Kiadványunk a fővárosi és Pest megyei kisebbségi közművelődési szakmai fórumokon elhangzott javaslatok alapján került összeállításra, annak érdekében, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok és kultúrával foglalkozó szervezetek segítséget kapjanak napi teendőik ellátásához.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXV1I. tv. körvonalazta azokat a lehetőségeket, amelyek biztosíthatják a hazai kisebbségek nemzeti vagy etnikai önazonosságának megőrzését, nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrájuk, történelmi hagyományaik ápolását.
A törvény végrehajtása során jelentkező problémák felvetik a kisebbségi kulturális tevékenység szervezésével kapcsolatos feladatok újragondolását a törvény által biztosított célok elérése érdekében.
A hazai kisebbségi csoportok tagjai magyar állampolgárok, állampolgári jogon részesülnek lakhelyükön valamennyi olyan szolgáltatásból, amelyet a különböző jogszabályok a települési önkormányzatok ill. közigazgatási szervek kötelezően ellátandó feladataivá tesznek, központi forrásokat biztosítva azok végrehajtásához.
Fontos, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok is ismerjék mindazokat a jogszabály által biztosított lehetőségeket, amelyek A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. valamint az annak végrehajtása érdekében keletkezett jogszabályok alapján a helyi közművelődési tevékenység szervezésére és ellátására, annak segítésére és felügyeletére vonatkoznak. A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a feladatok megvalósításához közművelődési intézmény ill. közművelődési színtér biztosítása. A törvényi előírások és a helyi sajátosságok figyelembevételével alkotja meg a települési önkormányzat közművelődési rendeletét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat is véleményez.
A kisebbségi közművelődési szervezetek bekapcsolódhatnak a helyi közművelődési tanács munkájába, vagy megalakításában kezdeményező szerepet játszhatnak, ha még nincs ilyen szervezet. A közművelődési tanács a helyi önkormányzat tanácsadó szerve, a helyi közművelődési érdekérvényesítés és a társadalmi kontroll fóruma.
Ha jogi személyiséggel rendelkező kisebbségi szervezet biztosítani tudja a települési önkormányzat kötelező közművelődési feladatai egy részének szakszerű ellátását, a helyi önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján biztosítani kell számára az általa vállalt feladatra eső helyi közművelődési előirányzat összegét. A közművelődési megállapodás alapján tevékenykedőkre az önkormányzati intézményekben dolgozó közalkalmazottakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így részt vesznek - a vállalt feladat arányában - a kulturális szakemberek szervezett képzésében is.
A közművelődési feladatellátók, közösségi színterek, közművelődési intézmények országos szakfelügyeletét éves program alapján a NKÖM Közművelődési Főosztálya működteti, a közművelődési területen szakértői tevékenységet folytatók bevonásával.
A település fejlesztése a települési és a kisebbségi önkormányzatok közös érdeke, ezért célszerű együttmunkálkodniuk a címzett és céltámogatások valamint a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatások igénylésekor.
Kiadványunk a fenti témakörökhöz kapcsolódó jogszabályokat és a hozzájuk fűzött segédanyagokat tartalmazza a NKÖM Közművelődési Főosztályának Szempontok és segédanyagok "A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről" szóló 1997. évi CXL. törvény önkormányzati közművelődési feladatainak végrehajtásához. című kiadványa alapján, amely eljutott valamennyi helyi önkormányzathoz.
A kisebbségi kultúrával foglalkozók napi munkáját segítik a jogszabály-mutatók, alapítványok, egyesületek létrehozásához készült iratminták, az országos és megyei kulturális szakmai intézmények, valamint a közművelődési tevékenységet támogató alapítványok címlistái.
A kisebbségi kultúrával foglalkozóknak elengedhetetlen a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás és a jogérvényesítés lehetőségeinek ismerete. Kézikönyvünkben két jelentős átfogó nemzetközi jogszabály és az UNESCO Közgyűlésének A hagyományos kultúra és a folklór védelmére kiadott ajánlásai találhatók.
Elmondhatjuk, hogy a hazai kisebbségek körében egyre inkább kiteljesedő hagyományápolás és az amatőr mozgalmak tevékenysége az UNESCO ajánlás szellemében valósul meg, bár a hazai kisebbségi hagyományok gyűjtésének, archiválásának alapvető feltételei még mindig hiányoznak.
Budapest, 2000. november
Dr. Bódi Zsuzsanna a kötet szerkesztője