Az apák iskolai végzettsége

Ismert szociológiai tény, hogy az iskolai végzettségnek, a műveltségi színvonalnak fontos szerepe van az egyének és családok társadalmi helyzetének, életkörülményeinek kijelölésében. A különböző rétegződési és más jellegű vizsgálatok is igazolták, hogy az iskolai végzettség hatással van a tanulás folyamatára és a másikról, az egymásról kialakított kép megformálására. Valójában egy társadalmi háttér szerinti szelekció folyamatát figyelhetjük meg az iskolarendszeren keresztül. Ennek a szelekciónak a hatásai pedig kimutathatóak az egymásról alkotott vélemények megformálása kapcsán is. Vizsgálatunk folyamán megnéztük a hallgatók szüleinek, egészen pontosan az apának az iskolai végzettségét és megpróbáltunk ebből néhány általános jellegű összefüggést megállapítani.

A mintában szereplő hallgatók apáinak iskolai végzettsége:

A kisebbségi és magyar nemzetiségű fiatalok az apák iskolai végzettségének összevetésekor azt látjuk, hogy nagyon eltérő különbségek nincsenek. Az adatokból látni lehet, hogy mind a nemzetiségieknél mind a magyar nemzetiségű fiataloknál magas az aránya az ún. elsőgenerációs értelmiség megjelenésének. Látjuk azt is, hogy a kisebbségek apáinak magasabb az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a középiskolát végzettek aránya. A magyar nemzetiségi fiataloknál viszont magasabb az apák főiskolai és egyetemi végzettség aránya. Ezeket az adatokat összevetve a 60-as, 70-es vagy 80-as évek adataival, azt látjuk, hogy emelkedett az iskolai végzettség aránya, de ugyanakkor látjuk azt is, hogy azok a vélemények, amelyek ezzel párhuzamosan a beiskolázottak ismereteinek alacsony szintjét említik meg, megalapozottnak tűnnek a kisebbségekkel kapcsolatos összefüggések rendszerében is. Érdekes és sokat mondó adat a főiskolát illetve egyetemet végzett apák mutatóinak összevetése a gyerekeik iskolaválasztásával. A kisebbségek apáinak főiskolai végzettségét jelző mutatói mindenekelőtt azokra a többségében paraszt illetve munkás származású tanító illetve tanárképző főiskolát végzett apákra utalnak, akik a hazai nemzetiségi ún. literátor értelmiség gerincét jelentik.

Az is ismert és igazolt szociológiai tény, hogy a társadalmi háttér szerinti szelekció a felsőfokú oktatási intézményekben is folytatódik. Nemzetközi kutatások is igazolják, hogy a szülők társadalmi helyzetének hatása a gyerekeik iskolai végzettségén keresztül is érvényesül. Valójában tehát az előnyösebb társadalmi helyzetű szülők előnyösebb, jobb minőségű iskolai végzettséget tudnak biztosítani gyerekeiknek és így vagy pontosabban ezen keresztül (is) képesek előnyös társadalmi helyzetüket átörökíteni. Témánk szempontjából ez azért érdekes, mert a kisebbség-többség véleményt megformálók egy része éppen a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének csatornáján keresztül kerül majd privilegizált társadalmi helyzetbe és egy társadalmi reprodukciót végrehajtva juthat olyan pozícióba, ahol véleménye számít például a másság, a más értékek és normák kialakítása kapcsán is. Jogásznak, orvosnak és egyetemi bölcsésznek nagyobb a szellemi foglalkozású családok gyermekeinek aránya, mint a tanító, tanár és más főiskolákon, ahol magas a munkás és parasztszármazású fiatalok aránya. Az apák iskolai végzettsége és gyerekeik egymásról alkotott képének megfogalmazásakor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szociológiai módszerekkel igazolt összefüggések itt is érvényesek. Érvényes továbbá az is, hogy a kulturális tőke befolyásolja az egymásról alkotott kép megformálását ez pedig összefügg az apák iskolai végzettségével. Az egymásról alkotott kép és az apák iskolai végzettsége közötti összefüggés hatással van a kedvező illetve kedvezőtlen kép kialakításával.

Az összefüggés nem egyenesen arányos minden tekintetben. Az objektív ismeretek és információk tekintetében szorosabb a szubjektív megítélés tekintetében kevésbé szoros az összefüggés az apa iskolai végzettsége és gyermek véleményalkotása között az általunk vizsgált témakörben.