ben a kelet-európai térségben Magyarországon egyedülálló módon elkészültek az országos, megyei
és kistérségi vidékfejlesztési programok, és ezzel a vidéki térségek felkészültek a hazai és EU-s támogatási források fogadására.
Magyarország EU-csatlakozását követően megnyílt a lehetőség
a 2004-2006. évekre kidolgozott nemzeti vidékfejlesztési programok megvalósítására. Ezek közül a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
fejlesztési forrásaira már májustól lehetett pályázni. A program több mint 100 milliárd forintot kitevő támogatási keretére rövid idő alatt mintegy 5000 pályázat érkezett be. A program több támogatási jog címén az igényelthez képest hamar kevésnek bizonyult a meghatározott pénzügyi keret. A 2007-2013-ig terjedő időszak agrár-vidékfejlesztési prioritásai a mezőgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése, a környezet védelme, a földterület termőképességének fenntartása, a környezetgazdálkodás, a vidéki gazdaság diverzifikációja, a vidéki területeken élők életminőségének javítása, valamint a helyi közösségi programok (LEADER tengely) megvalósításának elősegítése lesznek.
- Vizsgált három magyarországi megyénk, Baranya, Somogy és Zala vidékies településszerkezettel és gazdasággal rendelkezik. A megyei jogú városok és Keszthely, valamint Siófok térségének kivételével kisvárosias és aprófalvas vidéki kistérségek
alkotják a horvát határ menti magyarországi térséget. Az ország e részében az. agrár- és vidékfejlesztés nagyobb jelentőséggel bír más iparosodottabb és központi elhelyezkedésű kistérségeknél.
- A döntéshozók országos szinten összesen 3114 pályázatot támogattak az AVOP forrásaiból, melyből 473 Zala, Somogy és Baranya megyei volt. A legnagyobb megítélt támogatási összeg
500 millió forint volt, a legkisebb 15 ezer. A 3114 projekt összköltségvetése mintegy 201 milliárd forint volt, vagyis a pályázók, saját
forrásként, közel 1, 50 forintot „tettek hozzá " minden egy forintnyi
támogatáshoz. A vizsgálat tárgyát képező három megye a megyék „rangsorában" a középmezőnyben foglal helyet:
- Zalában volt a legtöbb sikeres pályázat, 178, ami az összes nyertes pályázat 5,7 százalékát tette ki. A zalai pályázatok jellemzően kisebb volumenűek voltak, ezért is jutott a teljes elnyert támogatás 4, 6 százaléka Zalának;
- A három közül Somogy volt a leggyengébben teljesítő megye (136 nyertes pályázat), ahonnan sikeres pályázatok 4, 4 százaléka érkezett, míg a támogatási összeg 4,0 százaléka jutott a megyének;
- Baranya a pályázatok száma alapján (159) a három megye között a második, ahonnan jellemzően közepes és nagyméretű pályázatok érkeztek be, ezért az összes támogatás 5,8 százaléka jutott a megyének. Jelentésünkben részletesen bemutattuk a három megye egy-egy kistérségének vidékfejlesztési projektjeit. Zalából a Keszthelyhévízi, Baranyából a siklósi, Somogyból pedig a barcsi kistérséget elemeztük.
- A kutatás magyarországi részében 2006. márciusában-májusban a kérdőíves adatfelvétel előkészítéseként 14 strukturált interjút készítettünk az AVOP pályázati rendszerében közreműködő
- elsősorban zalai - szereplőkkel. Így két megyei-régiós hivatal
vezetőjével, 3 vállalkozóval és 9 polgármesterrel-jegyzővel folytattunk beszélgetést a vidékfejlesztésről és az AVOP-ról. Kérdőíves adatgyűjtésünk során 100 interjút készítettünk. Kérdéseinket 50 vállalkozás és 50 önkormányzat válaszolta meg. A megkérdezettek Baranya, Somogy és Zala megyékből kerültek ki. Nem törekedtünk a minta reprezentativitására. Az adatokat SPSS 9.0 programcsomag segítségével értékeltük.
- A válaszadó vállalkozások közel fele az országos, a hazai piacra termel. További 20 %-uk megyei, régiós piacra, 16 % helyi piacra termel, 12 %-uk pedig jelezte, hogy exportra is termel.
42 %-nak termelési, 36 %-nak értékesítési partnerei vannak, de
figyelemre méltó, hogy 14 % semmilyen partnerrel nem rendelkezik. A vállalkozások és önkormányzatok együttes megkérdezése
alapján horvát partnerkapcsolattal nem rendelkezik a válaszadók
87 %-a, 6 %-nak van egy horvát partnere, és 2 %-nak kettő vagy
több. Míg Somogy megyében van a legtöbb horvát kapcsolattal
rendelkező, a legkevesebb ilyen kapcsolattal a Zala megyeiek
rendelkeznek, ami talán a közös határszakasz hosszával, a földrajzi elhelyezkedéssel és a közlekedési lehetőségekkel magyarázható. A válaszadók a vidék fejlődését gátló, fő problémáknak a
következőket tartják: a munkahelyek hiányát, a vidéki infrastruktúra elégtelenségét, a nem megfelelő szintű állami szerepvállalást és támogatásokat, az elöregedést, az elnéptelenedést, a piaci
versenyképtelenséget, az alacsony felvásárlási árakat. Emellett a
pénzhiány, a kedvezőtlen életminőség, az elaprózott birtokstruktúra, pályázatoknál a saját erő követelménye, a képzettséggel kapcsolatos problémák, az intézménystruktúra problémái okoznak
gondot. Szerintük a vidékfejlesztésnek ennek megfelelően több fontos céltémára kellene összpontosítania. A megkérdezettek a vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezőknek tulajdonítják a legnagyobb fontosságot (vállalkozásfejlesztés, KKV-k fejlesztése, mikro-vállalkozások fejlesztése, közlekedés, munkahelyfejlesztés), míg a szociális problémákat, és az ezekkel kapcsolatos feladatokat (falufejlesztés, helyi szolgáltatások, kistérségi centrum létesítése, romák és leszakadó rétegek integrálása, szociális gazdaságfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés) kisebb fontosságúnak tekintik. A megyék között azonban különbségeket tapasztalunk. Zalában tűnik legkiegyenlítettebbnek a megoszlás, míg Baranyában a legnagyobbak az eltérések. Legtöbben azért pályáztak, mert nem volt más forráslehetőség, illetve mert vonzónak találták a finanszírozási konstrukciót, de az sem ritka eset, hogy a pályázónak már volt benyújtásra váró illeszkedő projektje. A projekt eredményeképpen, a vidék jövedelemtermelő képességének mutatóit, a munkahelyek keletkezését és az árbevétel növekedését vizsgáltuk. A létrejött munkahelyek száma átlagosan 0,67 db/pályázat. Az árbevétel növekedés átlagosan 11318,5 eFt/év. Az önkormányzatok esetében mindkét mutató jelentősen alacsonyabb ennél, ugyanis pályázatuk általában infrastruktúra és közszolgáltatás fejlesztésre irányult. A kft-k esetében a munkahelyszám magasabb, az árbevétel-növekedés pedig közel négyszer akkora, mint a teljes minta átlaga. Érdekes, hogy Rt-k esetében a munkahelyek száma kissé meghaladja, az árbevétel növekedés viszont elmarad az átlagostól, akárcsak az egyéni vállalkozásoknál, míg az őstermelők esetében nincs értékelhető eredmény.
- A vidékfejlesztés jelenlegi horvátországi helyzetével kapcsolatosan több interjút készítettünk, amelyekből világos kép rajzolódott ki az intézményi rendszer jelenlegi állapotáról, a problémákról és a fejlesztés irányairól. A minisztériumi főosztályvezetőkön kívül a megyei hivatalok vezetőit, fejlesztési ügynökség vezetőit, civil szervezetek képviselőit kerestük fel kérdéseinkkel. A 2004 óta felgyorsult EU csatlakozási előkészületek során hozzáláttak a horvát szervezetrendszer és a fejlesztési politika EU-harmonikussá tételéhez. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztériumban igyekeztek minden jelenleg futó vidékfejlesztési programot az EU-hoz igazítani. Jelenleg folyamatban lévő legfontosabb programok a következők: SAPARD, CARDS, RT IPARD, INTERREG, PHARE. A horvát SAPARD közvetlenül a vidékfejlesztéssel kapcsolatos és lehetőségei 15 intézkedésből állnak. Ezek három főcsoportba vannak besorolva, melyekből:
- Első számú prioritás a falusi illetve mezőgazdasági birtokok részére szánt támogatás,
- Második számú prioritás a feldolgozóipar támogatása.
- Harmadik számú prioritás a helyi közösségek támogatása és azok az intézkedések, melyek a helyi infrastruktúra fejlesztését szolgálják.
A SAPARD ügynökség megszervezése már megkapta a nemzeti akkreditációt, most bekerült az Európai Bizottság akkreditációs folyamatába is. így már csak fél évük maradt a program felhasználására. A nagy lelkesedésnek és aktivitásnak köszönhetően sikerült kiharcolni, hogy fél évnél kicsit hosszabb ideig tudják még használni a SAPARD programot.
- A vidékfejlesztés fogadtatása nagyon ellentmondásos a falusi térségekben. Megállapítható hogy a tágabban vett vidékfejlesztési programok nincsenek összehangolva és hiányzik az
egységes, minden szintre kiterjedő tervezési folyamat. A koordináció hiánya odáig vezetett, hogy végül is nem tudjuk biztonsággal megállapítani, hogy Horvátországban jelenleg hány és milyen
jellegű vidékfejlesztési projekt van folyamatban. A magyarországi
kapcsolatokról leginkább a Muraköz-megyeiek és a Kapronca-Kőrös megyeiek nyilatkoztak pozitívan, a többi hivatalvezető inkább szándékokról beszélt. Összességében, elsősorban a nyelvi nehézségek miatt, gyenge a viszony a magyar hivatalokkal, s több kapcsolatuk van a szlovénokkal.
- A kutatás részeként kérdőíves lekérdezést végeztünk Horvátországban is, itt a lekérdezettek körét tudatosan szélesítettük,hogy árnyaltabb képet kapjunk a vidékfejlesztés jelenlegi helyzetéről. Így a települések polgármesterein és a mezőgazdasági vállalkozókon túlmenően felkerestük a mezőgazdasági vállalkozók
szövetségeinek képviselőit, a turizmusért felelős települési tisztségviselőket, illetve a vidékfejlesztésért felelős osztályok vezetőit. A 101 megkérdezettből a vállalkozások 52%-ban, a fent részletezett kategóriákhoz tartozók pedig 48%-ban vannak jelen a mintában. A megkérdezett szereplők jelenlegi horvátországi problémái a következők voltak:
- Túlszabályozottság az állam részéről (23%)
- Beruházások hiánya (17%)
- Bonyolult adminisztrációs kötelezettségek (14%)
- Erős piaci konkurrencia (13%)
A szervezeteik, vállalkozásaik fejlődését leginkább elősegítő változások a következők lennének:
- A hazai piac védelme (18%)
- Nagyobb állami szerep a fejlesztési támogatások területén (18%)
- Az adók mértékének csökkentése (15%)
- Egyszerűbb adminisztráció (15%)
- A fejlesztési politika prioritásainak meghatározása a hazai szükségletekkel és a külföldi (EU) elvárásokkal összhangban (10%)
12. A horvátországi megkérdezettek 28% írt vidékfejlesztési projektet, és további 5% szándékozik írni. Ez, összehasonlítva a magyarországi megkérdezettekkel, leginkább az 1990-1999. közötti állapotot tükrözi. A pályázat benyújtásának elmaradását a horvátországi megkérdezettek a következőkkel indokolták:
- Tapasztalatlanság, előtte sohasem pályázott (28%)
- Saját forrás hiánya (23%)
- Nem voltak meg a kellő információim (21%)
A horvát válaszadóink szerint a projektek tartalmára vonatkozóan nem kapnak elég információt sem a kiíróktól, sem más segítséget nyújtó szervektől (minisztériumoktól, megyei hivataloktól), továbbá elégtelen a tájékoztatás a médiumokon és az Interneten keresztül is. A pályázok számára nem igazán világos, hogy kiknek a feladata a tájékoztatás, továbbá nagyobb támogatást igényelnének a projektírás területén. A nyertes projekteknél túl bonyolultnak találják a szabályzókat és a felügyeletet.
13. A jövőre nézve Magyarországgal 72% szeretne kialakítani kapcsolatokat, együttműködést. Horvát válaszadóink szerint a határmenti megyékben még nem túlságosan intenzívek a magyarországi üzleti kapcsolatok. A megkérdezetteknek csak 19% rendelkezik valamilyen üzleti jellegű kapcsolattal. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e ilyen jellegű kapcsolatot létesíteni, 16% ezt nem tartotta fontosnak, 25% csak a közös projektek miatt szándékozna együttműködni, míg 45% jó lehetőségeket lát az üzleti és más jellegű együttműködésre.
14. A vizsgált horvátországi, határmenti megyék a szomszédos ország fejlett agrártérségei közé számítanak. Mindez azt jelenti, hogy a térség komoly agrár- és tágabban vidékfejlesztési potenciállal rendelkezik. A vidékfejlesztési intézményrendszer kialakítása azonban még kezdeti szakaszban van, s a mai horvát helyzet a több évvel ezelőtti magyar viszonyokra emlékeztet. Ilyen körülmények között mind a fejlesztési szervezetek közti együttműködésnek, mind pedig a vidékfejlesztés gazdasági és civil szférabeli szereplői együttműködésének komoly lehetőségei vannak. Javaslataink így a következők:
Rövid távon folytatni, mélyíteni és szélesíteni kellene a fejlesztési szervezetek közti tapasztalatcserét, tudástranszfert. Ennek jelenleg nincsenek meg az intézményes csatornái, ám azok viszonylag egyszerűen kialakíthatók a regionális fejlesztési szervezeteken keresztül.
Hosszabb távon a közös vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására kell a hangsúlyt helyezni. A Dráva közös vidékfejlesztési jellegű hasznosítása, a vidéki vállalkozások közötti kooperáció lehetőségei egyelőre kiaknázatlanok. Szükséges lenne a gazdasági kamarák, vállalkozó-szervezetek, települések és kistérségek közötti együttműködés alapjainak megteremtése, ezek támogatása, az INTERREG-ben rejlő lehetőségnek a jelenleginél jobb kiaknázása.
Ph.D. Kovács Ernő, egyetemi docens
Pannon Egyetem
Georgikon Mezőgazdaság-tudományi kar
Tel: +36 83 545 120
E-mail: h12725kov@ella.hu