Az életminőség néhány jellemzője Vajdaság északi részén

(Some Characteristic of the Quality of Life in the North Vajdaság)

Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus

Dr. Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár

> 1. Bevezetés

Szerbiában a politikai pártok is felhasználják az újvidéki SCAN ügynökség közvélemény-kutatási eredményeit. Jellemző, hogy csak egy globális kérdés formájában jelenik meg a közvélemény kutatásban az életminőség. (Példaként említjük a VITAS Healthcare Corporation, Miami - FL és Ira R. Byock MD, Missoula, Montana által, a Missioula -Vitas Quality of Life Index (2006) számításához használt kérdőívet. Ebben a globális - általános jellegű kérdéscsoport mellett megjelentek az egészségi megnyilvánulásokra, életfunkciókra, interperszonális kapcsolatokra, jó közérzetre vonatkozó kérdések is, mégpedig olyan bontásban, hogy a kérdésekre adott válaszok ellenőrzik egymást, csökkentik a konformizmust és növelik a konzisztenciát.) Tehát az ilyen jellegű kutatások hiányosak.

Az előzőből kiindulva megállapítottuk, hogy a vajdasági magyarság életminőségét, boldogságérzetét, megelégedettségét széles körű empirikus kutatásra alapozva kell elemezni az elkövetkező évek kisebbségi nemzetstratégiájának kialakítását segítendő. A szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság felvállalta ezt a feladatot a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság anyagi támogatásával, annak érdekében, hogy tisztázzuk azokat a tényeket, amelyek a vajdasági magyarság megelégedettségét jellemzik.

A kutatás első fázisa a terepi empirikus kutatás kérdőívek kitöltéséből állt, amelyben viszonylag egyszerű eldöntendő kérdések szerepeltek és folyamatban van a második fázis, a begyűjtött anyag statisztikai feldolgozása, következtetések levonása. Ebben a kutatásban mindenekelőtt hangsúlyt fektetünk az általános közérzetre, iskolázottságra, az írásbeliségre, továbbfejlődési lehetőségekre, egészégre és a fogyasztási szerkezetre.

> 2. Korábbi kutatásaink

Kutatási témánk más vetületeivel már korábbi munkáinkban is foglalkoztunk (Gábrity I. -Ricz A, 2006) és elfogadtuk a következő alapgondolatokat az életminőséggel kapcsolatban:

-Az újabb jólétkoncepciók közül szinte egyik sem kezeli olyan átfogóan a jó élet dimenzióit és kritériumait, mint az életminőség (Fekete, 2006), amelynek tényezőit egyes szerzők „meg-vásárolhatatlan dimenzióknak" tartják.

-A mérhetőség és nem mérhetőség annál fontosabb kérdés, mert több kutatás bizonyította, hogy az életkörülmények nem közvetlenül, hanem az emberek szubjektív tapasztalásán keresztül hatnak az élettel való elégedettségre és a boldogságra.

-Az életminőség tartalmaz objektív és szubjektív elemeket, előbbieket az objektív jólét mutatóival mérjük, utóbbiakat pedig az elégedettségre vonatkozó kérdésekkel (Fekete, 2006).

- Az életminőség Lennart Nordenfelt (2003) szerint a boldogsággal azonos, s hétköznapi értelemben az élettel való elégedettség, illetve elégedetlenség mértékeként lehet leginkább meghatározni.

- Az életminőséget több tudományterület vizsgálja a saját eszköztárával. A szociológiai, pszichológiai és egészségügyi megközelítés egyformán fontos, míg magával a kutatás-módszertanával kapcsolatban két modellt különböztetnek meg: A skandináv modell megközelítésének fókuszában az erőforrások állnak, a hangsúly az életfeltételekből eredő tényezők életminőséget alakító szerepén van. Az amerikai modell elsősorban a szubjektív érzékelés és értékelés jelentőségét hangsúlyozza. Erik Allart (Utasi, 2006) életminőség megközelítése a skandináv és az amerikai modell szintézisét nyújtja.

Leggyakrabban használatos életminőség mutató az ENSZ által 2-3 évenként megjelentetett Human Development Index -HDI, amely a GDP vásárlóerő paritását, születéskor várható élettartamot és az iskolázottságot veszi számításba.

Könnyen belátható, hogy korábbi kutatásainkban és irodalmi munkásságunkban is megjelentek olyan kulcsszavak, kulcsgondolatok, mint az: életminőség, boldogság, megvásárolhatatlan dimenziók, az életminőség objektív és szubjektív elemei, elégedettség, szubjektív egészségérzet.

Ki kell térni a megvásárolhatatlan dimenziók kifejezésre, mert összehasonlítást lehet tenni a más irányú kutatásainkban tárgyalt multifunkcionális mezőgazdasági és vidékfejlesztéssel kapcsolatos külső gazdasági hatásokkal - externáliákkal (egyenlő hozzáférési lehetőség az élelemhez, megfelelő vidéki életfeltételek, környezetvédelem). Ezekre az externáliákra jellemző, hogy a mezőgazdaság, a vidék biztosítja őket a társadalom számára, de nincs piaci értékük és a mezőgazdaság, a vidék nem tudja ezeket pénzzé tenni. Amikor a mezőgazdaságnak támogatást biztosítanak az európai államok, akkor tulajdonképpen e három tényező valamilyen szintű ellenértékét próbálják elismerni, biztosítani az ott élőknek és ezzel életszínvonalukat, életminőségüket közelebb hozni az urbanizált lakosság színvonalához. Ezek a tényezők, tekintet nélkül, hogy a megvásárolhatatlan dimenziókra gondolunk, vagy az externáliákra, kifejezetten fontos szerepet játszanak a lakosság életminőségének alakulásában.

> 2.1. Szerbia általános helyzete és a HDI mutatók nyújtotta kép értékelése

A kilencvenes években zajló háborúk Jugoszlávia/Szerbia gazdaságát teljesen szétzilálták, talpra állítása a becslések szerint is legalább két évtizedet igényel. A koszovói események következtében ismét a legszigorúbb gazdasági büntetőintézkedések érvényesültek Szerbiával szemben, ami 1999-ben, bombázásokban tetőzött. Akkor az ország ipari termelése az 1990. évi szint 40%-ára esett vissza, a hiperinfláció miatt a pénzügyi rendszer már 1993-ban szétesett. A fokozatosan növekvő kereskedelmi hiányt az egyre zsugorodó vállalati és lakossági tartalékok már nehezen fedezték. Azóta is az országra erejét messze meghaladó terheket ró a mintegy 1 millió főre tehető munkanélküli eltartása. A feketegazdaság részesedése a gazdasági folyamatokban megközelíti a 40%-ot. A magyarlakta - általunk vizsgált - községek gazdaságában a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar dominál. A legtöbb községben nőtt a mezőgazdaság súlya a nemzeti jövedelemszerkezetben, ami nem tekinthető előremutató fejleménynek. A mezőgazdaság még mindig nagyon magas arányt képvisel e községeknek a gazdaságában (2004-ben néhol megközelítette az 50%-ot).

Az előző megállapításainkon túl, ki kell hangsúlyozni, hogy korábbi kutatásainkban felöleltük a HDI vizsgálatát is Szerbia vonatkozásában. A Human Development Report - Serbia 2005 (UNDP, 2005) mellékletében (Main socioeconomic and human development indicators) találhatók a Human Development Index - HDI mutatók Szerbiára vonatkoztatva az adathiányból adódó nehézségek ellenére. Az 1999 és 2002. indexek az 1. táblázatban láthatók.

1. táblázat

HDI Szerbiában

A0, 772 HDI index alapján Szerbia a 74. helyen volt a HDI számításokkal felölelt 178 ország között. Ha tekintetbe vesszük, hogy a 0, 8 és annál magasabb indexet tekintik a fejlettek csoportjának, akkor Szerbia a közepesen fejlettek felső részében helyezkedett el. A várható élettartam index alapján Szerbia a 73., az írástudás és képzettség index alapján a 62., még a GDP index alapján 92. helyen volt. A 2006. évre ugyanabból a forrásból megjelentett adatok szerint Szerbia mutatói és pozíciói megváltoztak: A HDI index 0, 821, ami Szerbiát a 65. helyre, a várható élettartam (73, 8 év) az 59. helyre, az írástudás (96, 4%) a 41. helyre, míg a GDP/ capita (9468 $) a 74. helyre sorolja. A mutatók ilyen változásai abból is adódnak, hogy az adatgyűjtést és a számítások módszertanát korrigálták, ami akadályozza a reális összehasonlítást, de könnyen belátható, hogy Szerbia helyzete az összes nehézség ellenére konszolidálódik és megerősödik a közepesen fejlett országok csoportjában.

> 2. Szakirodalmi áttekintés

Az életminőség, boldogság, megelégedettség kutatásának ma már hatalmas a szakirodalma. Tényleg a politikai gondolkodás központi kérdésévé vált. Munkánkban csak rövid szakirodalmi áttekintést adunk azzal a céllal, hogy rávilágítsunk, hogy a nagy adatbázisoktól a helyi jellegű vizsgálatokig milyen eltérő megközelítések léteznek.

A korábban említett HDI index számításán túl, amely országokat hasonlít össze szabványosított módszer alapján, a következő munkák is fontos információkat tartalmaznak:

1. R. Veenhoven a rotterdami Erasmus Egyetem professzora a World Database of Happiness elnevezésű óriási adatbázist működteti munkatársaival, amely a világ minden részéből gyűjti és egységesíti az elégedettségi index célirányos felméréseinek eredményeit. Az általuk számolt átlagos boldogságérzet azt mutatja 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel. Módszertanuk szerint a 7. 9 vagy attól magasabb index nagyfokú elégedettséget jelent, a 4. 2-nél kisebb index az elégedetlenséget, míg a kettő közötti index értékek, amelyek a 6. átlag körül mozognak, a közepest.

A Szerbiára és környező államokra vonatkozó adatok a 2. táblázatban láthatók.

Könnyen belátható, hogy Szerbiánál csak Szlovéniának és Horvátországnak van kedvezőbb mutatója a volt Jugoszláv köztársaságok és tartományok közül, de a szomszédos országok megelégedettségi indexe is alacsonyabb.

2. A rotterdami Erasmus Egyetem (1) kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes országok polgárai hogyan érzik magukat hazájukban, az anyagi kérdéseken túl mennyire elégedettek életükkel, életkörülményeikkel, boldognak gondolják-e magukat, és ezt boldogság index számításával fejezték ki.

A boldogságindex azért tekinthető fontosnak, mert szakít a gazdasági növekedés kizárólagosságával. A felmérés is azt tükrözi, hogy a GDP önmagában nem alkalmas a társadalom elégedettségének mérésére. Békés, kulturált országban, tiszta környezetben és tisztességes viszonyok között az emberek szerényebb jövedelem mellett is boldogabbak, mint rossz társadalmi légkörben, magasabb GDP mellett.

A boldogságindex alapján képzett sorrendet a kutatás eredményei szerint Hollandia, Ausztria és a skandináv országok vezetik, vagyis azok a társadalmak, ahol a piacgazdaság erős szociális rendszerrel párosul. Hollandia 1, 5, Finnország 1, 7 pontot kapott, míg a lista legvégén 3, 7 ponttal Egyiptom áll, mint a legboldog-talanabb, legfrusztráltabb. Magyarország 2, 4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanannyi pontszámmal, mint Észtország, Görögország és Chile. Romániában az index, 2, 8 pont.

A szegénynek tartott országok közül Indonézia és Vietnam lakói viszonylag elégedettek (2, 3 pont), boldogabbak, mint a gazdaságilag látványosan fejlődő Kína (2, 7) és India (2, 9) polgárai.

Kiemelkedő GDP-jükhöz képest az amerikaiak sem túl boldogok a 2,1-es index-szel. Ezek szerint ez a felmérés is azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés csak a szociális méltányossággal együtt értékes, ezért vezetik a listát a hollandok és a skandinávok.

3. A 2007-es Európai életminőség vizsgálat (EQLS) (2) olyan tényezők vizsgálatát ölelte fel, mint a foglalkoztatás, jövedelem, képzettség, lakáskörülmények, családi viszonyok, egészség, a munka és életviszonyok kiegyensúlyozottsága, megelégedettség és az érzékelt társadalmi minőség. A tízes skálán az EU27 átlagos mutatói 7. az elégedettség és 7. 5 a boldogságérzetre. Még néhány megállapítás:

- Az EU27 tagjai között kirívóan legalacsonyabb a jövedelem Bulgáriában és Romániában.

- A családok szerepe tovább is igen magas a gyermekek és idősek ellátásában, azzal, hogy ebben nagyobb feladatot vállalnak a nők.

- Az európai polgárok 81 %-a a jó egészséget tartotta az életminőség nagyon fontos tényezőjének, pedig csak 21% tartotta az egészségi állapotát nagyon jónak.

- Atársadalmi minőségérzettel kapcsolatos eltéréseket mutatja, hogy a közép-kelet-európai államok, Olaszország és Portugália lakosai bíznak legkevésbé a politikai intézményeikben, míg legnagyobb mértékben az északi államok polgárai. Ugyanakkor az északi államok és Hollandia lakosai bíznak polgártársaikban is a legnagyobb mértékben.

4. Hasonló jellegű kutatásokat ma már más célzattal is készítenek. Példaként vehető a Nielsen piackutató vállalat (5) kutatása, amely a fogyasztók boldogságérzetére vonatkozott.

A kutatás szerint a magyarok.boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sőt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak. A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6, 2. Az élen álló finnek indexe 7, 3, míg a cseheké csak 5, 4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5, 6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28150, köztük 500 magyar internetező megkérdezésével készült online felmérésből, amely a fogyasztók boldogságérzetét és elégedettségét vizsgálta.

5. A világ más részein végzett kutatások közül megemlíthető Karen Philips (3) kutatásvezető és munkatársai Ausztráliában végzett munkája. A boldogság kutatást több mint 8500, 18-64 éves ausztrál lakos szavazata alapján végezték. Kimutatták, hogy a pihenés a legélvezetesebb tevékenység, míg tornagyakorlatok végzése a legkevésbé valószínű, hogy boldoggá teszi az embert. „Az ausztrál emberek nem a vagyonuk vagy a teljesítményük miatt lesznek boldogabbak, hanem a szórakozási élményeik és a másokkal való értelmes időtöltés által" - mondta Karen Phillips, a kutatás vezetője, egy üzleti tanácsadó cég igazgatója.

6. Érdekes a boldogság terjedését érintő kutatás is, amelynek során a San Diegói Harvard Egyetem (6) kutatói bizonyították, hogy a boldogság könnyedén terjed a családtagok, barátok és szomszédok között. Egy ismerősünk boldogságérzete, 15, 3%-kal növeli annak esélyét, hogy mi is boldognak érezzük magunkat. A kutatás szerint, azon boldog embereknek van a leghatásosabb vidító képessége, akik a legnagyobb földrajzi közelségben állnak egymással, továbbá azok a legboldogabbak, akik nagy társadalmi hálózatok közepén találhatók. Egy 0, 8 km-re lakó barát öröme 42%-kal valószínűbben derít minket jó kedvre, mint egy 3, 2 km-re lakóé, ekkor a valószínűség csak 22%-os. Ennél nagyobb távolság esetén, nincs észrevehető hatás. Hasonlóképp, boldog testvérünk 14%-os eséllyel tesz minket is azzá, de csak abban az esetben, ha 1, 6 km-es távolságon belül él. Egy fedél alatt élő házastársunk 8%-kal fokozza jókedvünk, ha boldog. Közvetlen szomszédunk jókedve 34%-os hatást ér el, de többi szomszédunk boldogsága hatástalan, még akkor is, ha egy háztömbben élnek velünk. A kutatásból levonható következtetés, hogy a boldogság több szempontból is olyan, mint egy fertőző betegség. „Hangulatunk nem csak saját, hanem más emberek - gyakran akár ismeretlenek - tetteitől és döntéseitől is függ."

A kutatás külön érdekessége a „társadalmi hálózatok" hatásának érintése is.

7. A boldogságérzet és -kutatás eltérő kezelését mutatják a világ más részein a bhutáni külügyminiszter szavai, valamint egy Kínából eredő információ.

Lyonpo Jigmi Thinley (4), Bhután állam minisztere szerint az állam prosperálásának egyedül helyes mércéje a Gross National Happiness - GNH, vagyis a Nemzeti Boldogság Index a GNP, vagy GDP helyett. Bhutan az egyetlen állam, amelyik ezt a mutatót használja a GNP, vagy GDP helyett. A magyarázat szerint nem az anyagi jólét a döntő, hanem a nép boldogsága.

Van ebben az állításban igazság is, mert közismert, hogy nem ott a legboldogabbak az emberek, ahol a GDP magas, de az is közbeszólhat, hogy így akarják elfedni gazdaságuk állapotát -nem mutatják ki a GDP-t.

Egy MTI információ szerint Kínában egy új gazdasági mutatószámot alakítanak ki: az életkörülményeket, a környezet állapotát és a béreket egyaránt számításba vevő úgynevezett „boldogságindexet". „Tartalmazza majd az átlagemberek saját életfeltételeivel kapcsolatos érzéseit, vélekedésüket jövedelmükről, foglalkoztatottságukról, társadalmi jólétükről, természeti környezetükről" - mondta el a kínai televízióban a statisztikai hivatal vezetője. „Minél elégedettebbek lesznek életükkel, annál magasabb lesz az index" -hangsúlyozta, és beszélt arról is, hogy megkezdik az „innovációs" és a „társadalmi harmónia" indexének számítását is. Az egyelőre nem ismeretes, hogy az új index beépül-e valamelyik jelenleg használatosjelzőszámba is, vagy csak önállóan szerepel majd.

8. Hazánkban is foglalkoznak a kutatók a boldogságérzettel.

Kiemeltük a következő munkákat.

Uzunović (2007) következő gondolatai figyelemre tarthatnak számot:

- Az életminőség nehezen meghatározható egyértelműen, mert nagyon sok feltételtől függ. A gazdasági, kulturális, vallási és oktatási tényezők mellett fontos kérdés az egyéni célok, hozzáállások rendszere is, mert meghatározzák az egyének közérzetét.

- A társadalmi és politikai tényezők döntő hatással vannak az életminőségre, a társadalmi célokra, amelyekre törekednek egy országban a szűkebb, vagy szélesebb környezethez viszonyítva.

- A személyes felfogások alapján megfogalmazott életminőség célok és kritériumok példái a lelki kritériumok (vallási elkötelezettség - szerzetesi fogadalom), elhivatottság (tudomány, zene, festészet, írás stb.), elkötelezettség a múlt és a szokások iránt stb.

- A társadalomnak feltételeket kell biztosítani az egyéni kritériumok megvalósítására is, mert ezek megvalósítása emberi jogot és szabadságot jelent, ami szintén része a globális kritériumoknak.

- A globális életminőség kritériumok jelentősége növekedni fog, azzal, hogy az egyéni célok megvalósítása az egyének világában marad és a társadalom elért életminősége keretében, amelyek között él, egyéni céljait is megvalósíthatja képességeihez és lehetőségeihez mérten.

- Elkötelezettségünk az EU csatlakozás kérdésében szorosan kapcsolódik az életminőség kérdéséhez. Az EL) vezetői még 1993 júniusában, Koppenhágában elfogadtak három kritériumot, amelyeket a tagjelölt országoknak teljesíteni kell a felkészülés időszakában: stabil intézményi rendszer a demokrácia, a jogrend, emberi jogok és kisebbségek tiszteletének garantálására; egészséges piacgazdaság; az EU jogrendjének teljes átvétele és az EU célrendszerének követése.

- A három követelmény mellett az EU nagymértékben hozzájárul a lakosság életminőségéhez a határnélküli zóna megteremtésével, amelyen belül szabadon mozoghatnak az emberek, az áru, szolgáltatások és a tőke.

Milivojević (2006) és társai kiemelik, hogy:

- Életminőségi vagy megelégedettségi mérőszámokat nagyon eltérő területi egységekre lehet kidolgozni, kezdve a helyi önkormányzattól, várostól, régiótól az államig és nemzetközi közösségig.

- Minél alacsonyabb a vizsgált szint, annál többféle mutatórendszert használnak az életminőség reális szintjének megállapítására (városi szinten pl. több száz mutató is használható).

-A nemzetközi összehasonlítások majdnem lehetetlenek, mert a nemzeti mutatórendszerek nagyon eltérőek. Az USA 12 mutatórendszert használ és nagyon fontosak az emberi jogok és a menekültek státusa. Új Zéland 9 mutatórendszert használ, és a környezetminőség nagyon fontos, hasonlóan, mint Ausztráliában. Nagy Brittánia 15 mutatórendszert használ. Az EU 8 mutatórendszer mellett elsősorban a családot és a személyes gazdagságot értékeli.

> 4. Kutatási feladat megfogalmazása 2008 végén

Az életminőség, boldogságérzet szociológiai, filozófiai, vagy egészségügyi megközelítése eltér egymástól. Ugyanakkor észlelhetők a hasonlóságok is, mert mindhárom megközelítés feltételezi az objektív és szubjektív tényezők létezését, hangsúlyozzák a szubjektív elégedettséget, szubjektív egészségérzetet, boldogságérzetet.

Kutatásunkban az életminőség szubjektív elemeivel, az elégedettséggel, elégedetlenséggel foglalkozunk és az amerikai modell lekérdezési technikáját adaptáltuk, tiszteletben tartva a kérdőívek szociológiai megalapozásának alapelveit. Különösen fontosnak tartottuk, hogy az életkörülmények nem közvetlenül, hanem az emberek szubjektív tapasztalatán keresztül hatnak az életvitellel való elégedettségre és a boldogságra, és ezért elsősorban a szubjektív tapasztalatokra kérdeztünk rá a kérdőívekkel.

> 5. Első eredmények, előzetes értékelések

Kutatásunk eddigi eredményei több száz táblázatot és grafikont ölelnek fel, amelyekből csak néhány bemutatására van lehetőség e beszámoló keretében. Ezúttal elsősorban az emberek közötti viszonyokra (bizalom), személyes aggodalmakra, politikai álláspontokra összpontosítunk.

> 5.1. Az egymás közötti viszonyok, bizalom, félelmek

Az észak-vajdasági lakosság többnemzetiségű környezetben él évszázadok óta. A történelem során a határok észak-dél irányban tolódtak el, jelentkeztek kitelepítések és betelepítések, migrációs hullámok. A térségben fontos kérdés a biztonság, a szomszédokkal való kapcsolat, a különböző nemzetiségiek egymás iránti bizalma. Azt a kérdést, hogy milyen a viszonya saját illetve más nemzetiségűekkel a településen, a válaszadók több mint a fele pozitívan válaszolt. A saját nemzetiségével 62%-ban jó, 22%-ban pedig kitűnő a kapcsolat, míg a más nemzetiségiekkel kb. 59%-ban jó, 18%-ban kitűnő. A tűrhető kapcsolatok mellett a rossz és gyenge viszonyulás szinte elhanyagolható (3. táblázat). Ezek az adatok igen biztatóak, és megfelelő etnikai kapcsolatokat jelentenek. Valószínűsíthető azonban, hogy az anonim válaszadás lehetősége mellett is a megkérdezettek viselkedésében jelen volt egy adag konformizmus és olyan válaszokat adtak, amelyeket - úgy érzik - elvár a politikai hatalom.

A válaszadók bizalma nem minden irányban egyforma (4. táblázat). Legmagasabb a bizalmi szint a szomszédokkal (56%), majd a saját nemzetiségűekkel (46%), de a más nemzetiségűekkel már csak 36%. A kétes értékű igen is meg nem is válasz a legmagasabb a más nemzetiségűek esetében (56%), de nincs messze a saját nemzetiségűek esetében sem. (gyakorlatilag 50%). Az ide vonatkozó „vannak-e félelmei" kérdésre a válaszok részaránya igen kedvezőtlenül alakult (5. táblázat):

3. táblázat

Egymás közötti viszonyok minősítése

(Relationship between citizens)

4. táblázat

Bizalom minősítése

(Confidence rating)

5. táblázat

Vannak-e félelmei?

(Are there any fears?)

6. táblázat

Megelégedettség a társadalmi és életfeltételekkel (%)

(Satisfaction of the social and life conditions)

7. táblázat

Az állam legfontosabb feladatai a megkérdezettek szerint

(Most important tasks of the state)

8. táblázat

Mi aggasztó, a megkérdezettek számára

(What is worrying,)

9. táblázat

A politikai elégedettség

(Political satisfaction)

A megkérdezettek aggasztóan magas részaránya (67%) félelmekkel él. Mindössze 30% állította, hogy általában nincsenek félelmei.

> 5. 2. Elégedettség és politikai álláspontok

A megkérdezettek közepesen elégedettek a közbiztonsággal, közművekkel, de inkább negatív irányba tolódik el az elégedettség a demokráciával, a rendőrséggel, és az életszínvonal alakulásával (6. táblázat).

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a megkérdezettek kétharmada az állam szerepét elsősorban a gazdaság felemelkedésében látja (67%). Ehhez képest az EU tagság megvalósítása is messze lemarad (7. táblázat).

Mindezzel összhangban van a válaszok szóródása azzal kapcsolatban is, hogy mi aggasztó a megkérdezettek szerint (8. táblázat). A válaszadók majdnem a fele a pénzhiánytól fél, majd a munkanélküliség aggasztja őket. Harmadik helyen vannak az egészségügyi aggodalmak. A lakásgondok és a családalapítás így háttérbe szorult.

A politikai elégedettség fokmérőjeként értelmezhető a 9. táblázatban felölelt kérdéscsokor. A válaszadók közepesen elégedettek a helyi önkormányzattal, polgármesterrel, vajdasági kormánnyal, sőt még elég sokan az ország elnökével is, de a válaszadók inkább nincsenek megelégedve a rendőrséggel, majd legkevésbé a szerbiai parlamenttel és a kormánnyal!

> Záradékok

1. A titói időkben viszonylag jól élt a jugoszláv lakosság; nyugati életmódot utánozva a vajdasági lakosság is jóval nyitottabb és az anyaországhoz viszonyítva irigylésre méltó életszínvonallal rendelkezett. A Vajdaság esetében a szerb gazdaságon belül egy viszonylagosan fejlettebb régióról van szó, amelyet azonban az általános szerbiai válság jobban sújtott. A magyar nemzetiség által lakott régiók a Vajdaságon belül elmaradottabb, kevesebb fejlődési potenciállal rendelkező vidéknek számítanak.

2. Tanulságos, hogy a lakástulajdonosok részaránya a vajdasági magyarok körében viszonylag magas, a háztartás felszereltsége közepes életszínvonalú, de a havi összjövedelem jelenlegi mutatói elégtelen életminőségre utalnak. A munkahely és munkatevékenység esetében a megkérdezettek több mint a fele szerint az elvárásainak megfelelő munkája van. A mintában kb. 33%-uknak nincs munkája, vagy csak tervezi azt, ami megfelel, illetve enyhén magasabb a valós munkanélküliségi rátától Szerbiában (30%).

3. A fogyasztás szempontjából a vajdasági mintában körülbelül a felső 15-20%-a tekinthető elitfogyasztónak, ahol a fogyasztást alapvetően az igények határozzák meg. Ugyanakkor elkülöníthető az alsó 20% (szegény munkásréteg, falusi földműves), ahol a szükségleteket csak minimális szinten elégítik ki. A valamikori jómódú középréteg, a népesség nagyobbik, körülbelül 70%-ának fogyasztását nagymértékben a vágyak, és az átmeneti családi jövedelemszint mértéke határozza meg. Az ilyen anyagi feltételek azt jelzik, hogy a vajdasági magyarok életfeltételei nem kielégítők (még akkor sem, amikor ingatlantulajdonlásuk kézzelfoghatóan jó). Erre a helyzetre gyakori válaszlehetőségek a munkahelyváltás, kényszervállalkozások beindítása, elköltözés, továbbtanulás stb.

4. A lakosság elégedettségi szintje várhatóan alakult: a megkérdezettek közepesen elégedettek a közbiztonsággal, közművekkel, de inkább negatív irányba tolódik el az elégedettség a demokráciával, a rendőrséggel, és az életszínvonal alakulásával. Ugyanakkor Észak Vajdaságban, inkább pozitív irányba tolódik el az elégedettségi színt a munkafeltételekkel, bevásárlási lehetőségekkel és a környezeti tényezőkkel kapcsolatban.

5. A vajdaságiakat elsősorban a pénzhiány, majd a munkanélküliség és végül az egészségügyi problémák aggasztják.

6. A válaszadók közepesen elégedettek a helyi önkormányzattal, polgármesterrel, vajdasági kormánnyal, sőt még elég sokan az ország elnökével is, de a válaszadók nem elégedettek a rendőrséggel, majd legkevésbé a szerbiai parlamenttel és a kormánnyal.

Irodalom

1. Allart: Having, Loving, Being -An alternative to the Swedish Model of Welfare Research (Utasi 2006)
2. Fekete Zs.: Életminőség-koncepciók, definíciók, kutatási irányok. In: Utasi Á. (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2006.
3. Dr. Gábrity Molnár Irén és Ricz András (szerk.) Kistérségek életereje - Délvidéki fejlesztési lehetőségek; Regionális Tudományi Társaság, Szabadka, 2006. (3. Életminőség - humánháttér, kultúra
4. Milivojevic i dr.(2006): Uz pomoć indikatora do boljeg kvaliteta života, Festival kvaliteta 2006, Kragujevac
5. L. Nordenfelt - Per -Eric Liss: Concepts of Health and Health-Promotion, Amsterdam, 2003.
6. UNDP: Human Development Report. Serbia 2005. Apendix: Main socioeconomic and human development indicators, 2005.
7. R. Uzunović, B. Jakšić: Kvalitet života i procesi globalizacije, Festival kvaliteta 2007, Kragujevac, 8 -11-5- 2007
8. Veenhoven R.: World database of happiness (WDH), Erasmus University Rotterdam, Faculty of Social Sciences. Continuous Register of Scientific Research on Subjective Enjoyment of Life. http://www2.eur.nl/fsw/research/happiness/index.htm
9. VITAS Healthcare Corporation. Miami-FL and Ira R. Byock MD, Missoula, Montana-Missioula-Vitas Quality of Life Index, 2006.

Ostali izvori:

1) www.Greenfo.hu

2) http://www.eurofound.europa

3) http://theage.com.au

4) www.timwees.com (Tim Wees: Bhutan, a home for happiness)

5) www.acnielsen.hu

6) www.sdsu.edu

Abstract

SOME CHARACTERISTIC OF THE QUALITY OF LIFE IN THE NORTH VAJDASÁG

Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus1,

Dr. Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár2

1. Nyugalmazott egyetemi tanár, szabadka - Lifka Sándor u. 29
2. Közgazdaságtudományi Kar- Szabadka, Szegedi út 9.

Quality of life is a typical interdisciplinary problem according to large number of factors, interference of the factors and many forms of manifestation. In our research we compare HDI indexes of Serbia, Vojvodina and specific regions.

Rough simplification of connections between quality of life and sustainability is possible with the relations between GDP/capita and indices of the life quality, because GDP/capita has improving impact on the indices. But every development is questionable without the sustainability. This question is very sensitive in our circumstances because of the social and economical fallback on the millenary.

In the focus of the paper are significant questions of the quality of life in Serbia, and Vojvodina. On the social position of the Hungarian minorities on the north part of Vojvodina we give particular emphasis.