2005-ben a vajdasági magyar tudományos és politikai elit egy csoportjában megfogalmazódott az igény a regionalizmus, mint tudományterület vajdasági meghonosítására, elsősorban abból kiindulva, hogy Szerbia előbb vagy utóbb európai útra fog lépni.
Abban a periódusban a regionalizmus, mint határtudomány Szerbiában szinte teljesen ismeretlen volt. Néhány belgrádi és újvidéki egyetemi oktató foglalkozott e problémákkal. A vajdasági magyarság ebben a kérdésben is lemaradásban volt.
A Regionális Tudományi Társaság alapítói felismerték, hogy a regionalizmus eszméjének elfogadásával, a világosan megfogalmazott stratégiákkal, és biztos lábakon álló fejlesztési tervekkel lehet a fejlődés útjára állni, ami a vajdasági magyarság számára elengedhetetlenül fontos, ha saját szülőföldjén meg kíván maradni.
A Regionális Tudományi Társaság 2005. december 5-én Szabadkán alakult meg 17 taggal, akik Észak Vajdaság számos települését képviselték. Szakmai szempontból, a regionalitással foglalkozó tudományterületek szinte minden képviselője részt vesz a munkában, bár túlsúlyban vannak a közgazdászok.
Az elmúlt években a Regionális Tudományi Társaság előkelő helyett hívott ki magának a szerbiai, vajdasági tudományos életben és a Magyar Regionális Tudományi Társaság határon túli szervezeteként is, köszönhetően a szerteágazó tevékenységnek, amiről számot is adtunk eddigi munkáinkban.
A második Évkönyvünk a Regionális Tudományi Társaság 6. kiadványa és két részre tagolódik.
Az első rész tartalmazza a 2009. március 6-án megtartott A Kárpát-medenceiregionalizmus útján... címűII. Regionális konferencia azon beszámolóit, amelyeket a szerzők rendelkezésünkre bocsátottak.
A II. rész tartalmazza a Regionális Tudományos Társaság, Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén irányította Oktatási intézetek tudástranszfer hatásának vizsgálata Vajdaságban című műhelymunka - kutatási eredmények kéziratait.
A Regionális Tudományi Társaság munkája során folyamatos a törekvés, hogy Vajdaság a lehető legnagyobb figyelmet kapja a szerbiai területi fejlesztési folyamatokban. Hozzá szeretnénk járulni a szűkebb környezetünk fejlesztéséhez. Ehhez rendelkezésünkre áll az a tudás, és tapasztalat is, amit magyarországi kollégáink korábban elsajátítottak, önzetlenül rendelkezésünkre bocsátottak, és segítettek hatékonyan implementálni a szerbiaivajdasági viszonyokra.
Társaságunk céljai megegyeznek az Magyar Regionális Tudományi Társaság céljaival: „a regionális tudomány művelőinek szakmai fórumot biztosítson; megismertesse és népszerűsítse a nemzetközi és hazai regionális tudomány eredményeit; bekapcsolódjon a regionális tudományokkal foglalkozó nemzetközi szervezetekbe s ezzel terjessze a hazai tudományos eredményeket; kapcsolatot építsen ki a regionális politika alakítóival és annak gyakorlati megvalósítóival a tudományos eredmények ismertetésére, befogadására; támogassa mindazon kutatóhelyeket, felsőoktatási intézményeket és más szervezeteket, ahol a regionális tudományt művelik, vagy a jövőben művelni kívánják; pályázatokkal, ösztöndíjakkal és más kezdeményezésekkel támogassa a regionális tudomány művelőit tudományos eredményeik közreadásában és népszerűsítésében, konferenciák, tanácskozások szervezésével; könyvek, kiadványok megjelentetésével járuljon hozzá, hogy a tudományterület eredményei minél szélesebb körben megismerhetők és felhasználhatók legyenek."
E célokat kiegészítettük megalakulásunk alkalmával egy hármas célrendszerrel. E hármas célrendszer első pillére, az ismeretterjesztés, a második a fiatal szakemberek felkutatása, bevonása a munkába és nem utolsó sorban a tehetséggondozás.
Ez idáig - bár külső segítséggel - e hármas célrendszer elemeit többé-kevésbé sikerült megvalósítanunk.
A kezdeményező bizottság az alakuló ülésre meghívottak névsorával is elsősorban a fiatalabb réteget célozta meg, mivel a délvidéki magyarság szükséglete és célja értelmiségi réteget nevelni ki, aminek az RTT kiváló bázisa lehet.
Az RTT jelenlegi 34 tagjából 20-an 35 év alattiak, és több mint tízen harminc év alattiak. A társaságnak nagy része egyetemi végzettségű, többen doktori címmel rendelkeznek, és egyetemi oktatók is tagjai a társaságnak.
A fent említett célrendszer második eleme, az ismeretterjesztés nehézségekbe ütközött. A 2006-os év első felében több előadást tartottunk Szabadkán, Zentán és más településeken, amelyeken neves magyarországi előadók beszéltek némely alkalommal gyér, némely alkalommal tömeges hallgatóság előtt. Az előadásokon kapcsolatba léptünk fiatal értelmiségiekkel, akik azóta tevékenyen részt vesznek a munkában.
A Regionális Tudományi Társaság 4 tagja a Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem Közgazdaságtudományi karának Regionális fejlesztési doktori iskola munkájába kapcsolódott be. Reményeink szerint ők fogják képezni a regionális tudományosság vezető rétegét a jövőben a Délvidéken.
A 2006-os év második felében a Regionális Tudományi Társaság a Szülőföld alaptól nyert pályázati összeg segítségével elkezdte a vajdasági magyarlakta települések fejlesztési tervének kidolgozását. A munka befejezéseként 2007 elején jelent meg Kistérségek Életereje című kötet.
A munka elsősorban gazdaságfejlesztési terv, de mivel erre a régióra még nem készült hasonló összefoglaló mű, kitér egyéb szektorokra is. A munkát húsz témára osztottuk fel, és hiánypótlónak szántuk, kapocsként a már meglévő komplex vajdasági fejlesztési terv és az egyes községek fejlesztési tervei között, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a magyarlakta községek felzárkóztatását és további fejlődését szolgálja.
A következő lépésben a fejlesztési tervre épülő operatív programok kidolgozása következett és azok „road show" jellegű bemutatása, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a mi kis közösségünkben rejlő növekedési potenciálra.
A 2007 és 2008 években a Társaság két fő tevékenysége dominált.
Szabadka Község Gazdaságfejlesztési tervéhez kötődően elvégeztük a résztvevők és érdekek viszonyainak elemzését morfológiai és strukturális elemzéssel és a Mactor számítógépes programcsomaggal, ami módszertani újdonságnak számított hazánkban. E munka alapján a Tartományi Oktatási és Kulturális Titkárság támogatásával elkészült harmadik kiadványunk, melynek érdekessége, hogy párhuzamosan magyar és szerb nyelven értekezik a morfológiai, strukturális elemzés és a Mactor programcsomag eredményeinek elemzéséről, bemutatva egy esettanulmányt is.
A második félévben az Apáczai Közalapítvány támogatásával Vajdaság szerte Uniós projekt menedzserképzést szerveztünk, mivel célunk, hogy minél több szakember vegyen részt az Uniós és egyéb források pályázásában.
A 2008-as esztendőben befejeztük a projektmenedzsment képzést, melynek keretében összesen 4 helyszínen: Szabadkán, Bácskertesen, Magyarkanizsán és Topolyán több mint 60 lelkes fiatal vett részt a gyakorlati munkában, és nyílt alkalma arra, hogy megszerezze a szükséges tudást az Európai Unió regionális politikáját megtestesítő támogatási rendszerekhez való hozzáféréshez.
2008 tavaszán kezdtük el a Vajdasági Felnőttképzési hálózat stratégiájának kidolgozását a Szülőföld Alap támogatásával, mely munka eredményeként jelent meg az év végén a Képzetteké a jövőcímű kiadványunk, melyben összefoglaljuk a projekt során végzett munkát, ezek eredményeit a felsőoktatás és a munkaerőpiac szempontjából.
Szintén a Szülőföld Alap támogatásával elvégeztük a vajdasági mezőgazdasági oktatási rendszer vizsgálatát melynek célja, egy olyan stratégia kidolgozása, amellyel a mezőgazdaságból élők tudásszintjét növelve az egész ágazat fejlődését elősegítjük. E munka szorosan kapcsolódik a fentebb említett Felnőttképzési hálózat projekthez, ennek keretében egy specifikus, Vajdaságra felettébb jellemző ágazat, a mezőgazdaság és az oktatás viszonyát vizsgáljuk, mely projekt eredményit ebben a kötetben publikáljuk.
A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság támogatásával a 2008-as év második felében felmértük a vajdasági magyarság életminőségét. A kutatás során 500 fős mintán mélyinterjúk segítségével mértük fel az életminőséget, melyet statisztikai módszerekkel elemeztünk. Szintén e kötetben található a projekt eredménye.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság gödöllői Vándorgyűlésén az RTT nyerte el a 2009. évi Vándorgyűlés megszervezésének a jogát. A konferenciára 2009. november 12-13-án kerül sor Szabadkán a Városházán, a témája a határon átívelő regionális fejlesztés illetve a vajdasági autonómia.
Részvétel a Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlésein és más nemzetközi konferenciákon:
1. MRTT III. vándorgyűlése - Sopron, 2005. november 23-24. (Dr. Somogyi Sándor, Ricz András, Csordás Róbert, Szlávity Ágnes, Molnár Csiszár Anna)
Projekt bemutatók, konferenciák:
Az RTT 2006. december 19-én mutatta be Szülőföld Alap által támogatott A többségében magyarlakta községek fejlesztési terve című projekt eredményét a szabadkai Magyar Házban.
2007 március 23. az MTA RKK Békéscsabai Kutatóállomásán: A többségében magyarlakta községek fejlesztési terve c. projekt bemutatása.
2009. március 6. A Kárpát-medencei regionalizmus útján... Nemzetközi konferencia Szabadkán az RTT szervezésében.
A RTT szervezésében megtartott előadások:
Pályázati Eredmények: