MEGHÍVÓ

Tárgy: A magyarországi nemzetiségek kultúrája a közoktatásban, közművelődésben az "Örökség-Kultúra" Oktatási Elektronikus Könyvtár közvetítésével

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram!

Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, az Országos Horvát Önkormányzat és az „Örökség-Kultúra” Oktatási E-könyvtár Szerkesztősége meghívja Önt (és illetékes munkatársait) „A magyarországi nemzetiségek kultúrája a közoktatásban, közművelődésben az „Örökség-Kultúra” Oktatási Elektronikus Könyvtár közvetítésével” című 2011-es KIM támogatású OKÖSZ pályázat eredményének bemutatójára és szakmai értékelésére.

Időpont: 2012. február 21. (kedd) 12 óra

Helyszín: az Országos Horvát Önkormányzat székháza: Budapest VIII. ker. Bíró Lajos u. 24.

Meghívottak: a ME, a KIM, a KÜM, a NEFMI képviselői, az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei, oktatási, kulturális szakemberek, a média munkatársai.

A rendezvényen dr. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár jelenlétében mutatjuk be azt az EU-ban egyedülálló, több éve futó programunkat, amelyben egy 2011-es KIM pályázati támogatás eredményeként a magyar közoktatás segédanyagaként (Sulinet portál: www.sulinet.hu/oroksegtar) elektronikus-multimédiás formában válhatott elérhetővé minden érdeklődő számára a magyarországi nemzetiségek újabb száz kulturális kiadványa.
Célunk, hogy a program eddigi eredményeit és tervezett hatásait bemutassuk, a további fejlesztés irányáról, a fenntarthatóságról egyeztessünk és közösen értékeljük a kisebbségek tudományos-kulturális-művészeti önreprezentációját az „Örökségtár” elektronikus tananyagsegédlet gyűjteményben.

A konkrét program szerepel az Európa Tanács számára készített magyar „Országjelentés 2011”-ben.

Az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának és az ET Nemzeti és Etnikai Kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményének Szakértő Bizottsága hazai monitoringja a megvalósítást a kisebbség – többség, ill. kisebbség – kisebbség közti információcsere kiemelkedően pozitív példájaként értékelte.
Az elektronikus Örökségtár mint különleges kultúrplatform és közmédium kívánatos továbbfejlesztése révén lehetővé teszi, hogy a fiatalok, oktatóik valamint a teljes magyar társadalom jobban megismerhesse a magyarországi nemzetiségek kultúráját is.


Budapest-Szeged, 2012. február 13.

dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségekért felelős helyettes államtitkárának köszöntő-előadása 1

Tisztelt  Elnök Hölgyek és Urak, Felelős Szerkesztő Úr, kedves egybegyűltek!

Örömömre szolgál, hogy személyesen, ismét itt, az Országos Horvát Önkormányzat Székházában, Budapesten köszönthetem Barna Gábor urat, az "Örökség-Kultúra" Oktatási E-Könyvtár vezetőjét, felelős szerkesztőjét és minden kedves érdeklődőt.

„Igen értékes gyűjteményről van szó… folyamatosan kell bővülnie az elektronikus örökségtárnak…” ─ hangzott el a német országos önkormányzat helyiségében nem is olyan régen, és ezzel a konferencián jelenlévő minden egyes résztvevő egyetértett.

Ezt a kiragadott mondatot a tavalyi év márciusában megrendezett „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája a közoktatásban, közművelődésben az „Örökség–Kultúra” Oktatási Elektronikus Könyvtár fejlesztése révén” című értékelő-bemutató előadáson hallhatták, amikor a legújabb eredményekről és a lehetőségekről tájékoztatták az illetékesek a magyarországi nemzetiségek, a nemzetiségekkel foglalkozó szakemberek és a sajtó képviselőit. Már akkor körvonalazódtak nagyvonalakban az Örökség–Kultúra nonprofit oktatási e-könyvtár azon előnyei, amelyeket felhasználva könnyen megismertethetjük a Magyarországon jelenlévő nemzetiségek szellemi termésének a legkiválóbbjait a többségi társadalommal, és a nemzetiségek pedig könnyen tudomást szerezhetnek más nemzetiségek tevékenységeiről.

A több éve folyamatosan fejlesztett és az UNESCO kiemelt mintaprojektjeként is sokat emlegetett „Örökség–Kultúra” program egyidejűleg szolgálja a szellemi kulturális örökség megőrzését, valamint a helyi közösségek önfelmutatási igényét a valóban nagy nyilvánosság felé. Ennek a jegyében, immár öt éve működik sikeresen az „Örökség–Kultúra” honlap, a szóban forgó aloldalán pedig könyvek, tanulmányok, folyóiratok digitalizált változatait tartalmazva magyarul és mind a tizenhárom hazai nemzetiség nyelvén.

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk” – Gróf Széchenyi István szavaival élve büszkén elmondhatjuk, hogy, jelentős állami támogatással több száz nemzetiségi nyelvű és a nemzetiségekkel foglalkozó dokumentumot – kisebbségtudományi irodalmat, monográfiát, periodikát, képi és hangzó anyagot, multimédiát ─ tettek fel a szerkesztők a világhálóra anyanyelven és magyarul. A 2011. decemberi állapot szerint ezek száma 327.

Jó érzéssel tölt el azt látni, hogy a tananyagfejlesztéssel, a tudományos-ismeretterjesztő jellegű anyagok gyűjtésével, annak a közzétételével foglalkozó és, kifejezetten non-profit jellegű „Örökség-Kultúra” Oktatási E-Könyvtár szerkesztésével megbízott Iroda számos témakört dolgoz fel, de közülük különösen fontos, ─ ahogyan a mi szívünknek is ─ a nemzetiségeké.

A szerkesztőség fő feladatának tekinti a magyar és a nemzetiségi anyanyelvű közoktatás minden szintjének e-tananyag segédletekkel való ellátását. E szellemi termékek minél szélesebb körű társadalmi közzététele – mind pedagógiai, mind közismereti szempontokat tekintve – a kisközösségek és a nagyobb nemzeti közösségek számára egyértelműen kívánatosak. Az Irodájuk által a Sulinet portálon folyamatosan fejlesztett multimédiás e-tartalom Magyarország legnagyobb infokommunikációs technológia alapú oktatási és tudománynépszerűsítő segédanyag gyűjteménye. Reményeim szerint ez az adatbázis nagy segítség lehet az integrációban és az európai identitás kialakításában, hiszen az erős öntudatú és magas kulturális színvonalú közösségek természetes igénye, hogy alkalmakat teremtsen az értékeinek a többség, sőt a világ irányában is való felmutatására és saját kohéziójának az egyidejű erősítésére.

A kulturálisan sokszínű Magyarország, a politikai rendszer megváltozását követően, kiemelt figyelmet szentel a területén élő nemzetiségek jogai biztosításának, a nemzeti identitás erősítésének a kultúra eszközeivel. Ez egyben a kulturális sokszínűség megőrzését és egymás kulturális értékeinek a megismerését és megismertetését is jelenti. A kisebbségi jogok védelme folyamatosan fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok sorában kiemelkedő jelentősége van a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII. törvény megszületésének, majd a tapasztalatok leszűrése nyomán megalkotott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. új nemzetiségi törvénynek. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvénye és a nemzetiségek jogait bővítő törvény, egymással összhangban, széleskörű konzultáció nyomán, az eddigi eredmények megtartásával, azok továbbfejlesztésével pontosítja és szélesíti ki a tizenhárom őshonos közösséghez tartozó személyek egyéni és kollektív jogait.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága és a magam nevében gratulálok Önöknek, egyben hadd idézzem Magyarország új Alaptörvényének beköszöntő soraiból a következőket:

„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. (…) Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.”

További jó munkát és erőfeszítésükhöz töretlen kitartást kívánok:

Dr. Latorcai Csaba