| |
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és nyelvi kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani
70. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választó és választható legyen.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1989.1. k. Budapest, 1990.136-137. o.
Az 1989:XXXI. törvényt 1989. október 23-án hirdették ki. A korábbiakhoz képest jelentős szemléleti változást hozó és mutató, a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről szóló 1988. évi MSZMP KB állásfoglalás után s az országban lezajlott politikai-társadalmi változásokkal összhangban született meg az 1989:XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. (Lásd Föglein Gizella: A magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozása 1945-1993. Regio, 1997.1. sz. 58. o.) További módosításáról 1990 folyamán több törvény is született.
A rendszerváltozással teret nyert a társadalmi öntevékenységnek helyet nyitó jogi szabályozás - gyülekezési jog (1989:111. tv., 1989:IV tv.) és egyesülési jog (1989:11. tv.); a politikai pártok működésének garantálása (1989:XXXIII. tv.); továbbá létrejöttek az állampolgári jogok biztosításához szükséges intézmények, pl. Alkotmánybíróság (1989:XXXII. tv.). A belső társadalmi-politikai változások mellett a kisebbségi kérdés rendezésére ösztönzött a határon túli magyarság sorsa is.
6. § Az Alkotmány 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben és a tanácsokban biztosítani kell. Az Országgyűlés a 71. § (1) bekezdése szerinti választástól függetlenül a kisebbségek képviseletére - külön törvényben meghatározott módon és számban - országgyűlési képviselőket választ.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. Budapest, 1991. 69. o.
A törvényt 1990. március 2-án hirdették ki. Az indoklás az alábbiakat tartalmazta a 6. §-sal kapcsolatban:
„Az Alkotmány 68. §-ának IV bekezdése kimondja: A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők. A Javaslat ezt a szabályt tölti ki tartalommal - a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogos követelése nyomán -, amikor úgy rendelkezik, hogy a törvényhozó és az önkormányzati szervekben kötelezővé teszi a kisebbségek képviseletének biztosítását. A Javaslat értelmében a választójogi törvény szabályai szerint megválasztott háromszáznyolcvanhat képviselőn kívül az Országgyűlés - külön törvényben meghatározott módon és számban - maga választja - kooptálja - tagjai közé a kisebbségek képviselőit. Az Alkotmány e rendelkezését megfelelően figyelembe kell majd venni a tanácsi önkormányzatok választásának szabályozása során is." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. 70. o.)
Az Országgyűlés az Alkotmány 68. §-a (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:
1. § A Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti-etnikai kisebbségnek vallja (a továbbiakban e törvény alkalmazásában együtt: kisebbségek) az Országgyűlésben egy-egy képviselővel rendelkezik.
2. § (1) A kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követően harminc napon belül jelölő bizottság tesz javaslatot.
(2) A jelölő bizottság az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által kijelölt képviselőkből áll. A jelölő bizottság javaslattétel előtt köteles kikérni a kisebbségek érdekképviseleti szervezeteinek véleményét.
3. § Az Országgyűlés a kisebbségek képviselőit titkos szavazással választja meg.
4. § Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, a jelölő bizottság legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.
5. § (1) Az e törvény alapján megválasztott országgyűlési képviselő jogállása azonos a többi képviselőével.
(2) Ha az e törvény alapján megválasztott képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése előtt szűnik meg, helyére új képviselőt kell választani.
6. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. Budapest, 1991. 71. o.
A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló, 1990. március 12-én kihirdetett 1990. évi XVII. törvényt az 1990. június 4-én kihirdetett 1990. évi XXXVI. törvény módosította; a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló, 1990. június 25-én kihirdetett 1990. évi XL. törvény pedig hatályon kívül helyezte.
1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek.
2. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek.
Tőrvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. Budapest, 1991.1481. o.
A határozatot 1990. március 28-án hirdették ki, mint ahogy az Országgyűlés 1990. március 14-i ülésén elfogadott 34/
1990. (III. 28.) OGY sz. határozatot is az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetve a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról. Eszerint:
„1. Az Országgyűlés elhatározott szándéka a jogállamiság megteremtése, a nemzeti megbékélés előmozdítása. E célok elérése egy olyan folyamat része, melyben történelmi múltunk valamennyi elemével szembe kell nézni. így nem kerülhetők meg azok az események, melyek a második világháború alatt, illetve azt megelőzően honfitársaink közül számos áldozatot követeltek, vagy őket súlyos szenvedéseknek vetették alá.
Ennek tudatában az Országgyűlés szükségesnek látja, hogy kártalanítást biztosítson az 1938-1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb hátrányt szenvedett személyeknek.
2. Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot, hogy a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. Budapest, 1991.1481. o.)
Az Országgyűlés szóban forgó határozatai fontos elvi és politikai alapját képezték „a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról" szóló
1991. és 1992. évi törvények megszületésének. „Az Országgyűlés a tulajdonviszonyok rendezése, a forgalmi viszonyok és a piacgazdaság jegyében szükséges vállalkozások biztonságának megteremtése érdekében - a jogállamiság elvétől vezérelve, a társadalom igazságérzetét és teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve - az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása céljából" 1991. június 26-án fogadta el és július 11-én hirdette ki az 1991. évi XXV. törvényt. A kárpótlási törvény - egyebek között - a következőket tartalmazta:
„1. § IV Részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az állam által 1939. május l-jét követően alkotott, az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett.
...
1. § (1) Kárpótlásra jogosult:
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult (a továbbiakban: volt tulajdonos) elhalálozott, a kárpótlásra leszármazója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthat igényt.
...
(5) Nem illeti meg kárpótlás azt, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1991.1. k. Budapest, 1992.168. o.)
A törvény 1. számú melléklete felsorolja az 1949. június 8-át megelőző időszakban hozott és a kárpótlás alapjául szolgáló jogszabályokat, kronológiai sorrendben.
Az 1991. évi XXV. törvény 1. § (3) szerint „Az 1939. május l-jétől 1949. június 8-áig terjedő időben alkotott, az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint 1991. november 30-áig megalkotandó külön törvény rendelkezései alapján kerül sor." Ez utóbbi lett az 1992. május 8-án kihirdetett 1992. évi XXIV. törvény. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1992.I. k.
Budapest, 1993. 87-88. o.)
Az 1992. évi XXXII. törvényt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról 1992. június 2-án hirdették ki, miután az Országgyűlés 1992. május 12-én elfogadta. (Uo. 145-147. o.)
1. § A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követően hatvan napon belül jelölő bizottság tesz javaslatot."
2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. Budapest, 1991.108. o.
A törvényt 1990. június 4-én hirdették ki.
15. § Az Alkotmány 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben."
24. § (1) Az Alkotmány V fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
(2) Az Alkotmány 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt és az Országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségenként egy-egy személyből álló testület gyakorolja.
(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az országgyűlésnek.
(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
...
45. § Az Alkotmány 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
...
51. § (1) Ez a törvény - a 26. § kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdése, 28. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (7) és (8) bekezdése, a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV törvény, továbbá a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény hatályát veszti.
...
Törvények és Rendeletek Hivatabs Gyűjteménye, 1990. II. k. Budapest, 1991.113-117. o.
A törvényt 1990. június 25-én hirdették ki. A törvény indoklása egyebek között - a következőket tartalmazta: Általános indoklás
...a Javaslat az összes képviselők kétharmadának igenlő szavazatát az Alkotmány módosításához és a legfontosabb személyi döntések meghozatalához - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosai, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnöke megválasztásához - kívánja meg....
Részletes indoklás
... A15.§-hoz
A Javaslat a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeinek Országgyűlésben is történő érvényesítésének elősegítése céljából lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés tagjai a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - kérdést intézhessenek; megszünteti ugyanakkor a köztársasági elnökhöz intézhető kérdés lehetőségét.
... A 24. Hoz
A Javaslat a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa intézményének felállításával olyan megoldást vezet be, amely a jelenlegi körülmények közt is biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok hatályos érvényesítését. Az országgyűlési biztos kisebbségvédő jogosítványai ugyanis lényegesen kiterjedtebbek és hatásosabbak, mint egy-egy országgyűlési képviselőé.
... A38-50.§-okhoz
A Javaslat szabályai az alkotmányerejű törvény kategóriájának megszűnése miatt szükségesek.
A Javaslat emellett pontosítja az Alkotmány szövegét, amikor a nemzeti és nyelvi kisebbségek helyett a nemzeti és etnikai kisebbségek szóhasználatot alkalmazza.
Az 51. §-hoz
A Javaslat az általa bevezetett alkotmányos rendelkezések és más törvényi előírások közti összhang megteremtése céljából hatályon kívül helyezi a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt,' valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényt.* (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. 117-120. o.).
A magyar országgyűlés - Göncz Árpád köztársasági elnök javaslatára - Kaltenbach Jenőt választotta meg kétharmados többséggel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok (valamint az állampolgári jogok) országgyűlési biztosainak hivatali eskütétele 1995. június 30-án volt a Parlamentben.
Magyarországon az 1993. évi LIX. törvény hozta létre a - skandináv országokból származó - országgyűlési biztos (ombudsman) intézményét Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai széles hatáskört kaptak a közigazgatással szemben az állampolgárok törvényes érdekeinek védelmére.
* 1989:XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1989.1. k. Budapest, 1990.191-133. o.) A törvényt az Országgyűlés 1989. október 20-án fogadta el, a kihirdetés napja: 1989. november 1.
** 1990:XVII. törvény a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. Budapest, 1991.71. o.) Az Országgyűlés 1990. március l-jén fogadta el; a kihirdetés napja: 1990. március 12. Utóbb hatályon kívül helyezte az 1990:XL törvény.
4. § Az Alkotmány LX. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
...
5. § Az Alkotmány 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre módosul: „(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre."
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. Budapest, 1991.164. o.
A törvényt 1990. augusztus 9-én hirdették ki. Az 5. §-hoz fűzött indoklás szerint:
„A Javaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek számára alkotmányos jogként mondja ki a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának lehetőségét." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. 165. o.)
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIY törvényt az Országgyűlés az 1990. augusztus 3-án fogadta el, kihirdetésére pedig augusztus 9-én került sor. A törvény XI. fejezete foglalkozott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelmével. Eszerint:
„48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit e fejezetben szabályozott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőséget az ajánlóív megnyitásakor bejelenti és azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a szavazólapon nevét anyanyelvén is fel kell tüntetni. A jelöltet állító, illetőleg listát indító nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet, vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni.
(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítanak a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjeinek.
49. § (1) Ha a kislistás választáson a szavazás eredménye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerezne mandátumot, a) meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával;
b) kisebbségi jelöltként mandátumhoz jut az, aki az a) pontban megállapított szavazatszámot eléri. Azonos kisebbséghez tartozó több ilyen jelölt közül csak a legtöbb szavazatot elnyerő jut mandátumhoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselőtestületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.'
50. § (1) A két szavazatos választási rendszerben a listás választáson az egyéni választókerületek nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjei kisebbségenként egy közös független listán is indulnak (a továbbiakban együtt: kisebbségi független lista).
(2) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás előtt legkésőbb 17 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi listán indulni.
(3) A listás szavazólapon a kisebbségi lista valamennyi jelöltjének nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(4) A kisebbségi független lista a 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot.'' A listán induló jelöltek közül az lesz képviselő, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.
(5) Ha a szavazás eredményeként a független kisebbségi lista nem szerezne mandátumot,
a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni (45. § (4) bekezdés). Meg kell állapítani e szám kétharmadát;
b) a kisebbségi független lista, ha az a) pontban megállapított számot elérte, egy mandátumot kap.
(6) Ha a kisebbségi független lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következő jelölt lép.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselőtestületének a 8. §-ban meghatározott létszáma." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. 166. és 172-173. o.)
Az Országgyűlés ugyancsak az 1990. szeptember 3-i ülésnapján fogadta el a 70/1990. (K. 14.) OGY sz. határozatot az 1990. évi önkormányzati választások előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról. E határozat 1. számú melléklete „A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó független képviselő és polgármester jelöltek választási kampányának költségvetési támogatása" volt. Eszerint:
„1. A helyi választási bizottság által nyilvántartásba vett nemzeti és etnikai kisebbség nevében induló független képviselő és polgármesterjelöltet költségvetési támogatás illeti meg. A költségvetési támogatást a jelölt csak egyféle jogcím alapján és csak egyszer igényelheti. A párt, társadalmi szervezet nevében indított nemzeti és etnikai kisebbségi jelölteket a költségvetési támogatás nem illeti meg.
2. A költségvetési támogatás összege jelöltenként legfeljebb 2000 Ft. Ha a költségvetési támogatás országosan összesített igénye a 10 000 000 forintot meghaladja, akkor az Országos Választási Bizottság az egy jelöltre jutó költségvetési támogatást arányosan csökkenti.
3. A költségvetési támogatás a jelölt egyéni választási kampányához, utólagos elszámolás nélkül a dologi és utazási költségek fedezetére szolgál.
4. A költségvetési támogatásra legfeljebb 10000000 forint fordítható.
5. A jelölt számára a költségvetési támogatás kizárólag a nyilvántartásba vételt követően, illetőleg az ezzel kapcsolatos kifogás jogerős elbírálása után kerülhet sor." (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. 1495-1496. o.)
Az 1990:LXIY törvény XI. fejezetének, „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme" végrehajtására lásd az 53/1990. (IX. 15.) Korm. sz. rendeletet. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. 732-733. o.)
* Lásd Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. 167. o.
** Lásd Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. 172. o.
1. § A Kormány a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása céljából Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoz létre.
2. § A Hivatal feladata:
(1) a Kormány kisebbségpolitikai döntéseinek előkészítése, a kisebbségi politika koncepciójának kialakítása, folyamatosan értékeli a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését; értékeli a kisebbségek helyzetét, elemzéseket készít;
(2) a) közreműködik a kisebbségi törvény előkészítésében, a törvény végrehajtását szolgáló kormányzati program kimunkálásában;
(3) előkészíti a Kormánynak a kisebbségekkel kapcsolatos döntéseit, határozatait, állásfoglalásait; részt vesz a kisebbségeket is érintő állami döntések, határozatok véleményezésében, egyeztetésében;
(4) a) folyamatosan kapcsolatot tart a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával, a kisebbségek érdekképviseleti és egyéb szervezeteivel;
(5) a) ellátja a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért" elnevezésű alapítvány működtetésével kapcsolatos teendőket;
(6) figyelemmel kíséri a közvéleménynek a kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalásait, a hazai és a külföldi sajtót;
(7) információs és jogsegélyszolgálatot működtet a kisebbségi lakosság, a közigazgatási szervek, a tömegkommunikációs eszközök irányában; rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt a sajtó útján és más módon a kisebbségpolitika végrehajtásáról;
(8) a kisebbségekkel kapcsolatos igényekről, feladatokról, a kisebbségek helyzetéről dokumentációt vezet; tudományos intézetekkel és műhelyekkel ez irányú kapcsolatokat épít ki és tart fenn;
(9) a nemzetközi szerződéseken alapuló elvek szellemében kapcsolatot ápol a kisebbségek anyaországaival, illetve nyelvnemzeteivel a hazánkban élő kisebbségek érdekében;
(10) kapcsolatot tart azokkal a nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, melyek a különböző országokban élő kisebbségek jogainak védelmével foglalkoznak.
3. § A Hivatal országos hatáskörű, önálló államigazgatási szerv, amely tárca nélküli miniszter felügyelete alatt működik. A Hivatal elnökét - a tárca nélküli miniszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki. A Hivatal szervezeti és működési rendjét az elnök állapítja meg.
4. § A Hivatal önálló költségvetési szerv. Költségvetése a Kormány költségvetési fejezetében elkülönítve szerepel.
5. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumáról szóló 1048/1989. (IV 24.) MT határozat.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990. II. k. Budapest, 1991. 712. o.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a német szövetség egyik korábbi titkára, Wolfart János lett. A Kormány 1991. március l-jén határozott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletéről. Eszerint:
„1.1991. március l-jétől a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felett a Kormány nevében a felügyeletet - dr. Manherz Károly címzetes államtitkárral együttműködve - Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter gyakorolja.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba." (1014/1991. (III. 1.) Korm. határozat. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1991. II. k. Budapest, 1992.1629. o.)
A Kormány áttekintette a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának és művelődésének a helyzetét, és a legsürgősebb tennivalókról a következő határozatot hozza:
1. A nemzeti és etnikai kisebbségek igényeire alapozva változtatni kell a jelenlegi nevelési-oktatási intézmények tartalmi tevékenységén; a nemzeti kisebbségek nevelési-oktatási intézményeinél a kétnyelvű s az anyanyelvi intézmények javára.
Felelős:
Határidő:
2. Szükséges a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás személyi feltételeinek folyamatos fejlesztése.
Felelős:
- művelődési és közoktatási miniszter
Határidő:
- folyamatos
3. Szükséges, hogy az Országos Közoktatási Intézeten belül önálló nemzeti és etnikai kisebbségi osztály, valamint Országos Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Szaktanácsadói (szakértői) hálózat jöjjön létre. A Kormány támogatja, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs) Bölcsészettudományi Karán Ciganológiai tanszék létesüljön.
Felelős:
- művelődési és közoktatási miniszter
Határidő:
- 1992. augusztus 31.
4. A kulturális tevékenység szakmai, módszertani, tudományos feladatainak ellátására biztosítani kell a Magyar Művelődési Intézeten belül az önálló nemzeti és etnikai kisebbségi egység létrehozásának és működésének feltételeit.
Felelős:
- művelődési és közoktatási miniszter
Határidő:
- 1992. december 31.
5. A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális igényeire alapozva szükséges közművelődési intézmények létrehozása és fejlesztése.
Felelős:
Határidő:
- az 1991. évtől folyamatosan
6. A művelődési tárcánál - az e határozat 1-5. pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtására elkülönített támogatások formájában - kell biztosítani a kisebbségek oktatásának és műveló'désének pénzügyi feltételeit.
Felelős:
- művelődési és közoktatási miniszter
Határidő:
- folyamatos
7. A Kormány államközi egyezmények megkötése révén támogatja a kisebbségek anya- és nyelvnemzetekkel való közvetlen kapcsolattartását, valamint az állami oktatási és közművelődési feladatok kölcsönös megvalósítását.
Felelős:
- művelődési és közoktatási miniszter
- külügyminiszter
Határidő:
- folyamatos
8. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Művelődési Közlöny, 1992. 7. sz. 401. o.
A kormány 1012/1992. sz. határozatát 1992. április 24-én hirdették ki, tették közzé. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának és művelődésének, valamint fejlesztésének finanszírozásáról az állami költségvetésről és az államháztartás vitelének szabályairól szóló törvények rendelkeztek. (1990. évi CIY tv., 1991. évi XCI. tv., 1991. évi LXXX. tv.)
Az 1990. december 30-án elfogadott 1990. évi CIV törvény 1. § (1) b/ pontja értelmében az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéseihez való állami hozzájárulás normatív mértékeit - egyebek között - a következők szerint állapította meg. Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illette meg a feladatot ellátó önkormányzatokat. Például: egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra a kiegészítő hozzájárulás 5000 Ft, az általános és középiskolai nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatásban részesülő tanulóra a kiegészítő hozzájárulás 14 000 Ft volt.
A törvény 1. § (1) f) pontja szerint: „Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi állami költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásukhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa a nemzetiségi, etnikai, vagy két tannyelvű oktatást igénybevevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál."
A törvény 3. § (2) bekezdése - többek között - azt tartalmazta, hogy „társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt". (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1990.1. k. Budapest, 1991.400-401. o.)
Az 1993. évi költségvetésben a nemzeti és etnikai kisebbségek támogatására 220 millió forint szerepelt. (1. számú melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez). (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1992.1. k. Budapest, 1993.395. o.) Az 1992. évi LXXX. törvényben a Miniszterelnökség költségvetési kiadásai között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala előirányzott működési költségvetése a következőképp oszlott meg:
| Béralap | 18,2 | millió Ft |
| Társadalombiztosítási járulék | 7,9 | millió Ft |
| Dologi kiadások | 22,5 | millió Ft |
| Kisebbségi Intervenciós keret | 23,0 | millió Ft |
| Kisebbségi Önkormányzatok támogatása | 100,0 | millió Ft |
| Kisebbségi kulturális autonómiára | 185,0 | millió Ft |
| Kisebbségi Országos Önkormányzatok megalakulása | 4,8 | millió Ft |
(1. sz. melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez.) (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1992.1. k. 397., 401. o.)
E költségvetési törvényben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előirányzott költségvetési kiadásai között volt többek között:
Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok
| Béralap | 80,0 | millió Ft |
| Társadalombiztosítási járulék | 35,2 | millió Ft |
| Dologi kiadások | 104,8 | millió Ft |
| Nemzetiségi, etnikai, kisebbségi anyanyelvű irodalmi művek támogatása | ||
| Dologi kiadások | 10,0 | millió Ft |
(1. sz. melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez) (Uo. 422. o.)
Az 1993. évi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásai között kiegészítő állami hozzájárulások is szerepeltek. így a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz (összege: 5500 Ft/ellátott); valamint a nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatáshoz (összege: 16500 Ft/oktatott. (3. sz. melléklet az 1992. évi LXXX. törvényhez) (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1992.1. k. 445-446. o.)
Az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére
1. megerősíti a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződést;
2. felkéri a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására.
Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1992. II. k. Budapest, 1993.1724. o.
A 33/1992. (VI. 12.) OGY határozatot 1992. június 12-én hirdették ki. A szerződés megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1992. szeptember 17-én zajlott le, a szerződés ezen a napon lépett hatályba.
A „Szerződés a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, baráti együttműködésről és az európai partnerségről" (alapszerződés) a kisebbségi jogokkal is foglalkozik, s kisebbségi jogokat biztosít a magyarországi németségnek:
A 2. cikk kimondja: „A Szerződő Felek a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak tekintik, és meg vannak győződve arról, hogy azok értékesen hozzájárulnak társadalmuk életéhez.
A Szerződő Felek vállalt nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban fellépnek a totalitarizmus, a fajgyűlölet, az egyes népcsoportok közötti gyűlölködés, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, a kisebbségek diszkriminálása s a vallási vagy ideológiai okokból történő üldözés ellen."
A 19. cikk szerint: „(1) A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az emberi dimenziós koppenhágai EBÉÉ találkozó 1990. június 29-én kelt dokumentumában, valamint a további EBÉÉ dokumentumokban lefektetett standardok, melyeket a nemzeti kisebbségek védelmében dolgoztak ki, kötelező jogerővel bírnak.
(2) A Magyar Köztársaságban élő német nemzetiségnek a fentiek értelmében különösen joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy közösségük más tagjaival együttesen szabadon kifejezésre juttassák, megőrizzék s továbbfejlesszék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat, anélkül, hogy őket bárki, akaratuk ellenére, asszimilációra kényszerítené. Joguk van ahhoz, hogy anyanyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt szabadon használják, anyanyelvükön információkat terjesszenek és cseréljenek, és azokhoz hozzáférjenek. Joguk van ahhoz, hogy emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan, mindenfajta diszkriminációtól mentesen és törvény előtti teljes egyenlőségben gyakorolják.
(3) A Magyar Köztársaságban a német kisebbséghez való tartozásról mindenki maga határoz, s ez számára nem lehet hátrányos.
(4) A Magyar Köztársaság konkrét támogató intézkedésekkel védi és erősíti a Magyar Köztársaságban élő német kisebbség identitását. Lehetővé teszi és megkönnyíti a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a Magyar Köztársaságban élő német kisebbség javára hozott támogató intézkedéseit. A német kisebbség tagjainak és szervezeteinek joguk van arra, hogy teljes mértékben együttműködjenek olyan döntések meghozatalában és végrehajtásában, amelyek identitásuk megőrzésére és fejlesztésére irányulnak.
(5) A Szerződő Felek nemzetközi síkon fellépnek azért, hogy a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozott EBÉÉ kötelezettségek általános érvényű, jogi normaként nyerjenek elfogadást."
A Szerződés (alapszerződés) az 1995. évi LXXIX. törvényként került be a magyar jogrendbe. (Magyar Közlöny, 1995. 81. sz.) A törvényt az Országgyűlés 1995. szeptember 12-én fogadta el. E törvény a kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. szeptember 17-től kellett alkalmazni.
| |