Fotók itt | dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár köszöntő-előadása |
MEGHÍVÓTárgy: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája a közoktatásban, az "Örökség-Kultúra" E-Könyvtár fejlesztése révén
Tisztelt Érintettek / Tisztelt Cím !
|
dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségekért felelős helyettes államtitkára köszöntőt mond
(Fotó: Bajtai László)
(Fotó: Bajtai László)
Barna Gábor, az "Örökség-Kultúra" Oktatási E-Könyvtár felelős szerkesztője megköszöni
Heinek Ottónak, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökének a többéves együttműködést,
majd átnyújtja a Szerkesztőség "Magyar Jelképek és Történelem" c. tablósorozatának német nyelvű változatát
(Fotó: Bajtai László)
Barna Gábor az "Örökség-Kultúra" Oktatási E-Könyvtár felelős szerkesztője ismerteti
"A magyarországi nemzetiségek kultúrája" c. fejezet jelenlegi tartalmát
(Fotó: Bajtai László)
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és
Kraszlán István, a NEFMI Nemzetiségi Főosztályának vezetője
(Fotó: Bajtai László)
Kraszlán István, a NEFMI Nemzetiségi Főosztályának vezetője méltatja a programot
(Fotó: Somfai Judit)
(Fotó: Somfai Judit)
A rendezvény résztvevői
(Fotó: Bajtai László)
dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár köszöntő-előadásaKisebbségek az információs társadalomban 1Hölgyeim és Uraim! Még a nem szakemberek számára is érzékelhető évek óta, hogy a hagyományos információhordozók mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az ún. digitalizált dokumentumok. A digitalizáció: tudományközi folyamat, amelyben informatikusok, könyvtárosok, az információs technológiát létrehozó és működtető intézmények egyaránt részt vesznek. Intézményi, közösségi digitális könyvtárak jönnek létre, sőt Magyar Elektronikus Könyvtár néven, országos egységes digitális könyvtár is született a különböző szakterületek releváns szakirodalmának a hozzáférhetővé tételével. Tudjuk, hogy ahogy a többségi nemzet számára, úgy az egyes kisebbségi közösségek számára is kiemelkedően fontos egyfelől a saját tagjaival való információcsere, másfelől az önreprezentáció más közösségek irányában. Számos kisebbségi hetilap gyakrabban frissített internetes változatáról is tudunk, de ma már minden önmagára valamit is adó szervezet, intézmény honlapot működtet, kisebbségi területen is. A multikulturális kapcsolatok sikeressége nemcsak a gazdasági fejlődéstől vagy formális és szakmai követelmények meglététől függ, hanem attól, hogy a szűkebb-tágabb környezet hogyan méltányolja az adott nemzetiség teljesítményét. E tekintetben figyelemre méltóak az olyan kezdeményezések, mintaz „Örökség–Kultúra” Oktatási E-könyv és Médiatár. Ahogy a honlapjuk bemutatkozó oldaláról kiderül, az UNESCO-, EU-dokumentumok és hazai törvények alapján létrejött adatbázisként határozzák meg magukat, amely non-profit formában, kifejezetten az oktatás, az ismeretterjesztés illetve tudományos kutatás rendszere számára készült, és a társadalom fejlődését szeretné szolgálni. E szellemi termékek minél szélesebb körű társadalmi közzététele - pedagógiai, közismereti jelleggel - a kisközösségek és a nagyobb nemzeti közösség számára egyértelműen kívánatos. Az Irodájuk által a Sulinet portálon folyamatosan fejlesztett „Örökség-Kultúra” c. multimédiás e-tartalom Magyarország legnagyobb infokommunikációs technológia (IKT) alapú oktatási és tudománynépszerűsítő (segéd)anyag gyűjteménye a legbiztonságosabb online és a legközvetlenebb offline hozzáféréssel a társadalom információra legnyitottabb oktatói és oktatott rétege számára, de egyúttal minden iskolai és közkönyvtár-látogató számára is. Tovább böngészve a honlapon, az is világossá vált a számomra, hogy a települések, a megyék, a külhoni magyarság, a tudomány, az ismeretterjesztés, az ipar-, a gazdaság- és az egyháztörténet, a múzeumok, a művészetek és a felsőoktatás, a periodikák és a világ kulturális értékei mellett a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája bemutatását is fontosnak érezték. Kisebbségtudományi könyvek, monográfiák, képi és hangzóanyagok, multimédiák, periodikák követik egymást anyanyelven és magyarul. Egy a minap megjelent szlovéniai magyar könyvben, az alsólendvai tudós könyvtáros, Dr. Zágorec-Csuka Judit kötetében olvasom, hogy ott, hasonló kisebbségi környezetben is igényként fogalmazódik meg egy új, multikulturális könyvtár létesítése, amely megerősítené az információs társadalom fejlődését, és alapul szolgálhatna a kisebbségi közösség identitásépítésében, valamint a közös magyar–szlovén–horvát élettér virtuális megteremtésében. Egy ilyen intézmény integrálhatná a nemzetiséget a szélesebb régióba, sőt a digitális, online utak használatával egész Európához csatlakozhatna értékes gyűjteményével. Az új könyvtár a közös kultúrák tere is volna, végső soron az európai identitás megteremtését is szolgálná. A fenti példát csak azért hoztam Önök elé, hogy érezzék, amit Önök elkezdtek, az a határainkon innen és túl jelentkező törekvéseknek egyaránt a részét képező, megkérdőjelezhetetlenül pozitív kezdeményezés. A néhai Kosáry Domokos akadémikus sem véletlenül ajánlotta így az elektronikus könyvtárukat a figyelmünkbe: „Országunk és társadalmunk számos különböző, kisebb-nagyobb helyi tömörülésből, sokféle közösségből áll. Szeretnénk, ha kis helyi közösségek és azok egykori lakói, szereplői sorsának, küzdelmeinek válságokat is átvészelő, cselekvő erejének számbavételével e sorozat egy olyan szélesebb, személyesebb múltat tudna bemutatni olvasóinak, amely a mai nemzet öntudatát, önbizalmát, alkotókészségét is erősíteni tudja.” A globalizáció korszakában a hagyomány legelsősorban az innováció és a kreativitás forrása: folyamatosan átalakul, újrafogalmazásra, keveredésre, új értékek létrehozására kész. A hagyomány immár nem csupán kultúrtörténeti vizsgálatok tárgya, hanem a jelen megértését segítő interpretációs lehetőség. A különböző önismereti diszciplínák termésének a digitalizált közkinccsé tételévelÖnök egyfelől hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös haza különböző népei hatékonyabban őrizzék meg a kultúrájukat, az önazonosságukat, másfelől elősegítik a kulturális párbeszéd lehetőségét is. Az információs társadalom, a tudás társadalma alkotta lehetőségek így válhatnak a megmaradás és egymás megismerésének, megértésének az eszközeivé a 21. század Magyarországán is. Ezért tehát a mai eszmecseréjükhöz az Államtitkárságunk és a magam nevében hadd kívánjak sok sikert. Dr. Latorcai Csaba |
Folyamatosan kell bővülnie az elektronikus örökségtárnak
Folyamatosan bővülnie kell az elektronikus örökségtárnak - mondta Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egy szerdai budapesti tanácskozáson. Létrehozva: 2011. március 30., 16:01 A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának székházában tartott konferencia résztvevői a magyarországi kisebbségek elektronikus adatbázisaként is szolgáló "Örökség-kultúra" program eddigi eredményeit ismertették és vitatták meg. Az Örökség-kultúra oktatási e-könyv és médiatár elnevezésű adatbázis "soha véget nem érő kezdeményezés", folyamatosan bővülő adatbázis, a támogatását ezért "stratégiailag kell végiggondolni" - mondta el az MTI-nek Latorcai Csaba. A négy éve működő honlap a www.sulinet.hu/oroksegtar címen érhető el, és aloldalán könyvek, tanulmányok, folyóiratok digitalizált változatait tartalmazza magyarul és a hazai kisebbségek nyelvén. Latorcai Csaba közölte azt is, hogy kész az egyeztetésre a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőivel. "Le kell ülni, meg kell tennünk a magunk vállalásait" - jelentette ki, hozzátéve, eddig nem keresték meg a nemzetiségek képviselői a kormányt. Ha ezt megteszik, és a nemzetiségek képviselői megfogalmazzák igényeket és vállalásaikat, "ahhoz képest tud majd adni a kormány" - mondta. A tanácskozáson, amelyen a magyarországi kisebbségek képviselői és a kisebbségekkel foglalkozó szakemberek vettek részt, a felszólalók hangsúlyozták: a honlap a legjobb lehetőség arra, hogy a kisebbségeket megismerhesse a többségi társadalom, a kisebbségek tudomást szerezzenek más kisebbségek tevékenységéről. Emellett hasznos az oktatásban és a kutatók munkáját is segíti a. Barna Gábor, az Örökség-kultúra, a nonprofit oktatási e-könyvtár szerkesztőségének irodavezetője és felelős szerkesztője a tanácskozáson elmondta: a kisebbségeknek kell eldönteniük, áldoznak-e pénzt a kiadványaik lapozható, gyorsan kezelhető digitális átalakítására, ahhoz, hogy a gyűjtőoldalon minél nagyobb közönséghez eljussanak az esetenként néhány száz példányban megjelenő kiadványaik. Hangsúlyozta, hogy a legolcsóbban elektronikus úton érhetőek el a kisebbségekről szóló tartalmak az olvasók számára. A honlap előnyei közé sorolta, hogy nagy adatmennyiség gyors letöltését is lehetővé tették. Ezzel például az iskolai oktatásban az internet bekapcsolása nélkül is felhasználhatóak az információk. (MTI)
|
Helyszín:
a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata székháza
Bp. II. ker. Júlia u. 9.
Telefon: +36 (1) 212-9150
E-mail: info@ldu.hu