| |
A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.
Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az. állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.
A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.
E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja:
a)rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális javak feltárásáról, megóvásáról, védelméről és közkinccsé tételéről,
b)a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat és az intézmények tevékenységét,
c)mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás működését és fejlesztését,
d)szabályozni a közművelődési tevékenységek feltételrendszerét,
e)meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.
Alapelvek
2. § Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés; e jogok minden személyt megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
3. § Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.
4. § Mindenkinek joga, hogy
a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a muzeális intézmények tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,
b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,
c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen,
d) e törvény szerint művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret (a továbbiakban: közösségi színtér), szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.
A törvény hatálya
5. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a)a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javakra, ideértve a régészeti jelentőségű földterületeket és a műemlékek ingó tartozékait, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre,
b)a könyvtári dokumentumokra, a könyvtárhasználókra, a nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira, alkalmazottaira és a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatóira,
c)a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, a közösségi színterek, közművelődési intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.
(2) A könyvtári dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan e törvény hatálya kiterjed azokra a nem nyilvános könyvtárakra is, amelyeknek állománya a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része.
(3) A könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló szabályok vonatkoznak a nem nyilvános könyvtárakra is.
(4) A 92-96. és 99. §-okban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre. Nem terjed ki továbbá - viszonosság esetén - a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában levő. külföldről behozott kulturális javakra.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvényben, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LM. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII1. törvényben szabályozott kérdésekre.
(6) A kulturális javak e törvény szerinti védelme nem érinti az e javakon más jogszabályok alapján fennálló védettséget.
6. § Az e törvény alkalmazásában szereplő fogalmakat a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
II. RÉSZ
A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELME ÉS A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
7. § (1) A kulturális javak megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a védett kulturális javak veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
(2) A kulturális javakat tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek történeti adatait, leírását, illetőleg a rájuk vonatkozó forrásértékű dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A közgyűjteményben őrzött javak felhasználásának és a közgyűjteményben őrzött, illetőleg védetté nyilvánított ilyen javak bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát három évet meghaladó kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni.
(4) Annak érdekében, hogy a kulturális javak egyedileg és összességükben, lehetőség szerint eredeti helyükön vagy az e célra alapított gyűjteményekben, intézményekben illetőleg bárhol másutt megfelelő védelemben részesüljenek, megőrződjenek és fennmaradjanak, egyben lehetővé váljon tudományos feldolgozásuk, korszerű dokumentálásuk, valamint oktatási és közművelődési célú bemutatásuk és közreadásuk, az állami és önkormányzati szerveknek, az egyházaknak, a társadalmi és gazdasági szervezeteknek, valamint az állampolgároknak együtt kell működniük.
(5) Az állam a kulturális javak védelme érdekében együttműködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, figyelembe veszi más államoknak a kulturális javak védelméhez fűződő érdekeit, egyben törekszik arra, hogy a területéről törvénytelen módon elszármazott javak jogos tulajdonosukhoz visszakerüljenek.
(6) A kulturális javak védelmének összehangolását és irányítását, ágazati szakmai felügyeletét a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) látja el. E feladatának ellátására Kulturális Örökség Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság) létesít, szakfelügyelői és más szakmai testületeket működtet.
(7) A kulturális javakat rendkívüli, illetőleg szükségállapot, természeti katasztrófa vagy fegyveres összeütközés esetén is megkülönböztetett védelemben kell részesíteni.
II. Fejezet
A kulturális javak védetté nyilvánítása
8. § (1) A kulturális örökséghez tartozó - nem közgyűjteményben, illetőleg muzeális intézményben őrzött - pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javakat, gyűjteményeket, azok megőrzése érdekében az Igazgatóság védetté nyilvánítja.
(2) Nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális javakat, amelyek alkotójuk tulajdonában vannak, valamint azokat, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba.
Védetté nyilvánítási eljárás
9. § (1) A védetté nyilvánítási eljárás (a továbbiakban: eljárás) hivatalból indul. A kulturális javak védetté nyilvánítására a javak tulajdonosa és bárki más tehet javaslatot.
(2) Az eljárás alá vont kulturális javak elidegenítésére, illetőleg őrzési helyének megváltoztatására, állapotában bekövetkezett változások bejelentésére a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(3) Ha az eljárás alá vont kulturális javak épségét veszély fenyegeti, vagy tartani lehet annak az országból való jogellenes kivitelétől, az Igazgatóság a kulturális javakat azonnal végrehajtható határozattal ideiglenesen védetté nyilvánítja. Az ideiglenes védettség az eljárás végéig áll fenn.
(4) Az Igazgatóság a védetté nyilvánításról szakértői vélemény és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján dönt. A védetté nyilvánító határozat előírja a tárgy őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket is.
(5) Amennyiben az eljárás során a tulajdonosnak kára származik, az ezzel kapcsolatban felmerült kárt a kártalanítás polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. A kártalanítási kérelmet az Igazgatósághoz kell benyújtani.
Védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetése
10. § Az Igazgatóság a kulturális javak védettségét megszünteti, ha
a)a védetté nyilvánítás indokai nem állnak fenn,
b)a védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja,
c)a tárgy megsemmisült.
11. § (1) Az eljárás időtartama legfeljebb 90 nap, egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A védetté nyilvánítás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
Védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása
12. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javakat (a továbbiakban: védett kulturális javak) az Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba kell felvenni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a tárgy részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat, ideértve a tárgyról készült fotót is,
b) a tárgy tulajdonosának (birtokosának) nevét, lakcímét,
c) a tulajdonszerzés idejét és módját,
d) a tárgy - állandó, illetve ideiglenes - őrzési helyét,
e) a 13. § (4) bekezdésében foglalt adatokat.
(3) A védett kulturális javak nyilvántartása alapján - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - bárki kaphat felvilágosítást arról, hogy egy adott tárgy szerepel-e a nyilvántartásban.
(4) A törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében a cél megjelölésével, az Igazgatósághoz intézett írásbeli megkereséssel a (2) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatását igényelheti:
(5) Az Igazgatóság a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.
A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírások
13. § (1) Védett kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet.
(2) Ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. Az állam elővásárlási jogát az Igazgatóságon keresztül gyakorolja.
(3) Védett gyűjteményhez tartozó tárgy vagy védett tárgyegyüttes bármelyik darabja csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával idegeníthető el.
(4) Védett kulturális javak bírósági vagy államigazgatási eljárás során történt zár alá vételéről (foglalás, bűnügyi zárlat stb.), valamint a tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről (zálogszerződés, öröklési szerződés stb.) az Igazgatóságot értesíteni kell.
14. § (1) A védett kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzéséről, szakszerű kezeléséről és megóvásáról gondoskodni.
(2) Megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkálatokat a tulajdonos csak az Igazgatóság engedélyével végezhet, illetőleg végeztethet.
(3) A védett kulturális javakat, illetőleg a védési határozatban foglaltak betartását az Igazgatóság a tárgy őrzési helyén jogosult ellenőrizni.
(4) A védett kulturális javakkal kapcsolatos - a védetté nyilvánító határozatban szereplő - adatokban bekövetkezett változásokat a tulajdonos (birtokos) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak.
(5) A védett kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság és a kutatás számára. Ennek feltételeiről az Igazgatóság a tulajdonossal a védetté nyilvánításkor megállapodást köt, és ösztönzi arra, hogy a védett javakat vagy gyűjteményt kiállítás vagy tudományos kutatás céljára bocsássa rendelkezésre.
15. § Ha a védett kulturális javak állagának megőrzése a tulajdonosnál, birtokosnál nincs biztosítva, valamint ha e védett javakat lefoglalták, az Igazgatóság határozatával elrendeli azok közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezését.
16. § A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosait a 14. §-ban meghatározott kötelezettségeikre tekintettel külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg.
III. Fejezet
A kulturális javak külföldre történő kivitele
17. § A kulturális javakat csak az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.
Engedély nélkül kivihető kulturális javak
18. § Engedély nélkül vihetők ki az országból
a)azok a kulturális javak, amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) hoztak be az országba,
b)élő alkotók művei, kivéve a muzeális intézmény gyűjteményében nyilvántartásba vett, illetőleg védetté nyilvánított alkotásokat,
c)az 50 évnél nem régebbi kulturális javak, kivéve azokat, amelyeket a miniszter az engedélyköteles tárgyak közé sorol.
Kiviteli engedélyezési eljárás
19. § A 18. §-ban foglaltakon túl, kulturális javak - véglegesen vagy ideiglenesen - csak az Igazgatóság engedélyével vihetők ki az országból.
20. § (1) A kiviteli engedély iránti kérelmet a tulajdonosnak vagy annak hozzájárulásával a tárgy jogos birtokosának a kijelölt közgyűjteménynél kell benyújtania, amely a kérelmet szakvéleményével együtt megküldi az Igazgatóságnak. A kérelemmel egyidejűleg a kivinni szándékozott tárgyat be kell mutatni.
(2) A kiviteli engedély közokirat, amely igazolja, hogy a kiviteli engedélyen feltüntetett kulturális tárgy az ország területéről kivihető.
(3) A kiviteli engedély tartalmazza a külföldre történő kivitelre engedélyezett tárgy azonosításra alkalmas adatait, ideértve a tárgyról készült fotót is.
(4) A kiviteli engedélyt a kiállítástól számított egy éven belül lehet felhasználni, az engedélyt meghosszabbítani nem lehet.
(5) A kiviteli engedély nem helyettesíti a kulturális javak külföldre történő kiviteléhez szükséges egyéb engedélyeket, illetőleg a vámeljárást.
Végleges kiviteli engedély
21. § (1) Nem adható végleges kiviteli engedély a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel:
a)a közgyűjtemények, muzeális intézmények leltárában szereplő tárgyakra,
b)az e törvény alapján védetté nyilvánított tárgyakra,
c)a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra,
d)régészeti leletekre,
e)műemlék részét alkotó, a műemlékek jegyzékében szereplő berendezési, felszerelési tárgyakra, tartozékokra, egyéb ingó javakra, védett műemlékhez tartozó töredékekre,
f)a kulturális javak töredékeire, ha azok eredete nem igazolható,
g)a hamisítványokra, valamint a megtévesztésre lehetőséget adó másolatokra, vagy más módon megváltoztatott javakra,
h) kiemelkedő múzeumi értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre.
(2) Végleges kiviteli engedély akkor adható, ha az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt tárgy külföldi cseréje a nemzeti kulturális érdeket, illetőleg muzeális intézmények, közgyűjtemények, egyházak gyűjteményi érdekét szolgálja.
22. § A kulturális javak végleges kivitelére vonatkozó eljárást az Igazgatóság felfüggeszti, ha a kiviteli engedélyezésben szereplő tárgy védetté nyilvánítását kezdeményezték.
Ideiglenes kiviteli engedély
23. § (1) Ideiglenes kiviteli engedély akkor adható, ha a tárgy kivitele nem veszélyezteti a kulturális érdekeket és a tárgy biztonságát.
(2) Védett kulturális javak ideiglenesen akkor vihetők ki az országból, ha a kivitel kulturális vagy tudományos célt szolgál.
(3) Az ideiglenes kiviteli engedély csak meghatározott időtartamra adható.
(4) Az ideiglenes kiviteli engedély kiadásakor az Igazgatóság a tárgy visszahozatalának biztosítása érdekében biztosíték adására is kötelezheti az engedélyest.
(5) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgyakra az ideiglenes kiviteli engedély megadásához a műemlékvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
24. § A kiviteli engedélyezési eljárás részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
A kulturális javak behozatala
25. § (1) Nem hozhatók be az országba
a) azok a kulturális a javak, amelyek kivitelét az az ország, ahonnan származik, vagy ahonnan azt Magyarországra behoznák, megtiltotta,
b) a származási ország engedélye nélkül azok a kulturális javak, amelyek kivitelét a származási ország engedélyhez köti,
c) azok a hamisítványok, amelyek behozatala a nemzeti kulturális érdeket sérti,
d) a lopott kulturális javak.
(2) A behozatali tilalom ellenére az országba került kulturális javakkal kapcsolatban az Igazgatóság jár el.
IV. Fejezet
Régészeti védelem, régészeti feltárás
26. § (1) A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.
(2) A régészeti leletek tulajdonjogáról az állam lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.
27. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőség szerint eredeti helyükön és állapotukban, eredeti összefüggéseikkel kell megőrizni.
(2) A régészeti örökség elemei eredeti összefüggéseikből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.
(3) Aki a régészeti örökség elemeit régészeti feltáráson kívül felfedezi, megtalálja, köteles azokat haladéktalanul bejelenteni, illetőleg átadni a területileg illetékes jegyzőnek, aki azt továbbítja a területileg illetékes múzeumnak.
(4) A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek az érdeke megkívánja, hogy a régészeti örökség elemeit eredeti helyükről és összefüggéseikből elmozdítsák.
(5) A régészeti lelőhelyek kulturális, történeti környezetünk részei, ezért a köz- és magáncélú fejlesztések, beruházások tervezését, illetőleg a település- és tájtervezést a régészeti örökség védelmével összhangban kell végezni.
28. § (1) Az ismertté vált, de védetté nem nyilvánított régészeti lelőhelyeket egységes nyilvántartásba kell venni.
(2) A nyilvántartást illetékességi területükön a megyei múzeumok és a Budapesti Történeti Múzeum vezetik, adataikat az Igazgatóság rendelkezésére bocsátják.
A régészeti lelőhelyek védelme
29. § (1) Az ország kiemelt jelentőségű és veszélyeztetett régészeti lelőhelyeit, továbbá azok környezetét az e törvény által meghatározott módon védelemben kell részesíteni.
(2) A kiemelt jelentőségű és a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet az Igazgatóság javaslatára a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté (a továbbiakban: védett régészeti terület).
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza:
a)a védetté nyilvánítás tényét,
b)a régészeti értékek megnevezését,
c)a védetté nyilvánítás indokát,
d) a földrészlet helyrajzi számát,
e) a védettség időtartamát,
f) az Igazgatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét.
(4) A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védetté nyilvánításhoz védett természeti területen a környezetvédelmi miniszter, mezőgazdasági rendeltetésű területen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.
(6) Fel kell oldani a terület védettségét, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(7) A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.
(8) A védett régészeti területekről az Igazgatóság nyilvántartást vezet.
30. § Régészeti lelőhelyek és környezetük hatékonyabb megőrzése, feltárása céljából az érintett földterületeket ki lehet sajátítani. 31. § (1) Amennyiben valamely nem védett régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye áll fenn, az Igazgatóság - védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, egyéb esetekben az érdekelt szakhatóságok állásfoglalása alapján - a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapos időtartamra ideiglenesen védetté nyilvánítja. A határozatban korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.
(2) Az (1) bekezdés alapján a régészeti lelőhely megőrzése érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
32. § A régészeti lelőhelyek védettségi eljárására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Régészeti feltárás
33. § (1) Régészeti feltárást az Igazgatóság által - az Ásatási Bizottság javaslatára - kiadott engedély alapján lehet végezni.
(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és két tagját a miniszter, egy tagját a környezetvédelmi miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadásához természetvédelem alatt álló területen az illetékes természetvédelmi hatóság, műemléki jellegű területen a műemlékvédelmi hatóság, mint szakhatóság engedélye is szükséges.
(4) Régészeti feltárást elsősorban a területileg illetékes régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, valamint a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal végezhetnek.
(5) Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki a feltárásra feljogosított intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll.
(6) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.
(7) A régészeti feltárásokat az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával ellenőrzi.
(8) Az Igazgatóság a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja, ha a feltárás vezetője az előírásokat megszegi.
(9) A feltárási engedélyezési eljárást, valamint a feltárások részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
34. § (1) Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges ingatlan használatát elsősorban az ingatlan tulajdonosa és az ásató intézmény közötti megállapodás útján kell biztosítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója a régészeti feltárást a feltárási engedélyben meghatározott határidőig tűrni köteles.
(3) A régészeti feltárás során keletkezett tényleges kára után kártalanítás illeti meg a tulajdonost. A kártalanítási kérelmet a régészeti feltárást végző intézményhez kell benyújtani.
Megelőző feltárás
35. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni.
(2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, illetőleg más, kivételesen indokolt esetben, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
(3) A szakmailag szükséges mértékű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes, és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani. A leletmentés tényleges költségeiről a múzeum köteles elszámolni.
(4) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdések eldöntésére az Igazgatóság az Ásatási Bizottság szakértőinek bevonásával jogosult.
Leletmentés
36. § (1) Leletmentés a régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülésekor végzett, a lelőhely és a leletek mentését, illetőleg a terület felszabadítását célzó azonnali régészeti feltárás. A leletmentés megkezdésével egyidejűleg feltárási engedélyt kell kérni.
(2) Ha régészeti feltárás esetén kívüli munka (építkezés, földmunka, bányászati tevékenység, vízi munka stb.) során vagy egyéb ok következtében régészeti lelőhely, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
a) a lelőhelyen folyó munkát azonnal abbahagyni,
b) a lelőhely és a lelet(ek) őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy a területileg illetékes múzeum intézkedéséig gondoskodni.
(3) A lelőhelyet vagy leletet a lelőhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, e kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt, felfedezőt egyetemlegesen terheli.
(4) A jegyző a bejelentés alapján köteles a területileg illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes építési hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(5) A múzeum köteles a lelőhelyet, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a munka folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni.
(6) Amennyiben az illetékes múzeum szakvéleménye alapján a további munkavégzés a lelőhelyet, illetőleg az előkerült régészeti leleteket nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(7) Ha a múzeum szakvéleménye alapján a lelőhely vagy a leletek veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes első fokú hatóság köteles azt legfeljebb 30 napra felfüggeszteni. A tevékenység csak a múzeum egyetértésével kiadott engedély alapján folytatható.
(8) A múzeum köteles a leletmentést haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen gyűjteményébe venni, és szükség szerint kezdeményezni az Igazgatóságnál a lelőhely védetté nyilvánítását.
(9) Ha a lelőhely jellegéből adódóan a leletmentést nem lehet 30 nap alatt elvégezni, az Igazgatóság - a múzeum javaslatára - a 31. § alapján ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.
(10) Amennyiben az Igazgatóság nem nyilvánítja ideiglenesen védetté a területet, a munka folytatható.
(11) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet a területileg illetékes múzeum köteles az Igazgatóságnak 72 órán belül bejelenteni.
(12) A leletmentést végző múzeum indokolatlan késedelmével okozott kárt a múzeum köteles megtéríteni.
37. § (1) A leletmentést végző múzeum fenntartója jogosult a leletmentésre fordított költségeinek megtérítésére, amennyiben az állam nem mond le javára a régészeti leletek tulajdonjogáról
(2) A megelőző feltárások és leletmentések költségeihez állami támogatás adható.
(3) A régészeti lelőhely, illetve lelet felfedezőjét anyagi elismerésben kell részesíteni.
V. Fejezet
Muzeális intézmények
38. § (1) A kulturális javak védelmével összefüggő, e törvényben meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények.
(2) A muzeális intézmények a feladatellátás veszélyeztetésével nem vonhatók össze más intézménnyel.
(3) E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a muzeális intézményben elhelyezett kulturális javak.
(4) A muzeális intézmények leltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek; elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.
Muzeális intézmény alapítása és megszüntetése
39. § (1) Muzeális intézményt - az e törvényben meghatározott kivétellel - bármely jogi és természetes személy alapíthat.
(2) Muzeális intézmény alapításához, már létező intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: működési engedély).
(3) A működési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyűjtőkörét és gyűjtőterületét, valamint elhelyezését.
(4) A működési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a működési engedély módosításával lehetséges.
(5) Működési engedély csak akkor adható, ha a muzeális intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja - a miniszter által kiadott szakmai normatíváknak megfelelő - folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges feltételeket.
(6) A muzeális intézmény szakmai besorolásától, minősítésétől függően a miniszter a működési engedély kiadását pénzügyi biztosíték adásához kötheti.
(7) A működési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(8) A működési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság, illetőleg a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.
(9) Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság nyilvántartásában szereplő muzeális intézmény számára adható.
40. § A muzeális intézmény működési engedélyét a miniszter
a) visszavonhatja, ha az intézmény eltér
- a működési engedélyben meghatározottaktól, illet
- a rá vonatkozó szakmai előírásoktól;
b) visszavonja, ha az intézmény megszűnik.
41. § (1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges.
(2) A muzeális intézmény megszüntetésével egyidejűleg a tulajdonos (fenntartó) köteles gondoskodni az ott őrzött, kulturális örökségünkhöz tartozó értékek biztonságos elhelyezéséről.
(3) Amennyiben a tulajdonos (fenntartó) a muzeális intézmény megszüntetésekor nem a (2) bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről - a pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére - az Igazgatóság gondoskodik.
(4) A muzeális intézmények alapításánál és a megszüntetésnél az ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
Múzeumok
42. § (1) Múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény.
(2) A múzeum feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.
(3) A múzeum rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai normatívák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelő épülettel, szakirányú felsőfokú végzettségű alkalmazottakkal.
(4) A múzeum elnevezést hivatalosan csak az e törvény alapján működési engedéllyel rendelkező múzeumok használhatják.
A múzeumok szakmai besorolása
Országos múzeum
43. § (1) Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete - a Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.
(2) Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza, alapító okirataikat felügyeleti szervük adja ki.
(3) Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.
(4) Az országos múzeum vezetője főigazgató, akit a felügyeletet ellátó szerv - a miniszter véleményének kikérésével - pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
Országos gyűjtőkörű szakmúzeum
44. § (1) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.
(2) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum ellátja a miniszter által jogsza bályban ráruházott szakmai feladatokat.
(3) Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum vezetője igazgató, akit a tulajdonos (fenntartó) - állami múzeum esetében a felügyeleti jogokat gyakorló miniszter - a miniszter véleményének kikérésével, pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
Megyei múzeum
45. § (1) A megye önkormányzata a kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelméről múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik.
(2) A megyei múzeum a megyei múzeumi szervezet irányító intézménye. Gyűjteményi anyagában több muzeológiai szakág magas színvonalon képviselt. Gyűjtőterülete az adott megye és a megyei jogú város egész területére kiterjed.
(3) A megyei múzeum:
a) elősegíti a megyei múzeumi szervezet, illetőleg a területen tevékenykedő más muzeális intézmények szakmai együttműködését, munkájuk össze hangolását, valamint az illetékességi területén lévő egyéb kulturális javak védelmét,
b) ellátja a régészeti lelőhelyek nyilvántartását, mentését,
c) rendszeresen ellenőrzi a régészeti jelentőségű földterületeket; azokkal kapcsolatban szakhatósági intézkedésre jogosult,
d) segíti az Igazgatóság területi feladatainak ellátását.
(4) Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyűlése - a 39. § (2) bekezdése szerint - alapíthat, illetőleg jelölhet ki a fenntartásában levő múzeumok közül. Vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - az önkormányzat pályázat útján nevez ki, illetőleg ment fel.
(5) Amennyiben a megyei önkormányzat az általa fenntartott múzeumi szervezetet nem egy megyei múzeum irányításával kívánja működtetni, a feladatot területileg megoszthatja a regionális múzeumok között.
Regionális múzeumok
46. § (1) A regionális múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel, egy (városi, települési múzeum), esetleges több (tájmúzeum) önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel rendelkezik.
(2) Regionális múzeum működhet a megyei múzeumi szervezet részeként, vagy önálló jogi személyként.
(3) A regionális múzeum vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - önálló jogi személyként működő regionális múzeum esetében a fenntartó (tulajdonos), megyei múzeumi szervezet részeként működő regionális múzeum esetében a megyei múzeum igazgatója nevez ki, illetőleg ment fel.
(4) Ha a regionális múzeum átveszi a megyei múzeum területileg megosztott feladatait, működésére a 45. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
Tematikus múzeumok
47. § (1) A tematikus múzeum egy tudományos témát (muzeológiai szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkezik.
(2) Vezetője igazgató, akit - a miniszter véleményének kikérésével - a fenntartó (tulajdonos) nevez ki, illetőleg ment fel.
Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek
48. § (1) Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűj temények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.
(3) Közérdekű muzeális kiállítóhely az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.
(4) A közérdekű muzeális gyűjtemény, illetőleg kiállítóhely vezetőjét a tulajdonos nevezi ki.
(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Múzeumi letét
49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó, más tulajdonában levő kulturális javakat határozott időre szóló, írásbeli szerződés alapján megőrzésre átveheti.
(2) A múzeum a letétért a szerződésben meghatározott mértékű, de legalább a felmerülő költségeket magában foglaló díjat köthet ki.
(3) A szerződésben - külön feltétel hiányában - kikötött őrzési idő letelte előtt a letevő a letét visszavételét csak akkor követelheti, ha az nem sérti a múzeum közművelődési, illetőleg tudományos tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos vitás kérdésekben az Igazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(4) A múzeum a szerződésben meghatározott őrzés ideje alatt a rábízott kulturális javakat tudományos szempontból feldolgozhatja, kiállíthatja és publikálhatja.
VI. Fejezet
A Kulturális Örökség Igazgatósága
50. § Az Igazgatóság a miniszter felügyelete alatt áll.
51. § (1) Az Igazgatóság első fokú közigazgatási hatóságként - szakértők és szakmai testületek véleménye alapján - dönt
a)a kulturális javak védetté nyilvánításáról, illetőleg védettségének megszüntetéséről,
b)a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos ügyekben,
c)a védett kulturális javak és a megszűnő muzeális intézmények anyagának közgyűjteményben történő elhelyezéséről,
d)a kiemelt jelentőségű régészeti terület ideiglenes védetté nyilvánításáról,
e)a régészeti feltárási engedélyezési ügyekben,
f)vita esetén arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális javak körébe tartozik-e,
g)a megelőző régészeti feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben,
h) a védetté nyilvánítással kapcsolatos kártalanítási ügyekben.
(2) Az Igazgatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben hozott közigazgatási határozatot a bíróság megvál toztathatja.
(3) Az Igazgatóság nyilvántartást vezet:
a)a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b)a régészeti jelentőségű védett földterületekről, valamint a nem védett, de ismert régészeti lelőhelyekről,
c)a jogtalanul .eltulajdonított, eltűnt kulturális javakról,
d)a kiviteli engedélyekről,
e)a muzeális intézmények működési engedélyeiről.
(4) Az Igazgatóság kezdeményezi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál:
a)az állam e törvényben meghatározott elővásárlási jogának gyakorlását,
b)az e törvényben meghatározott körben és módon az állami tulajdonról való lemondást.
(5) Az Igazgatóság:
a)javaslatot tesz a kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására, és ellátja az ezzel kapcsolatos előkészítő feladatokat,
b)intézkedik a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeknek az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
c)működteti az Ásatási Bizottságot,
d)az Igazgatóság jogosult kezdeményezni a régészeti lelőhelyek kisajátítását,
e)dönt a leletmentések állami támogatásáról,
f)ötévenként felülvizsgálja a muzeális intézmények szakmai besorolását,
g)ellátja a Magyarországról jogtalanul kivitt, vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket,
h) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében, és ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat,
i) gyűjti, nyilvántartja, feldolgozza és közzéteszi a magyarországi muzeális intézmények működésével kapcsolatos adatokat, dokumentációkat.
VII. Fejezet
A kulturális javak védelmének pénzügyi alapjai
52. § A kulturális javak védelméből, valamint a muzeális intézmények fenntartásából és működéséből adódó feladatok ellátásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a)az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó minisztérium költségvetési fejezetében,
b)a helyi önkormányzatok esetében - közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c)a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetében biztosítja az Igazgatóság működéséhez és az alábbi feladatok támogatásához szükséges pénzeszközöket:
- a kulturális javak védelmével összefüggő hatósági és szakmai teendők ellátását (védett műtárgyak és régészeti területek nyilvántartása, régészeti leletmentés, állami elővásárlás, kártalanítás stb.),
- az egyházi muzeális intézmények támogatását,
- alapítványi, magán és egyéb tulajdonú muzeális intézmények támogatását pályázati úton.
d)A Kormány a kulturális örökség védelmének támogatására közalapítványt hoz létre. A Kulturális Örökség Igazgatósága jogosult a működéséből származó bevételeket a közalapítványba befizetni.
III. RÉSZ
A NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁS
I. Fejezet
A nyilvános könyvtári ellátással kapcsolatos általános szabályok
53. § (1) A könyvtárhasználati jog gyakorlását a könyvtári ellátás rendszere biztosítja.
(2) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
(3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését.
54. § (1) A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:
a)mindenki által használható és megközelíthető,
b)könyvtári szakembert alkalmaz,
c)rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel,
d)rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva,
e)helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek.
f)statisztikai adatokat szolgáltat,
g)ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.
(2) A nyilvános könyvtárakról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jegyzéket vezet. Az állami költségvetési támogatás csak a jegyzékben szereplő nyilvános könyvtárakat, illetőleg fenntartóikat illeti meg a 71. § (1) bekezdésében felsoroltak figyelembevételével.
(3) A fenntartónak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozata és kérelme nélkül bekerülnek a nyilvános könyvtárak jegyzékébe: a nemzeti könyvtár, a helyi önkormányzatok által fenntartott települési könyvtárak, a megyei könyvtárak, a 3. számú melléklet szerinti országos szakkönyvtárak, illetőleg az állami egyetemek könyvtárai.
(4) Az egyházak és más könyvtárfenntartók az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével és az erről szóló nyilatkozat csatolásával kérhetik a minisztertől könyvtáruk felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt követelmények betartását a miniszter ellenőrzi. Ha a könyvtár nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelmények valamelyikének, a miniszter elrendeli a hiány pótlását, aminek elmaradása esetén a könyvtárat törli a nyilvános könyvtárak jegyzékéből.
(6) A települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét.
(7) Nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról.
55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai:
a)a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi,
b)gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja,
c)tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól,
d)biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését,
e)részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
(2) A fenntartó kiegészítő feladatokat is meghatározhat.
II. Fejezet
A könyvtárhasználók jogai és a könyvtárhasználat feltételei
56. § (1) A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.
(2) A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:
a) a könyvtárlátogatás,
b)a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
c)az állományfeltáró eszközök használata,
d)információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól.
(3) A könyvtár az ingyenes szolgáltatásokat igénybe vevő könyvtárhasználónak az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatait beiratkozási díj nélkül regisztrálhatja.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli szolgáltatások a könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.
(5) A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a nyomtatott könyvtári dokumentumokat.
(6) A 16 éven aluliak és a 70 éven felüliek mentesülnek a beiratkozási díj megfizetése alól. A pedagógusok és a diákok más jogszabályban megállapítottak szerinti kedvezményekben részesülnek.
57. § (1) A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatait kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma. A könyvtár a személyes adatok védelméről az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles gondoskodni.
(2) A személyes adataiban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.
(3) A könyvtárhasználó által igénybe vehető szolgáltatások körét, az igénybevétel módját és a díjak mértékét a könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza, melyet a könyvtárhasználó köteles betartani.
(4) A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.
58. § (1) A könyvtárhasználati szabályzatot nyilvánosságra kell hozni.
(2) A dokumentumok, illetőleg mások könyvtárhasználati jogának védelme érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a használati szabályzat állapítja meg.
(3) A fenntartó további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat.
III. Fejezet
A nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételei
59. § (1) A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentumellátási rendszert alakít ki, amely magában foglalja:
a)a könyvtárközi dokumentumellátást,
b)a könyvtári dokumentumok lelőhelynyilvántartását,
c)a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.
(2) A sajtótermékekből országosan 6 kötelespéldányt kell biztosítani a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.
(3) Az országos dokumentumellátási rendszerről szóló jogszabályban meghatározott könyvtár vezetőjének kinevezése előtt a nemzeti kulturális örökség minisztere véleményét kell kérni.
(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerint műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.
(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely az audiovizuális, multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja.
60. § (1) A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetését és fejlesztését segítő központi szolgáltatások:
a)az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése,
b)a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körű gyűjtése, egyéb, Magyarországon keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyűjtése, továbbá mindezek megőrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a köteles példányok elosztása,
c)az országos dokumentumellátási rendszer működtetése,
d)a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése,
e)a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése,
f)a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása.
(2) Az 59. § (1) és (4) bekezdésében és az e § (1) bekezdésében felsorolt, valamint további, a könyvtári rendszer működése és fejlesztése érdekében a miniszter által meghatározott szolgáltatásokat mindazokban az esetekben, amelyekben a jelen törvény erről nem rendelkezik, az a nyilvános könyvtár vagy intézmény teljesíti, amellyel a miniszter a feladat ellátására megállapodást köt.
(3) Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:
a)könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése,
b)könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén,
c)a könyvtárak állománygyarapítását segítő, a hazai dokumentumokról adott rendszeres tájékoztatás támogatása,
d)az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés,
e)a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása,
f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység,
g)a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése,
h) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása,
i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt feladatokat a Könyvtári Intézet látja el. Az Intézet jogállását és gazdálkodását a miniszter rendeletben szabályozza.
IV. Fejezet
A nemzeti könyvtár
61. § (1) A nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.
(2) A nemzeti könyvtár önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv.
(3) A nemzeti könyvtár gyűjteménye a kulturális örökség része, ezért használatára a miniszter a nyilvános könyvtárakra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:
a)a Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatásra alapozott gyűjtése, megőrzése, szétosztása,
b)a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, megőrzése,
c)a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok gyűjtése, feltárása, meg őrzése,
d)a nemzeti bibliográfia készítése,
e)gyűjteményének archiválása és védelme,
f)gyűjteményének elsősorban helyben használat útján történő rendelkezésre bocsátása,
g)tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése,
h) részvétel a 60. § (l)-(3) bekezdésében felsorolt központi szolgáltatások megvalósításában,
i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályai szerint,
j) könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése,
k) a miniszter által megállapított további feladatok végzése.
(5) A nemzeti könyvtárt nyilvános könyvárveréseken elővásárlási jog illeti meg.
62. § Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium.
V. Fejezet
Tudományos és szakkönyvtári ellátás
63. § (1) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára, az országos szakkönyvtárak (3. számú melléklet), az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.
(2) Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár a Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára.
(3) A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg. Az egyes szakterületeken működő könyvtárak együttműködését a szakterület szerint illetékes minisztériumok támogatják.
(4) Az országos szakkönyvtárak és az állami egyetemek könyvtárainak alapfeladatai az 55. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
a)szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek, és közvetítenek,
b)szakterületükre vonatkozóan részt vesznek a 60. §-ban felsorolt szolgáltatások megvalósításában.
VI. Fejezet
Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári ellátás
64. § (1) A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a megyei és a fővárosi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíti.
(4) Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
65. § (1) A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár.
(2) A települési könyvtár az 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a)gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja,
b)közhasznú információs szolgáltatást nyújt,
c)helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt,
d)szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.
(3) A fővárosi könyvtár a főváros területére vonatkozóan ellátja a 66. §-ban felsorolt feladatokat is.
66. § A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a)ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentumellátással kapcsolatos feladatokat,
b)szervezi a területén működő könyvtárak együttműködését,
c)végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását,
d) a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt,
e)szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adatszol gáltatását,
f)végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.
67. § (1) Városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.
(2) Más intézménnyel való közös működtetésre csak szakmai, illetve jelentős gazdálkodási előnyök esetén kerülhet sor a miniszter véleményének figyelembevételével.
VII. Fejezet
A könyvtárak fenntartása, irányítása
68. § A fenntartó az c törvényben foglaltak alapján
a)meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát,
b)kiadja alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
c)biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat,
d)jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terv(ek)et,
e)az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közre működésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét,
f)biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát,
g)ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.
69. § A miniszter ellátja a könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítását. Ennek keretében
a)szabályozza:
- a könyvtárak szakmai működését, így különösen a dokumentumok védelmét és nyilvántartását, a muzeális dokumentumok védetté nyilvánítását, külföldre vitelének engedélyezését, a könyvtári dokumentumok bejelentési kötelezettségét,
- a szakfelügyeletet,
- a könyvtári alkalmazottak képesítési feltételeit, illetőleg kedvezményeit,
- a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit,
- az országos könyvtári szakértői névjegyzéket és a szakértői működéssel kapcsolatos kérdéseket,
b)kidolgozza az országos könyvtári informatikai hálózat és a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének fejlesztési tervét,
c)ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását,
d)véleményezési jogot gyakorol a települési és megyei könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén,
e)a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény, a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.
VIII. Fejezet
A könyvtárak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei
70. § (1) A könyvtárnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A könyvtár az alapító, illetőleg a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A könyvtár fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.
(2) A nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:
a)a nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,
b)a helyi önkormányzatok támogatása - a közművelődési és közgyűjteményi normatív hozzájárulás keretében - a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében,
c)a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei/fővárosi könyvtárak állománygyarapítási kereteinek érdekeltségnövelő támogatását tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott érdekeltségnövelő támogatás elosztásának szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4) Az érdekeltségnövelő támogatásra a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartói adhatják be pályázataikat.
71. § (1) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fejezetéből kell támogatni a nyilvános könyvtári ellátási rendszer működtetésének alábbi feladatait:
a)a 60. §-ban felsorolt szolgáltatásokban való részvétel,
b)a könyvtári dokumentumok vásárlása,
c)a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok állományvédelme,
d) a könyvtárközi dokumentumellátás postaköltsége,
e)a könyvtári rendszer működtetése céljából a könyvtár alapfeladatain túl végzett tevékenységek,
f)a miniszter által meghatározott egyéb feladatok,
g)a szakfelügyelet működtetése,
h) a könyvtári informatikai hálózat fenntartása és fejlesztése, valamint a dokumentumok elektronikus tartalmi feltárása és digitalizálása.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt feladatokra csak a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak adhatják be pályázatukat.
(3) A fejezeti kezelésű címen elkülönített összeg felhasználásának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
72. § A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fejezetében kell gondoskodni az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának feltételeiről.
IV. RÉSZ A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL
I. Fejezet
A közművelődés általános szabályai
73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
74. § A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet o)pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:
a)művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
b)az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
c)az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
d)minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.
75. § Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.
II. Fejezet
A helyi közművelődés
A települési önkormányzatok közművelődési feladatai
76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a)az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
b)a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
c)az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
d)az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közössegek tevékenységének támogatása,
e)a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvé nyesítésének segítése,
f)a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
g)a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.
77. § A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el.
78. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közműve lődési intézményt biztosít.
(2) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
(3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.
(4) A települési önkormányzat indokolt esetben engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési szolgáltatásokat.
(5) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:
a)meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,
b)kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,
c)biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szerve zeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,
d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.
79. § (1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követel ményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.
(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját,
b)a közművelődési tevékenységben érintettek körét,
c)az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat.
d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását;
e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,
f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.
(3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.
80. § A települési önkormányzat a rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.
81. § (1) Az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a minisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A minisztérium a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.
A közművelődés helyi lakossági képviselete
82. § A közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, fővárosi kerületenként legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) alakítható. A Tanács elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.
83. § (1) A Tanácsot azok a közművelődési célú társadalmi szervezetek hozhatják létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.
(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon kihirdeti. A kihirdetéstől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.
(3) A 30 napos határidő lejárta után a jegyző írásban szólítja fel a (2) bekezdés szerinti határozatot benyújtó szervezeteket a Tanács megalakítására.
(4) A felszólítást követő 90 napon belül a határozatokat beküldő szervezetek. mint alapító tagok kimondják a Tanács megalakulását, meghatározzák a Tanács szervezeti és működési rendjét, megválasztják képviselőiket. Az erre vonatkozó, az alapító tagok képviselőinek eredeti aláírásával ellátott határozatot benyújtják a jegyzőnek.
(5) A jegyző a Tanács működési idejének lejártát 30 nappal korábban, a helyben szokásos módon közzéteszi.
(6) A Tanács tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési társadalmi szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szervezetek csatlakozása a Tanácshoz nem utasítható el. Az alapító és csatlakozó tagok jogai egyenlők.
(8) A Tanács
a)véleményt nyilváníthat, illetőleg javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b)az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,
c)elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.
(9) A Tanács ülései nyilvánosak és a működése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet és azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.
(10) A Tanács működési feltételeit tagjai biztosítják.
(11) A jegyző a Tanács tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat
a)a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,
b)hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre, rendelke zésre bocsátja.
III. Fejezet
A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás
A megyei/fővárosi közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás
84. § (1) A megyei/fővárosi önkormányzat a megye települései (a fővárosi kerületek) önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodik. E feladatok ellátására megyei művelődési központot működtethet.
(2) A megyei/fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
85. § A megyei/fővárosi önkormányzat a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörében
a)elősegíti a területén működő települési önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak megvalósulását,
b)együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel,
c)közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő prog ramokat készít és hasznosít,
d)részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kulturális kapcsolatokat,
e)gyűjti és összesíti a közművelődési információkat, megyei/fővárosi adattárat kezel,
f)elősegíti a megye (főváros) környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását,
g)végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését.
86. § A megyei/fővárosi önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg:
a)közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását,
b)a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét.
Az országos közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás
87. § A Magyar Művelődési Intézet a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei/fővárosi feladatok segítése érdekében országos közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosító önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amelyet a minisztérium tart fenn.
IV. Fejezet
A miniszter közművelődési ágazati irányító hatásköre
88. § A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében
a)az e törvényben foglaltak szerint közreműködik a művelődéshez való jogok biztosításában,
b)kiadja a közművelődési feladatellátás biztosításához szükséges szakmai irányelveket, állásfoglalásokat,
c)kiadja a közép- és felsőfokú szakmai képzés, minősített szakmai továbbképzés követelményeit,
d)rendeletben határozza meg az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket,
e)véleményezési jogot gyakorol a helyi önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetén,
f)szabályozza az országos közművelődési szakértői engedélyek kiadását.
g)meghatározza a közművelődési statisztikai adatszolgáltatás tartalmát és rendjét,
h) felelősségi körében gondoskodik a felügyelete alatt működő, a közművelődést szolgáló központi költségvetési intézmény fenntartásáról, irányításáról,
i) a szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény előírásainak, a közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályoknak, szakmai követelményeknek a betartását és a központi támogatások felhasználását.
V. Fejezet
A közművelődés finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei
89. § A közművelődést szolgáló és lehetővé tevő feltételek megteremtésében a tevékenységben résztvevők saját ráfordításaihoz, az intézmények működési bevételeihez és az egyéb forrásokhoz társulva, meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi önkormányzati támogatás.
90. § A települési és megyei/fővárosi önkormányzatok a közművelődési feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív állami hozzá járulásban részesülnek.
91. § (1) A minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja
a)a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,
b)a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak fejlesztését,
c)a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.
d)
(2) A Belügyminisztérium költségvetése érdekeltségnövelő pályázati keretet tartalmaz az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.
V. RÉSZ
A kulturális javak védelmével, a muzeális intézményekkel és a levéltárakkal,a nyilvános könyvtári ellátással, a közművelődéssel kapcsolatos központiköltségvetési források
92. § (1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez központi költségvetési hozzájárulás szükséges, amelyet a Belügyminisztérium fejezetében megjelenő normatív hozzájárulás, központosított előirányzat, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fejezetében megjelenő előirányzatok tartalmaznak.
(2) A helyi önkormányzatok a közművelődéssel, a könyvtári ellátással, a kulturális javak védelmével, a múzeumi és a levéltári tevékenységgel kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint közművelődési és közgyűjteményi normatív költségvetési hozzájárulásban részesülnek, amelynek jogcímeit és összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A helyi önkormányzatoknak biztosított normatív hozzájárulás országosan összevont összege nem lehet kevesebb, mint az adott költségvetési évet két évvel megelőző esztendőben a helyi önkormányzatok által országosan a fenti tevékenységekre fordított teljes működési kiadások intézményi működési bevételekkel csökkentett összegének 60%-a, és legalább el kell érnie a helyi önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi normatívájának az adott költségvetési évet megelőző évre előirányzott összegét.
(3) A központi támogatást a helyi önkormányzatok a mindenkori költségvetési törvényben a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, a Normatív hozzájárulások alcímen az alábbiak szerint elkülönítve:
a)települési közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a települési önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének kétharmadát kapják, melyet állandó népességszámuk alapján kell felosztani;
b)a megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz jogcímen a megyei/fővárosi önkormányzatok összesen a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének egyharmadát kapják. A támogatás 33%-át egyenlő arányban, 67%-át pedig állandó népességszám alapján.
(4) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül a Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címen, Központosított előirányzatok alcímen elkülönített Érdekeltségnövelő támogatást kell biztosítani az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra fejlesztéséhez, amelynek mértéke a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás összegének 5%-a.
(5) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül
a)az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35%-ának,
b)a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5%-ának megfelelő összeget kell biztosítani.
(6) Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(7) Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.
VI. RÉSZ
A muzeális intézményekben, a nyilvános könyvtárakban, a közművelődési intézményekben és a levéltárakban alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdései
93. § Az állami és önkormányzati fenntartású közgyűjteményi és közművelődési intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatáro zásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.
94. § (1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak
a)büntetlen előéletű,
b)a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményekben a szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.
(3) A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon felmentés adható.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50%-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a.
(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet.
95. § Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló bízható meg.
VII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
96. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1998. január l-jén lép hatályba.
(2) A törvény II. része, a Btk. módosításáról rendelkező 103. §-a, a polgári perrendtartás módosításáról szóló 104. §-a és a 2. számú melléklete 1998. július l-jén lép hatályba, e rendelkezéseket a hatálybalépés után indított eljárásokra kell alkalmazni.
(3) A törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január l-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A törvény 94. §-ának (4)-(6) bekezdése 2000. január l-jén lép hatályba.
Vegyes rendelkezések
97. § (1) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szereplő könyvtárral akkor rendelkezik az iskola, ha az megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
(2) A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint szükséges tárgyi feltételekkel akkor rendelkezik a könyvtár, ha megfelel a miniszter által kiadott szakmai követelményeknek és normatíváknak.
98. § (1) Ahol jogszabály "muzeális emlék"-et vagy "muzeális érték"-et említ, ott "kulturális javak"-at, ahol "történeti (régészeti) jelentőségű védett földterület"-et, azon "régészeti jelentőségű védett földterület"-et, ahol "ásatás"-t ott "régészeti feltárás"-t kell érteni.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt a korábbi jogszabályok alapján védetté nyilvánított kulturális javak és földterületek védettségét.
(3) A működési engedéllyel nem rendelkező azon intézmények, amelyek múzeum elnevezést használnak hivatalos irataikon, e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni elnevezésüket.
(4) E törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a muzeális intézmények - korábbi jogszabályok alapján kiadott - működési engedélyeit.
(5) Az e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül felül kell vizsgálni a régészetileg védett földterületeket, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(6) Az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a védett kulturális javakat, és a felülvizsgálat eredményétől függően az Igazgatóság javaslatot tesz azok e törvény alapján történő védetté nyilvánítására.
(7) A miniszter a védett kulturális javak jegyzékét a jelen törvény hatálybalépését követő egy éven belül, a védett kulturális javak gyarapodását és törlését pedig évenként hivatalos közlönyében külön mellékletben közzéteszi.
99. § A Kormány létrehozza a Kulturális Örökség Szakmai Kollégiumát, amely tanácsadó, javaslattevő és véleményező testületként jár el az épített örökség és a kulturális javak, valamint a levéltári anyag védelmével, továbbá a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtárakkal, valamint a közlevéltárakkal és a nyilvános magánlevéltárakkal összefüggő kérdésekben.
Felhatalmazások
100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza
a)a védett kulturális javak külföldre viteléhez, valamint a muzeális intézmény alapításhoz szükséges biztosítékot,
b)a muzeális intézmények látogatóit és a könyvtárhasználókat megillető kedvezményeket,
c)a muzeális intézményben folytatható kutatást,
d)a műkereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket,
e)a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetését,
f)az országos dokumentumellátási rendszer működését,
g)a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének központi szolgáltatásait és a könyvtáraknak nyújtott szakmai szolgáltatásokat,
h) az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét és működését,
i) a közgyűjtemények finanszírozását és központi támogatását,
j) a bérpótlék mértékét és az arra jogosultak körét,
k) a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatását és hasznosítását,
l) az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók dokumentum vásárlási, illetve könyvtári szolgáltatások térítési kedvezményét.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kulturális örökség védelmére közalapítványt hozzon létre.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a)a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályait,
b)a kulturális tárgyak kiviteli engedélyezésének részletes szabályait,
c)a régészeti lelőhelyek védettségi eljárását, valamint a régészeti feltárások részletes szabályait,
d)a muzeális intézmények működési engedélyeivel kapcsolatos kérdéseket,
e)a védetté nyilvánított kulturális javak, valamint a régészeti lelőhelyek nyilvántartását,
f)a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatát,
g) a muzeális intézmények ügyrendi szabályzatát,
h) a kulturális javakkal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályokat,
i) a muzeális intézmények szakmai normatíváit, a továbbképzés rendszerét és követelményeit,
j) a kulturális örökség közgyűjteményekben őrzött javai sokszorosításának, másolásának, adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát,
k) a Kulturális Örökség Igazgatóságára és annak eljárására vonatkozó részletes szabályokat,
I) a muzeális intézményekre, a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjét,
m) a különböző típusú könyvtárak működését, szakmai követelményeit és normatíváit, a továbbképzés rendszerét,
n) a Könyvtári Intézet jogállását és gazdálkodását,
o) a könyvtárak szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmát,
p) a könyvtári dokumentumellátást,
q) a beiratkozási díjra és a könytári szolgáltatások térítési díjára vonatkozó szabályokat,
r) a könyvtári, közművelődési, múzeumi, levéltári szakértői névjegyzék vezetését,
s) a könyvtári szakemberek képesítési feltételeit, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat, továbbá a könyvtári alkalmazottak kedvezményeit,
t) az összevont önkormányzati intézmények működését,
u) az önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatását,
v) a közművelődési és közgyűjteményi feladatfinanszírozás és a közművelődési és közgyűjteményi telematikai feladatfinanszírozás Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fejezeti kezelésű címe felhasználását,
w) a közép- és felsőfokú közművelődési továbbképzés és a minősített szakmai továbbképzés rendszerét és követelményeit,
x) az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat,
y) a muzeális intézményekben foglalkoztatottak munkaköreinek betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket, illetőleg az e feltételek alóli felmentésre vonatkozó szabályokat.
(4) A miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben nyilváníthat valamely földterületet régészeti jelentőségű védett földterületté.
(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben szabályozza a könyvtári dokumentumok védelmét és nyilvántartását.
101. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 35. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 3199/92/EGK rendelete a kulturális javak exportjáról,
- a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területéről jogellenesen elszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról,
- a Bizottság 752/93/EGK rendelete a 3711/92/EGK rendelet végrehajtásáról
Módosító rendelkezések
102. §(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ltv. 6. §-a (1) bekezdésének első mondatában a "művelődési és közoktatási miniszter" szövegrész helyébe a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész, 8. §-ának b) pontjában a "Magyar Országos Levéltár" szövegrész helyébe a "szakfelügyelők" szövegrész, 10. §-ának (1) bekezdésében az "Egységes iratkezelési szabályzatot" szövegrész helyébe az "Iratkezelési mintaszabályzatot" szövegrész, 10. §-ának (4) bekezdésében az "Az (l)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben" szövegrész, 10. §-a (5) bekezdésének utolsó mondatában a "művelődési és közoktatási miniszter" szövegrész helyébe a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész, 30. §-ának (4) bekezdésében a "külön jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe "a 34/C. §-ban foglaltak szerinti", szövegrész, 33. §-ának (1) bekezdésében a "művelődési és közoktatási miniszter" szövegrész helyébe a "Művelődési és Közoktatási Minisztérium" szövegrész, valamint 34. §-ának (1) bekezdésében a "valamely jelentős közéleti személyiség" szövegrész helyébe "a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életben jelentős szerepet betöltött személyek" szövegrész lép.
103. §(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) A Btk. 309. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 312. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, 316. § (4) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában, valamint 326. §-ának (3) bekezdésében a "muzeális tárgyra" szövegrész helyébe "kulturális javak körébe tartozó tárgyra" szövegrész kerül.
104. §
105. §
106. §
107. §
108. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
109. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény,
b)a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet,
c)a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított 1991. évi XX. törvény 112., 122-125., 127. §-ai,
d) az Ltv. 9. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (2) bekezdésében a "valamint az állami intézmények és a helyi önkormányzati intézmények" szövegrész, továbbá a 10. §-a (4) bekezdésének második mondata,
e) a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet,
f) a művelődési otthonokról szóló 3/1979. (I. 20.) MT rendelet,
g)a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény végrehajtásáról rendelkező 1035/1976. (XI. 13.) MT határozat, valamint a módosításáról rendelkező 23/1982. (V. 24.) MT rendelet 5. §-a és a 44/1990. (III. 13.) MT rendelet 18. §-a
(2) bekezdésének d) pontja,
h) a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről szóló 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a (1) bekezdésének b)-c) és e) pontja, (2) bekezdésének c)-g) és i) pontja,
i) a művelődési otthonokról szóló 1/1979. (I. 20.) KM rendelet,
j) a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről szóló 5/1978. (XII. 12.) KM rendelet.
(2) A törvény II. részének hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 1975. évi 6. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 19. törvényerejű rendelet,
b)a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított 1991. évi XX. törvény 126. §-a,
c)az országos múzeumok felsorolásáról szóló 1032/1981. (X. 30.) Mt. h. határozat, valamint a módosításáról rendelkező 131/1989. (XII. 22.) MT rendelet és az 1022/1991. (V. 23.) Korm. határozat.
7 számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez
Fogalmak
E törvény alkalmazásában:
a) Állami egyetemek könyvtárai: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt állami egyetemek központi könyvtárai.
b) Állomány: a könyvtár által tartós megőrzésre nyilvántartásba vett dokumentumok összessége.
c) Elektronikus dokumentum: a csak számítógéppel olvasható dokumentum.
d)Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.
e)Könyvtár: az e törvényben meghatározott könyvtári dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezet.
f)Könyvtárhasználati jog: a könyvtárak szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jog.
g)Könyvtárhasználó: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy vagy szervezet.
h) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.
i) Könyvtári dokumentum feltárása: az a folyamat, amelyben a könyvtári dokumentumokat a bennük lévő tartalmi és az őket jellemző formai jegyek alapján nyilvántartják, annak érdekében, hogy a könyvtárhasználó minél több szempont szerint tájékozódhasson a gyűjteményben.
j) Könyvtári gyűjtemény: a könyvtár tervszerűen fejlesztett, rendezett, feltárt állománya.
k) Könyvtári szakember: a könyvtáros, a könyvtári informatikus, a könyvtári asszisztens, a segédkönyvtáros továbbá a könyvtári feladatok ellátásához szükséges más felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező személy. A könyvtáros felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember.
l) Könyvtárközi dokumentumellátás:
- a dokumentumok lelőhelyének nyilvántartása és adatszolgáltatás a nyilván tartásból az igénylők részére,
- a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása függetlenül attól, hogy a dokumen tum milyen formában és módon kerül az igénylőhöz,
- a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítása a könyvtári rendszer számára.
m) Könyvtárközi kölcsönzés: valamely dokumentum szolgáltatása egyik könyvtárból a másikba, beleértve az eredeti dokumentum kölcsönzését, a másolatok szolgáltatását, valamint a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásra vonatkozó kérések közvetítését is.
n) Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) működő, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum.
o) Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény.
p) Közművelődési szakember: a felsőfokú végzettségű népművelő (művelődésszervező, kulturális menedzser), valamint az e törvényben meghatározott közművelődési feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel vagy felső-, illetve középfokú szakképesítéssel rendelkező személy.
q) Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.
r) Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiségegyüttes, épület).
s) Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet és Magyarország népei történelmének minden kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos és egyéb (hangdokumentum vagy régészeti jelenség) bizonyítéka, valamint a művészeti alkotások.
sz) Muzeális intézmény: a múzeum, a közérdekű muzeális gyűjtemény és a közérdekű muzeális kiállítóhely.
t) Művelődési szervezet: minden olyan jogi személyiséggel rendelkező települési, megyei, regionális, országos szervezet (például népfőiskola), amely alapító okirata szerint e törvény 76. §-ában felsorolt közművelődési feladatokból egy vagy több tevékenység megvalósítására jött létre.
u) Művelődő közösség: a művelődési érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő - jogi személyiség nélküli - lakossági csoport.
v) Népfőiskola: olyan felnőttoktatási célú tanfolyamokat szervező, helyi önszerveződés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesztő (állampolgári, közéleti) elemet is tartalmaz, s melyek lebonyolítási, oktatási rendszerét, módszereit a résztvevők maguk is alakíthatják.
w) Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést.
x) Régészeti feltárás: minden olyan tevékenység, melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. Régészeti feltárásnak minősül a terepbejárás, az ásatás (hitelesítő és próbaásatás), a megelőző feltárás, a leletmentés, a falkutatás, a műszeres lelet- és lelőhely felderítés.
x) Régészeti lelet: a régészeti örökség felszínre került, felfedezett tárgyi vagy jelenségszintű eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították, vagy sem.
z) Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatóak.
zs) Régészeti örökség elemei: az emberi lét bármely, elmúlt korokból fennmaradt nyomai, amelyek száz évnél régebbiek, és amelyek segíthetnek rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. A régészeti örökség magában foglal minden lelőhelyet, építményt, szerkezetet, tárgyat vagy más emléket, jelenséget, érzékelhető összefüggést a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt, barlangokban.
2. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhezAz országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest Főváros Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum - Honvédelmi Minisztérium
Iparművészeti Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Közlekedési Múzeum - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ - Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma
Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Magyar Természettudományi Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Mezőgazdasági Múzeum - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Néprajzi Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Országos Műszaki Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár - Egészségügyi Minisztérium
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Szépművészeti Múzeum - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
3. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez
Országos szakkönyvtár: az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, az Országos Egészségügyi Információs Központ és Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, az Országgyűlési Könyvtár, az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, a Magyar Filmintézet Könyvtára, a Hadtörténeti Intézet Könyvtára.
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 81. §-a szerint:
,,(]) Az, önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közművelődési intézménylétesítése, átszervezése, megszüntetése illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal aminisztérium véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) A minisztérium a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthatvéleményt. "
A testületi döntés előkészítése
A közművelődési intézménnyel kapcsolatos döntésre vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés indoklás részében célszerű kiindulni az önkormányzat közművelődési feladatait rögzítő helyi rendeletből. Az előterjesztéshez mellékletként pedig érdemes csatolni a napra készen tartott közművelődési helyzetelemzést és a hatályos közművelődési koncepciót.
A határozati javaslatot erősítheti felkért közművelődési szakértő, a megyei közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást végző szervezet és a helyi Közművelődési Tanács véleménye, így ezek mellékletként történő csatolása is fontos.
Intézményalapítás vagy megszüntetés esetén az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet szerinti alapító, illetve megszüntető okiratok tervezetét is csatolni kell az előterjesztéshez.
Amennyiben a közművelődési intézmény, közösségi színtér biztosítását közművelődési megállapodás útján tervezik megvalósítani, akkor e szerződés tervezetét kell az előterjesztéshez mellékelni.
Átszervezésnél az intézmény szervezeti és működési szabályzatának módosítására vonatkozó javaslat az a dokumentum, ami felől határozatot kell hozni, amit a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia.
Intézmény alapításának, megszüntetésének, átszervezésének, szüneteltetésének mindig van gazdálkodási és munkaügyi kihatása, ezért nem szabad elfelejtkezni a megfelelő költségvetések módosításáról és a személyi kérdések (pályázat kiírása, megbízás visszavonása, munkaviszony megszüntetése stb.) elrendezéséről sem.
Az előterjesztésben e kérdésekre is ki kell térni.
Természetesen - mint minden előterjesztésnél - ennél is utalni, csatolni kell a tárgyban korábban hozott képviselő-testületi határozatokat.
Véleménykérés a minisztériumtól
A NKÖM véleményét a konkrét közművelődési intézményalapítást, átszervezést, megszüntetést, szüneteltetést célzó döntéshez kell megkérni. A véleménykérést célszerű közvetlenül a NKÖM Közművelődési Főosztályának címezni: 1410 Budapest 7., Postafiók 219.
Mivel a törvény jogvesztő határidőt tartalmaz, ezért - az esetleges viták elkerülése érdekében - tértivevényes küldeményként, vagy kézbesítés útján (1077 Budapest, Wesselényi út 20-22.) kell a minisztériumba eljuttatni a véleménykérést.
A NKÖM legalább azon információk alapján szeretne véleményt nyilvánítani, amelyek alapján meghozzák határozatukat az önkormányzati képviselő-testületi tagok, ezért a véleménykéréshez csatolandó a testületi ülésre szánt előterjesztés tervezete a fentebb említett mellékletekkel együtt.
A minisztérium általános véleménye
Közművelődési intézmény alapításával - természetesen - általában mindig egyetért a minisztérium, ha a működtetés személyi, tárgyi, anyagi feltételei biztosítottak.
Átszervezés, megszüntetés esetén azt tartja a NKÖM szem előtt, hogy a közművelődési feladatellátás helyben elért színvonala, mennyiségi, minőségi mutatói ne essenek vissza, sőt lehetőleg fejlesztés valósuljon meg.
Hatvan napon túli szüneteltetés esetén az indokoltság a fontos és a közművelődési feladatellátás átmeneti megvalósulásának maradéktalan biztosítása.
Szempontok a települési önkormányzat közművelődési rendeletéhez
l./ Az önkormányzati rendelet jogforrása
"A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről" szóló 1997. CXL. törvény (továbbiakban: törvény) preambuluma, 1-6. és 73-100. §-a. A rendeletalkotás egyéb jogforrásait a XI. fejezet tartalmazza.
2.1 Az önkormányzati rendelet célja
A törvény 77. §-a szerint a rendelet célja, hogy az önkormányzat a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a település közművelődési feladatait, törekvéseit, azonnali intézkedéseit, megalapozza közép- és hosszú távra a fejlesztés lehetőségeit.
3.1 A rendeletalkotás általános szempontjai
Ahhoz, hogy az önkormányzat közművelődési törekvései érvényesüljenek, hogy a rendelet szervező erejű dokumentum legyen, fontos tennivaló az alapos helyzetfelmérés és elemzés. A helyi érdek- és értékrendszerre alapuló rendelet lehet csak optimális hatású, ezért általánosan érvényes modellt nem, csak alternatív szempontokat lehet adni a helyzetfelméréshez, a rendelet céljainak megfogalmazásához, a közművelődési feladatok meghatározásához, a szervezeti keretek, a szükséges feltételek és kapcsolatok megteremtéséhez. Az önkormányzati rendelet összehangolhatja a település középtávú, hosszú távú művelődési programját, a célszerű intézkedések bázisa lehet, minden helyi közművelődést bevonhat a lakosság ellátásába, meghatározhatja a gyakorlati intézkedések, a fejlesztési elképzelések taktikáját, stratégiáját, biztosíthatja az esetleges, a következetlen, az irracionális, a közérdeket figyelmen kívül hagyó tevékenységek megelőzését.
A település, főként a város, a megyei jogú város kulturális érdekrendszere túlmutat a település határain. Ezt a tényt ajánlott a rendeletalkotásban figyelembe venni. A kapcsolatok hozzájárulhatnak a környező települések kulturális arculatának változásához, az együttműködések a művelődési formák gazdagodását biztosíthatják.
Az önkormányzatoknak érdemes a többcentrumú, többszektoros, sok résztvevős kulturális - közművelődési struktúra kialakítását szorgalmazni. Az önszerveződés, az öntevékenység új formáit, a közművelődési intézmények, színterek nyitottságát ösztönözni, a nem önkormányzati fenntartású intézmények /pld. a volt szakszervezeti, üzemi művelődési intézmények/ lehetőségeit a helyi közművelődési feladatok végrehajtásába bevonni. A kistelepülések intézményhiány, vagy elégtelen intézményi feltételek esetén a lakosság művelődése érdekében élhetnek a társulások, a közös fenntartás, a közművelődési megállapodás adta lehetőségekkel.
A közművelődési feladatellátás szervezeti formájának megválasztásánál az a döntő szempont, hogy a lakossági érdekeket a legmegfelelőbben szolgáló és a feladatot legszínvonalasabban megvalósítani képes szervezeti forma élvezzen elsőbbséget.
A rendeletalkotásnál külön figyelmet kell fordítani mindazon tevékenységekre, melyeket a településen működő közgyűjteményi, (könyvtár, múzeum, helytörténeti gyűjtemény, galéria) művészeti és egyéb kulturális, valamint köz-, szak-, és felsőoktatási intézmények, oktatási intézmények - közvetlen szakmai alapfeladataikon, szolgáltatásaikon túl - a helyi közösségi művelődés érdekében vállalnak, teljesítenek.
A közösségi művelődés, a kultúraközvetítés céljait szolgáló intézmény, színtér megfelelő infrastrukturális feltételei alapozzák a bennük folyó tevékenység lehetőségeit, erősítik a művelődési igényt a lakosság életmódjában, életformájában. A közművelődési intézmény helyi közösségi, szellemi értéket képvisel. A kereskedelmi, pénzügyi, közigazgatási objektumok esztétikai igényessége, felszereltsége, a családi otthonok civilizáltsága különösen indokolttá teszi az önkormányzatok törekvését a közművelődés jellegéhez méltó intézményi megjelenés és felszereltség biztosítására.
A közművelődési feladatellátás akár költségvetési intézményben, színtérben, akár közművelődési megállapodás keretében valósul meg, feltételezi a kultúraközvetítéshez, a közösségi művelődéshez szükséges technikai, műszaki eszközállományt. A rendezvények lebonyolításához, az információ-gyűjtéshez, tároláshoz és tovább adásához elengedhetetlen feltétel a megfelelő eszközrendszer. A törvényben általánosan jelzett közművelődési feladatkörök önkormányzati "telepítésénél" ebben a tekintetben is szükséges felmérni az adottságokat, az intézmények felszereltségének állapotát, és abból kiindulva megfogalmazni a rendeletben a fejlesztési programot.
Fontos tudni, hogy a saját forrásokhoz, fejlesztési lehetőségekhez társítva a törvény 92. § 4-5. pontja alapján az ágazati minisztériumok központi költségvetési forrásból pályázati úton érdekeltségnövelő támogatásokkal ösztönzik a célszerű helyi törekvéseket. Az előirányzatok - mivel részét képezik a közművelődési - közgyűjteményi központi finanszírozási rendszer egészének.-hosszú távon stabil forrásai az önkormányzatok közművelődési feladatellátásához szükséges technikai, műszaki, informatika fejlesztéseknek. A pályázati úton felosztásra kerülő központi támogatásnak minden esetben feltétele - az elégséges hasznosítási indokláson túl- a saját forrás biztosítása. A fentiekből következően, - mivel hosszú távra szóló, stabil központi forrásokról van szó - célszerű a rendeletben rögzíteni a folyamatos fejlesztés programját, a központi támogatás elnyeréséhez szükséges saját erőre az előirányzat biztosításának szándékát.
Az intézményi keretek között megvalósuló közművelődési szolgáltatás tekintetében a törvény hangsúlyozottan rendelkezik a személyi feltételek kérdéséről. A foglalkoztatottak körének, szakképzettségének és létszámának meghatározásánál szükséges figyelembe venni az intézményi alapító okiratban megfogalmazott feladatokat, illetve az ezekre épített önkormányzati rendeletben konkrétan megjelölt tevékenységformákat, állandó szolgáltatásokat, és a jóváhagyott éves munkatervben megvalósítandó intézményi programokat, az intézmény szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket, az intézmény rendeltetésszerű működtetésére vonatkozó egyéb jogszabályokat. Mindezek ismeretében lehet megállapítani a foglalkoztatottak létszámát, amelynek annyinak kell lenni, amennyi a fentiek miatt szükségeltetik. A helyi önkormányzati intézmény saját erőre alapozott építését, felújítását, bővítését, korszerűsítését a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXX1X. törvény ösztönzi, amelynek végrehajtási rendelete a 9/1998.(1.23.) Korm. rendelet.
A települési önkormányzat a rendeletben megfogalmazott, kötelező feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, alapítványokból pályázati úton elnyerhető támogatás.
Az önkormányzatok közművelődési feladataihoz a törvény 92. §-a alapján a központi költségvetési hozzájárulás - a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb arányban - meghatározott címmel jelenik meg.
Legtöbb településen eddig nem kapott megfelelő hangsúlyt az állami normatív hozzájárulás. Szükséges, hogy a helyi erőfeszítésekhez, ráfordításokhoz társulva a törvényben rögzített állami hozzájárulás mértéke befolyásoló tényező legyen a helyi támogatási rendszerben. A törvény az önkormányzatok közművelődési feladatellátásához garantálja a központi közművelődési hozzájárulások, támogatások rendszerszerű, többcsatornás, érdekeltségnövelő automatizmusainak stabil rendjét. Hosszú távra biztosítja az állami részvétel tényét, módját, arányosan növekvő mértékét.
Ha a helyi törekvések, a helyi rendeletek és a törvényben meghatározott feladatok összhangba kerülnek, és a bővülő feladatellátásra fordított helyi támogatások, ráfordítások növekednek, akkor a központi hozzájárulás azzal arányosan növekedni fog.
Az önkormányzati intézmény feladatellátása és a nem önkormányzati intézmény keretében megvalósuló közművelődési tevékenység biztonságos tervezhetősége érdekében ajánljuk, hogy a közművelődési feladatok megvalósítására előirányzott összegek - az önkormányzati költségvetés éves kiadási előirányzatainak tervezése során - a helyi költségvetés meghatározott százalékában kerüljenek rögzítésre.
Az önkormányzati intézmény- és feladattámogatás bővítésének egyik módja a finanszírozás többszektorúságának biztosítása a civil, a piaci szféra részvételével. A törvény 80. §-a ajánlja, hogy a települési önkormányzat rendeletben rögzített és a más közművelődési feladatok ellátóit részesítse pénzügyi támogatásban. Bevált formák ehhez az alapítványi támogatások, a pályázati lehetőségek, a közművelődési szervezetek, csoportok számára az alanyi jogon juttatott támogatások, ösztöndíjak, megrendelések, a közművelődési tevékenység elismerésének helyi díjai, kitüntetései. Ezek a támogatások nem csökkenhetik az önkormányzati rendeletben rögzített közművelődési feladatok megvalósításának költségvetési bázisait.
A közvetlen támogatások elismerését szolgáló helyi adókedvezmények - mint kultúratámogatási források- jó eszközei lehetnek a mecenatúrára való ösztönzésnek. A támogatás anyagi forrásokon túl különböző technikai források biztosításában is megnyilvánulhat.
Az volna a kívánatos, hogy a különböző támogatások bővítsék a közművelődésben résztvevők körét, új szellemi, szervezeti és anyagi erőforrásokat segítsenek életre hívni és társítani.
Az intézményi keretekben, vagy közművelődési megállapodás révén megvalósítandó feladatellátás költségvetési előirányzatait úgy szükséges kialakítani, hogy a feladatellátásban résztvevő foglalkoztatottak bérén és járulékán - valamint a fenntartási kiadásokon túl a feladatellátás közvetlen ún. szakmai költségeire is megfelelő eredeti előirányzat álljon rendelkezésre. Az intézményi saját működési bevételi előirányzat megállapításánál minden esetben figyelembe kell venni, hogy az alaptevékenységet jelentő közösségi művelődési formák és szolgáltatások többségükben nem nyereségorientáltak. Az alaptevékenységi körből, illetve azon túli formákból, szolgáltatásokból származó bevételi lehetőségek intézményi és települési adottságoktól és a mindenkori lakossági érdekekhez társuló fizetőképes kereslettől meghatározottak. Rendeltetésszerű intézményi működés - feladatellátás esetében meglehetős pontossággal kialakítható az a bevételi kötelezettség, melynek teljesítése az intézménynek is érdeke, ha ebből nem az elégtelenül biztosított működési költségeit kell pótolni, hanem a feladatellátás bővítésére, fejlesztésére tudja bevételeit visszafordítani. A bevétel növelésének kényszere deformálhatja az intézmény közművelődési tevékenységét.
A jó munkát jelezi, a szakszerűséget minősíti az. ha az intézmény központi forrásokból pályázati úton feladatellátásra, vagy fejlesztésre támogatásban részesül. Ezek a támogatások nem az elégtelen fenntartói támogatás pótlását, hanem a közművelődési tevékenység bővítését, fejlesztését biztosítják.
4.1 A rendeletalkotás szervezési kérdései
A rendeletalkotáshoz olyan döntéselőkészítő elemzés ajánlott, amelyben a döntést hozó testület figyelembe veszi és értelmezi az érintettek teljes körének igényeit, szükségleteit. Áttekinti az önkormányzat korábbi közművelődési koncepcióját, stratégiáját, a helyzetfelmérésből adódó meghatározottságokat, a lakosság és a képviseletére alakult szervezetek, csoportok igényeit, érdekérvényesítő akaratát.
Ajánlott gondoskodni arról, hogy a közművelődési társadalmi szervezetek képviselői és a lakosság önszerveződő közösségei megismerjék a közművelődési rendelet tervezetét azért, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárulhassanak annak sokoldalúságához, lakóhelyi támogatottságához.
Javasoljuk, hogy az önkormányzat támaszkodjon a helyi kultúraközvetítő szakemberek, a közakaratot kifejezni képes személyiségek, a megyei szakigazgatás, a megyei önkormányzat szakmai tanácsadó és szolgáltató intézménye, a szakmai és érdekképviseleti szervek véleményére.
A települési közművelődési rendeletalkotás célja a helyi adottságok, érdekek, értékek és szükségletek figyelembevételével a közművelődés, a közösségi művelődés lehetőségeinek biztosítása.
Ajánlott fejezetei:
Részletes szempontok az ajánlott fejezetek sorrendje szerint:
/. Helyzetelemzés
A települési önkormányzatnak a közművelődési rendelet megalkotásakor ajánlott figyelembe vennie azokat a meghatározó környezeti adottságokat, amelyek befolyásolják a helyi közösségi művelődés feltételeit és kereteit. így a természeti környezetet (pl.: a település fekvése, makro- és mikro- környezete, megközelíthetősége, a település központja, tagoltsága, üdülési, turisztikai adottsága, stb.). a társadalmi környezetet (pl. demográfia, foglalkoztatottság, iskolai végzettség, etnikai összetétel, stb.), a gazdasági környezetet (pl.: a mezőgazdasági termelés, az üzemek, a szolgáltatások, a szellemi munka foglalkoztatási aránya, közintézmények jellege, oktatás, felsőoktatás, stb.) egyéb művi környezetet (pl.: a kultúra, a közigazgatás, a közlekedés, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az ipar infrastruktúrája, stb.)
A település objektív adottságaiból fontos szempontokat adhat a közművelődési feladatok megfogalmazásához a településszerkezet (a település mérete, jellege, típusa: falu-város, megyeszékhely, megyei jogú város, vonzáskörzet, un. alvóváros, falusias-városias környezet, a kertes és tömblakásos házak aránya, a település igazgatási önállósága, körjegyzőséghez tartozása stb.) demográfiai jellemzői (a település lélekszáma, a lakosság korszerinti megoszlása, az iskolás-és az időskorúak aránya, egyetemet, főiskolát, közép- és általános iskolát végzettek aránya, születés, házasságkötés, halálozás, vándorlás stb.) gazdaságifoglalkoztatási helyzet (munka- és megélhetési lehetőségek a településen, az ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenységek jellemzői, a munkanélküliség aránya, jellemzői stb.) a természeti és művi környezet Ja település földrajzi adottságai, tájhasznosítás, környezet- és tájvédelem, a közszolgáltató intézmények száma, lehetőségei, művelődési, kulturális és egyéb infrastruktúra stb.) a település jövőképe, a humánfejlesztés céljai (az önkormányzat terület- és településfejlesztési tervében a képzési feltételek célok a felnövekvő, a felnőtt lakosság érdekében, képességigények a helyben élők életesélyeinek, életminőségének növekedéséhez, a művelődési intézmények fejlesztése). Alapos vizsgálatot igényelnek a település kulturális adottságai, művelődési hagyományai, szokásai (a település művelődéstörténete, kulturális és néphag\ományai. művészeti, népművészeti értékei, a közösségi művelődés formái: olvasókörök, dalárdák, színjátszó körök, gazdakörök, legény-leányegyletek stb.). a jelenlegi közművelődési tevékenység gyakorlata; (hagyományápolás, öntevékeny közösségek, amatőr művészeti csoportok, iskolánkívüli képzések, felnőttoktatás, a szórakozás, szabadidő töltés korosztályi sajátosságai, alkalmai, az ünnepi szokások, hagyományok stb.), a közművelődés intézményi, szervezeti bázisai; (közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, tudományos, oktatási intézmények, egyházak, egyesületek, alapítványok, kulturális, turisztikai vállalkozások, szabadidős és sport objektumok stb.).
2./A közművelődési rendelet kiemelt céljai
Példák a teljesség igénye nélkül:
3./A település közművelődési feladatainak meghatározása
A törvény 76. §-ának közművelődési tevékenységi formáiból a 77. § szerint az önkormányzati rendelet határozza meg a konkrét feladatok formáit, módját és mértékét. A 76. § a-h) pontjainak ajánlott közművelődési tevékenységi formái az alábbiak:
a) Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok. életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
b) A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
c) Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
d) Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
e) A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvé nyesítésének segítése
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
f) A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
g) A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása feladatkörben
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
h) Egyéb művelődési lehetőségek biztosítása feladatkörben
Konkrét, ajánlott tevékenységek a teljesség igénye nélkül:
4./A közművelődési feladatok ellátásának szervezeti keretei:
A törvény 74., 75.§-a az önkormányzat rendeletében meghatározott közművelődési feladatok ellátásához városokban közművelődési intézmény, községekben közművelődési feladatok ellátására alkalmassá tett intézmény, vagy közösségi színtér működtetését írja elő. A fenntartó által rendszeresen végzett általános felügyelet közművelődési vizsgálatához javasoljuk felkérni ezen anyag X. fejezetében az MKM által regisztrált, hatályos működési engedéllyel rendelkező szakértőket. A feladatellátás szervezeti keretei, módjai lehetnek a teljesség igénye nélkül:
5./ A z önkormányzat közművelődési feladatainak finanszírozási formái
A rendeletalkotás lényeges kérdése az abban meghatározott a feladatellátás finanszírozási elveinek kimunkálása, annak meghatározása, hogy az önkormányzat mely feladatokat, milyen mértékben kívánja támogatni. Az önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok közül egy-egy feladatkör megvalósítását lehetséges: teljes mértékben támogatni (beleértve az épület fenntartási költségeit, a szakember bérét, és az adott művelődési forma közvetlen kiadásait is), részben támogatni (pl.: a dologi kiadások, vagy bérjellegű kiadások vagy a rendezvények közvetlen kiadásai kerülnek támogatásra stb.), önköltségesként meghatározni (a megvalósuló művelődési forma kiadásait a bevételből kell fedezni).
6./A helyi közművelődés szakemberigénye
Az önkormányzat rendeletében meghatározott, költségvetésből finanszírozott közművelődési feladatainak ellátását, a művelődési szolgáltatás folyamatosságát, kontrollálható szakszerűségét az önkormányzat által működtetett intézményben és a közművelődési megállapodás keretében ellátott tevékenységi körökben is a művelődési és közoktatási miniszter által rendeletben meghatározott képzettségű vezetők és szakmunkatársak biztosíthatják. A foglalkoztathatóság mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a törvény 93-94. §-ának rendelkezéseit.
7./A közművelődési feladatokban együttműködő partnerek
Az önkormányzat rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását elősegíthetik, jelentősen gazdagíthatják az azonos érdekű, tevékenységű támogató, kiegészítő partnerek, az anyagi lehetőségeket gyarapító gazdasági szervezetek.
Együttműködő partnerek lehetnek a teljesség igény nélkül: a helyi, megyei, regionális, országos kulturális, köz-, szak-, felsőoktatási, könyvtári, muzeális, művészeti intézmények, egyházak, egyesületek, alapítványok, kommunikációs szervezetek, sportlétesítmények, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, közigazgatási szervezetek, testvértelepülések, nemzetközi alapítványok, szervezetek, magángyűjtők stb.
I./A kötelező közművelődési feladatok ellátásának lehetőségei
A lakosság önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési ellátását az 1997. évi CXXXV. törvény alapján két vagy több település önkormányzata a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés érdekében írásbeli megállapodás alapján létrehozott intézményfenntartó társulással, közös fenntartású közművelődési intézménnyel, feladatellátó társulással, közhasznú szervezettel, és közművelődési megállapodással is biztosíthatja.
2./A közművelődési megállapodás jogforrása
A helyi önkormányzat közművelődési rendeletében meghatározott egyes közművelődési feladat, vagy feladategyüttesek ellátását az 1997. évi CXL. törvény 79. §-a alapján az önkormányzat közművelődési megállapodás keretében is biztosíthatja.
3./A közművelődési megállapodás célja
A közművelődési megállapodás célja az önkormányzati intézmény/ek/ által valamilyen okból / intézményi kapacitás, helyhiány, távolság stb./ optimálisan el nem látható kötelező közművelődési feladat, vagy feladategyüttes garantált, szakszerű megvalósítása jogi személy, vagy magánszemély közreműködésével.
4./ A közművelődési megállapodás szerződő felei
A helyi rendeletben meghatározott kötelező közművelődési feladatok megvalósítása az önkormányzatok kötelezettsége, ezért közművelődési megállapodást a feladatok ellátására a civil szféra képviselőivel csak az önkormányzatok köthetnek. Önkormányzati intézmény a kötelező közművelődési feladatok ellátására fenntartójával közművelődési megállapodást nem köthet.
5./A közművelődési feladatellátás támogatása
A helyi önkormányzat a közművelődési megállapodásban rögzített kötelező feladat, vagy feladategyüttes megvalósításához vállalja a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján a költségvetési támogatási összeg garantált biztosítását. írásban rögzített feltételek alapján teret, berendezést, műszaki, technikai eszközöket adhat át, bérelhet, vagy a feladatot ellátó szerződő féllel béreltethet.
6../A közművelődési feladatellátó jogai
Az önkormányzat a közművelődési feladatai megvalósításához biztosított saját előirányzataiból és a központi forrásokból általa pályázati úton elnyert támogatásokból a kötelező feladat szakszerű ellátását vállaló jogi vagy magánszemélyt közművelődési megállapodás alapján részesítheti. Mivel az önkormányzat közművelődési feladatait közművelődési megállapodás keretében ellátó jogi és magánszemélyre az önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottak képesítési követelményei érvényesek, ezért a feladatot ellátóra a minősített szakmai továbbképzésben való részvétel lehetőségei az általa megvalósított feladatellátással arányos módon vonatkoznak.
7./A közművelődési megállapodás érdekrendszere
A közművelődési megállapodásnak a kölcsönös előnyök, az arányos teherviselés alapján a lakosság, az önkormányzat és a feladatellátó érdekeit és feltételeit egyaránt tartalmaznia kell. Ezért abban meg kell határozni pontosan és konkrétan:
a) a lakossági érdekek érvényesítésének garanciáit, nyilvánosságát, az ellátandó lakossági kört, számukra biztosítani kívánt közművelődési tevékenységi formák ellenőrizhető jellemzőit /számát, követelményeit, gyakoriságát, biztosításának minimális idő és egyéb kereteit /, a közreműködőktől megkívánt képzettséget,
b) az önkormányzat érdekeit a megállapodás alapján átadott közművelődési feladat folyamatos, igényes ellátásának, ellenőrizhetőségének módját, garanciáit, a megállapodásban rögzített tevékenységekben való részvétel ingyenességének biztosítását, a fejlesztés lehetőségeit,
c)a feladatellátó érdekeit, a vállalt feladathoz meghatározott ideig és módon garantált támogatást, annak pályázati keretekkel történő bázisbővítő szabadságát, a vállalt feladatokon túl közművelődési tevékenységek szervezésének jogát, a tárgyi feltételek kölcsönös gazdagításának lehetőségét, a képzési és egyéb kedvezményekben a feladatellátással arányos részesedés jogát,
d)az állam érdekeit, garanciákat arra, hogy a Feladatellátó a vállalt feladattal összefüggő nyilvántartási és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz és a közterhek, járulékok befizetéséről gondoskodik.
Iratminták:
/. Egy lehetséges iratminta egyes ellátandó közművelődési feladatok közművelődési megállapodásának elkészítéséhez
A........ Önkormányzat képviselő testülete (továbbiakban Önkormányzat) és a (Feladatellátó) az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről, és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény (továbbiakban: törvény) 79. §-a alapján az alábbiakban állapodnak meg:
Az 1. sz mellékletben részletezcndők szerint az Önkormányzat megbízza ........................................ a Feladatellátót, aki a megbízást elfogadja és kötelezettséget vállal a jelen megállapodásban részletezett feladatok színvonalas ellátására alábbi székhelyű .................. önkormányzati, szakszervezeti, egyházi, magán stb. / tulajdonú, illetve......................................................... használati jogú, .................. /település/, ................. utca, ............ házszám (cím, telekkönyvi adatok, tulajdon lap) székhelyű épületben, épületrészben, helyiségekben .
1. A Feladatellátó
a./ kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti címen látja el a Közművelődési megállapodásban meghatározott egyes helyi közművelődési feladatokat.
b.) A Feladatellátó az l.sz. mellékletben feltüntetett önkormányzati közművelődési feladatokat a jelen megállapodás 6. pontjában rögzített időpontig biztosítja.
c./ .............. sz. önkormányzati rendeletben meghatározott, kötelező helyi közművelődési feladatokból a jelen közművelődési megállapodás l.sz. mellékletében megjelölt feladatokat az Önkormányzat által rögzített formában, módon és mértékben ellátja. Az igénybevevők szempontjából a szolgáltatások közül ingyenesek.......... a közművelődési megállapodás többi szolgáltatásáért a részvételi díjat kell fizetni. A Feladatellátó a helyi sajátosságokhoz igazodóan biztosítja a szolgáltatást a közművelődési megállapodásban rögzített igénybevevők számára.
d./ Kötelezettséget vállal arra, hogy önkormányzati rendeletben foglalt, a közművelődési megállapodás tárgyát képező feladatok körében biztosítja a lakosság részvételének egyenlő lehetőségét és a törvény 2-3. §-ában meghatározott alapelvek érvényesülését.
e./ Kötelezettséget vállal arra, hogy az általa vállalt közművelődési feladatok ellátásában, foglalkoztatott közművelődési szakember szakképesítése tekintetében a többször módosított 2/1993.(1.30.) MKM rendelet követelményeit alkalmazza.
f./ A közművelődési tevékenységéről a kötelező nyilvántartást, az évi statisztikai adatszolgáltatást az önkormányzat részére biztosítja.
g./ A Feladatellátó jogosult arra, hogy a közművelődési megállapodásban rögzített feladatok ellátásán kívül a törvény és az önkormányzati rendelet céljaival egyező művelődési igényekre szolgáltatásokat kínáljon. Jogosult arra, hogy önkormányzati támogatással a központi közművelődési pályázatokon részt vegyen.
2. a.) A felek képviselői által aláírt és a megállapodás részét képező mellékletek tartalmazzák annak az épületnek a nevét, címét, a nyilvántartás és statisztikai adatszolgáltatás szükséges adatait, amelyben a feladat ellátás megvalósul, a Feladatellátó alapító okirata, (alapszabálya) és a bírósági bejegyzési végzés, vagy cégkivonat, vagy egyéni vállalkozói engedélye másolatát.
b.) A felek képviselői által aláírt és a megállapodás részét képező mellékletek tartalmazzák a közművelődési feladatellátásra átadott, átvett, ingóságokat; leltári tárgyakat, eszközöket, azok típusát, jellemzőit.
c.) A 2. b.)-ben előírt tényt a közművelődési megállapodás mellékleteinek csatolt nyilatkozatai igazolják.
3. A Feladatellátó évente ill. igény szerint a megállapodásban meghatározott időpontig tájékoztatást ad az Önkormányzat képviselő-testületének az általa ellátott közművelődési feladatokról.
4. Az Önkormányzat éves költségvetéséből az önkormányzati rendeletben meghatározott kötelező közművelődési feladatok egészéből. Feladalellátó által ellátott közművelődési tevékenység arányában minden évben garantáltan.............. forintot biztosít. Az Önkormányzat a lehetőségeihez képest ezt az összeget költségvetéséből különböző indokok és mérték alapján növelheti.
5. A Feladatvállaló az általa ellátott közművelődési tevékenységhez az Önkormányzat által átutalt összegről évenként, a vonatkozó pénzügyi szabályoknak megfelelően köteles a meghatározott időpontig elszámolni.
6. A jelen megállapodás az aláírás napján lép hatályba és az aláírástól számított öt évre szól. A határidő lejárta előtt egy évvel a felek közösen megvizsgálják a megállapodás esetleges meghosszabbításának a kérdését.
7. Az Önkormányzat és a Feladatellátó a Közművelődési megállapodás keretében rögzített feladatok megvalósításának minőségét érvényes szakértői engedéllyel rendelkező szakember ill. szakfelügyelő közreműködésével vizsgáltathatja.
8. A Közművelődési megállapodás közös megegyezéssel, a megállapodás céljának sérelme nélkül, bármikor módosítható, illetve megszüntethető, a bejelentéstől számított 6 hónap lejárta után.
9. A felek kötelezik magukat arra, hogy a Közművelődési megállapodás végrehajtása során köztük támadt vitát a megállapodás céljának megvalósulása érdekében tárgyalás útján rendezik.
10. A jelen Közművelődési megállapodást a felek elolvasást követően jóváhagyólag, mint akaratukkal egyezőt aláírásukkal látják el.
11. A felek tudomásul veszik, hogy a jelen Közművelődési megállapodás érvényességéhez az Önkormányzat képviselő testületének jóváhagyó határozata szükséges.
12. A jelen Közművelődési megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.
Kelt........................................
2. Egy lehetséges iratminta a közművelődési megállapodás ellátandó közművelődési feladatait meghatározó 1. sz. mellékletéhez.
1./ A Közművelődési Megállapodásban rögzítettek értelmében a Feladatellátó az Önkormányzat kötelező feladataiból szakszerűen és folyamatosan biztosítja.................. település/rész/ek/en az alábbi közművelődési tevékenységek ellátását:
/Ezek konkrét megfogalmazásához ajánljuk a II. fejezet Segédanyag a települési önkormányzati feladatokhoz című részben az önkormányzatok közművelődési feladatainak meghatározásához példaként sorolt 3. pont a-h feladatkörök tevékenységformáit./
A Feladatellátó a közművelődési tevékenységekhez közművelődési épületben, épületrészben, helyiségekben közösségi teret használ. A működéshez és a közművelődési tevékenység gyakorlásához a helyi önkormányzati rendelet álta szabályozott mérték szerint tevékenységenként konkrétan meghatározva költségtérítéses vagy ingyenes részvételi lehetőséget biztosít a közművelődési megállapodásban meghatározott igénybevevők számára.
2./ A' Feladatellátó köteles a folyamatos művelődési lehetőségek megfelelő propagandájáról gondoskodni.
3./ A Feladatellátó vállalja, hogy a közművelődési feladatok ellátásához szükséges kisértékű eszközök pótlását és karbantartását.............. Ft értékhatárig saját forrásaiból megoldja.
4./ Az Önkormányzat és Feladatellátó vállalja, hogy a kötelező közművelődési feladatok ellátását biztosító eszközök......... /Ft értékhatár feletti beszerzését, azok költségvonzatát és a tulajdonjog tisztázását egyedi megállapodás keretében rögzítik.
Az Önkormányzat vállalja, hogy a megbízás időtartama alatt minden évben: Az 1. fejezetben részletezett közművelődési feladatok színvonalas ellátása érdekében
1./ Az....... Önkormányzat a Feladatellátó................ számlájára a Közművelődési megállapodás 4. pontjában rögzített összeget, évente .................... Ft-ot a felek ütemezésre vonatkozó megegyezése szerint utal át.
2./ Ha az Önkormányzat a Feladatvállalót az 1. fejezetben meghatározott és elvárt feladatok ellátásán kívül más közművelődési feladatokkal is meg kívánja bízni, annak finanszírozását a felek külön megállapodásban rögzítik.
3./ A felek megállapodtak abban, hogy a vállalt feladatok színvonalas ellátása érdekében együttműködve mindent megtesznek azért, hogy a feladat ellátás állami-, és egyéb pályázati, szponzorálási, illetve egyéb anyagi, vagy természetbeni támogatásokhoz jusson. A pályázatokon feladatfinanszírozásra nyert pénzek nem csökkentik a közművelődési megállapodásban meghatározott költségvetési összeget.
Kelt......................................
3. Egy lehetséges iratminta a közművelődési megállapodáshoz szükséges Használatba-adási és Használatba-vételi szerződés készítéséhez
................................................................................................. képviselő-testülete (képviselője:........................................................................................................... ) cím:............................................................................ , mint használatba-adó-vevő, valamint a Feladatellátó.......................................................................................................... (képviselője:............................................................................................................ ) cím:........................................................ használatba-vevő-adó szerződést kötnek a........................... használatba -adásáról, -vételéről.
1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat a jelen szerződéssel a ................................................................................... Feladatvállaló ........................................ részére használatba-veszi-adja .................................... található .................................... elnevezésű épület, épületrész, helyiségek rendeltetésszerű használatát a Közművelődési megállapodásban rögzített időpontig.
2. A .................................................. képviselőtestület használatba adja-veszi a ............................ intézményben található és a használatba-vételi szerződés ... sz. mellékletét képező leltár szerint átvett - átadott ingóságokat.
3. A ..................................... használatba vevő gondoskodik arról, hogy a használatába átadott ingatlanok és ingóságok az ... sz. mellékletben rögzített minőségüket, használható állapotukat az amortizáció figyelembevételével megőrizzék.
4. A tulajdonos a fent felsorolt ingó és ingatlan(ok) tulajdonjogát változatlanul fenntartja.
5. A felek a használatba-adási szerződést akaratukkal egyezően tudomásul veszik és aláírásukkal hitelesítik.
Kelt..............
......................................................................................................................
használatba-adó........................................................... használatba-vevő
4. Egy lehetséges iratminta a közművelődési megállapodáshoz szükséges nyilatkozat készítéséhez Nyilatkozat
Alulírott...........................................................mint ........................................................... a Tulajdonos képviselője ezennel igazolom, hogy a mai napon .................... a ...számú mellékletben felsorolt, szakértők által értékelt, használatba-adási-, használatba-vételi szerződésben értékelten és minősítetten részletezett vagyontárgyakat, mint nem pénzbeli hozzájárulást a Közművelődési megállapodás időtartamára teljes egészében /ingyenesen/ térítés ellenében/ a Feladatellátó kizárólagos használatába adta, és azt hiánytalanul a rendelkezésre bocsátotta.
Kelt,................................
Ellenjegyezte:
1./A Közművelődési Tanács jogforrásai
1997. évi CXL. törvény /továbbiakban: törvény/ 82., 83. §-a, "Az egyesülési jogról" szóló 1989. II. törvény 2. § (1) és (4) pontja, valamint "A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló 1992. évi törvény 19., 20 §-a. E jogforrások biztosítják, hogy magán- és jogi személyek közös tevékenységek, célok, csoportszándékok megvalósítására társadalmi szervezetet hozzanak létre, illetve helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekről, közérdekű adatokról a közvélemény pontos, gyors rendszeres tájékoztatást kaphasson.
2./ A Közművelődési Tanács céljai
A törvény 82. §-a a fenti jogforrások lehetőségeit speciálisan koncentrálja. A Közművelődési Tanács célját olyan települési lakossági fórum rendszeres, folyamatos működtetésében jelöli meg, amely lehetővé teszi a helyi közvéleményben a kulturális igények, érdekek megjelenítését, képviseletét, a közművelődési tevékenységek önkéntes koordinálását.
3./A Közművelődési Tanács funkciói
Mivel a Közművelődési Tanácsot települési székhelyű, minimálisan két közművelődési célú társadalmi szervezet hozhatja létre, az első funkció a Közművelődési Tanács alapítását kezdeményező szervezetek tevékenységét elősegítő közművelődési érdekérvényesítésként jelenik meg.
Az alapító szándék közismertté tétele, nyilvánosságának jegyző által garantált biztosítása más közművelődési szervezeteket és gazdasági vállalkozásokat ösztönözhet csatlakozásra, felhívó és szervező szerepével az öntevékeny polgárok szélesebb körének kulturális igényeit, differenciált érdekeit emelheti be, ütköztetheti, teheti közüggyé, közérdekké a Közművelődési Tanácsban.
Mivel a Közművelődési Tanács alapító határozatát a nyilvántartásba vétel céljából nem a bíróságnak, hanem a jegyzőnek kell benyújtani, a Közművelődési Tanács nem válik az egyesületi törvény alá tartozó társadalmi szervezetek szövetségévé, hanem legfeljebb 3 évig olyan ösztönző, szervező fórum lesz, amely a lakosság közművelődési tevékenységeinek önkéntes koordinátoraként példát ad, bizonyítja, biztosítja a permanens művelődés, a kulturális aktivitás életminőséget növelő szerepét, s a törvény 83. § (8) pontjában biztosított véleményezési jogkörével élve gyakorolja az önkormányzat közművelődéspolitikájának civil kontrollját.
A Közművelődési Tanács a kulturális igények, érdekek gyűjtőjeként, megjelenítőiéként, önkéntes megvalósítójaként az önszervezés. az önigazgatás, a társadalmi kontroll gyakorló fóruma, a szabad és felelős polgárok centruma.
A Közművelődési Tanács mivel nem része, hanem kontrollja az önkormányzat közművelődési feladatai megvalósításának testületnek, független, ösztönző szellemi tényező lehet a lakosság, az egyesületek, a közművelődés támogatói, a közművelődési, a közgyűjteményi intézmények és az önkormányzat között. Célja a kulturális közérdek szolgálata, eszköze a véleménynyilvánítás és a példa, fóruma a nyilvánosság.
4./ A Közművelődési Tanács szervezése, tagsága
A törvény 82. §-a egyértelműen rögzíti, hogy Közművelődési Tanácsot csak helyi, kulturális célú társadalmi szervezetek alapíthatnak, működtethetnek. A szervezet civil kulturális fórum. A Közművelődési Tanács függetlenségét, kontroll szerepét az garantálja, hogy a kulturális célú társadalmi szervezetek: egyesület, alapítvány, szakszervezet és csak a közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviseleti tagságát engedi a törvény. Ez azt jelenti, hogy önkormányzat és önkormányzati alapítású szervezet, intézmény nem lehet alapítója és tagja sem a Közművelődési Tanácsnak.
A jegyző a civil szervezeteket megismertetheti a Közművelődési Tanács céljaival, alakításának követelményeivel, de helyettük a szervezőmunkát, az önkormányzat közművelődési feladatellátásának társadalmi kiegészítő tevékenységeit, véleményezését nem végezheti el.
A közművelődési tanács ülései nyilvánosak, azon a település nem jogi személyiségű közművelődési szervezeteinek képviselői és a helyi lakosok egyaránt részt vehetnek. A működés során keletkezett dokumentumokba a hivatali időn belül a jegyzőnél betekintést nyerhet, azokról - másolási díj ellenében - másolatot kaphat.
5./A Közművelődési Tanács és az önkormányzat kapcsolatai
A törvény a Közművelődési Tanács szerepét a közművelődési intézmények és intézkedések által el nem látott művelődési igények összegyűjtésében, javaslattá formálásában és megjelenítésében, a közművelődési tevékenységek összhangjának önkéntes elősegítésében, és az önkormányzati költségvetés közművelődési célú összegei, vagyoni eszközei hasznosításának véleményezési jogkörében határozza meg.
A Közművelődési Tanács céljával, feladataival, véleményalkotásának függetlenségével, hitelességével ellentétes minden olyan szándék, amely elosztó (pénz, tér, tevékenység stb.) szerepkört, vagy önkormányzati hatósági jogosítványokat kíván a Közművelődési Tanácsra bízni.
Közművelődési Tanács a kulturális érdekek megvalósításában az önkormányzat független, segítő partnere, a kulturális célok megvalósításához civil erők támogatását biztosító szervezet.
Az önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy a Közművelődési Tanács civil autonómiáját értékként kezelje, a szervezet koordináló munkáját fontos társadalmi tényezőnek tekintse, az. önkormányzat közművelődési feladatainak megvalósításában a Közművelődési Tanács javaslatait figyelembe vegye, véleményét rendszeresen igényelje.
Egy lehetséges iratminta a Közművelődési Tanács által alkotandó Szervezeti és Működési Szabályzathoz
1............................................ településen a Közművelődési Tanács A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. sz. törvény 82 §-ban foglaltak szerint a helyi lakossági közművelődési igények megjelentetésére, a helyi kulturális érdekérvényesítésre, a helyi közművelődési tevékenységek összehangolására létrehozott fórum.
2. A Közművelődési Tanács (továbbiakban: Tanács)
- alapító tagok:
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
- csatlakozó tagok:
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
-a helyi közművelődést támogató vállalkozások képviselői:
3. A Tanács szervezeti keretei:
A Tanács tanácskozási, véleményformáló, lakossági kulturális érdekképviselő fórum, a delegált tagok összességének testülete.
A Tanács képviseletét 1 - 7 fős (a tagszervezetek számától függően) ügyvivő, vagy képviselő tagok látják el. Az un. ügyvivői tisztet közösen elfogadott rotációs rendszerben felváltva töltik be.
Az ügyvivő jogosult a Tanács ülései között a képviseletre.
A vezetőség ill. az ügyvivő csupán a közösen kialakított vélemények képviseletére jogosult, valamint feladata az adminisztráció ellátása.
4. A Tanács működési keretei:
A Tanács rendszeresen, illetve szükség szerint ülésezik.
A Tanács üléseit az ügyvivő hívhatja össze, illetve ugyancsak összehívható a tanács ülése, amennyiben a tagszervezetek 2/3-a azt írásban kéri.
A Tanács az általa kialakított és képviselt véleményt egyszerű szavazati többséggel hozza meg. A Tanács akkor határozatképes, ha a tagszervezetek delegáltjainak 50%-a jelen van.
A Tanács ülései nyilvánosak, ezért annak időpontját a megelőző egy héttel, és a közösen elfogadott véleményt, tervezett feladatokat az ülést követő egy héten belül helyben szokásos módon közzé kell tenni. A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, vagy emlékeztetőt kell készíteni.
5. A Tanács működése, hatásköre
A Tanács véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz a település közművelődését érintő minden kérdésben, (pl.: az önkormányzat közművelődési feladatellátó tevékenységének hatékonysága, közművelődési program elfogadása, a közművelődési költségvetési keretek, a rendelkezésre álló eszközök, feltételek hasznosítása, a közművelődési szervezetek együttműködésének lehetősége stb.) A Tanács a közösségi művelődés érdekeinek képviselőjeként érdekérvényesítő szerepéből adódóan elfogadott, érvekkel alátámasztott véleményéről a helyi döntéshozókat tájékoztatja.
A helyi közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásával elősegíti és hatékonyabbá teszi a szervezetek, az intézmények és az állampolgárok közösségi művelődését, elősegíti az együttműködést, a munkakapcsolatok kialakítását. Véleményt nyilvánít az önkormányzatok közművelődési célokra fordított pénzügyi keretének a felhasználásáról, a közművelődési tevékenység feltételeit biztosító épületek és technikai felszerelések célszerű és hatékony kihasználásáról.
A Tanács tagjai vállalják és önmagukra nézve kötelező érvényűnek tekintik, hogy a közművelődés lakossági érdekképviseletében sem politikai, sem csoportos, személyes érdekeket nem érvényesítenek.
6. A Tanács működésének feltételei
A törvény alapján a Tanács működési feltételeit az abban résztvevő szervezetek saját forrásból biztosítják.
A Tanács működési feltételeit
Példák a teljesség igénye nélkül a/ az egyik szervezet vállalja, a többi szervezet megállapodás alapján költségtérítést biztosít b./ az előre közösen elfogadott éves költségvetést arányosan osztják el a résztvevő szervezetek /problémát jelenthet az önálló számlaszám nyitása /
7. A Tanács megszűnése illetve újjászervezése
A Tanács a törvényben meghatározott legfeljebb hároméves időtartam után feloszlik.
A Tanács ugyancsak működésképtelenné válik, ha tagjainak száma kettő szervezetnél kevesebbre csökken.
Kelt:
Az alapító szervezetek képviselőinek aláírásai:
................................................................................................................................................................................
1./ A megyei/fővárosi önkormányzati rendelet jogforrása
"A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásáról és a közművelődésről" szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: törvény) preambuluma, a 73., 74., 84., 85., 86., 90., 91., 92., 94., 95. §-a és a "A területfejlesztésről és a területrendezésről " szóló 1996. évi XXI. törvény megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatairól szóló 11-14. §-a. (A rendelet alkotását meghatározó további jogforrásokat az 1. sz. melléklet tartalmazza).
2.1 A megyei/fővárosi önkormányzati rendelet funkciója
A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatásról szóló megyei/fővárosi rendelet megalkotása, érvényesítése elősegíti a megye szellemi vonzerejének, természeti, kulturális kincseinek, hagyományainak feltárását, az ott élt, élő kiemelkedő személyiségek, közösségek értékteremtő tevékenységének közismertté tételét, az alkotó erők támogatását, a kreativitás fejlesztését. Hozzájárul a megye lakossága életesélyeinek javításához, a kultúra értékeivel az életminőség fejlődéséhez, a megye népességmegtartó képességének erősödéséhez, a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakításához.
Tájékoztató és szervező tevékenysége alternatívákat kínál a megye polgárainak az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, és képzés formáiról, lehetőségeiről, támogatja az általános- és szakműveltség növekedését szolgáló helyi kezdeményezéseket, elősegíti az újító és vállalkozó kedv szellemi alapozását, a képességőrző és -fejlesztő népesség szándékainak megvalósítását, a tanulni és tanítani akaró felnőttek körének növekedését, a szimbolikus tőke újító erejének érvényesítését.
A megyei/fővárosi közművelődési rendelet hatékony végrehajtása a művelődő közösségeket bekapcsolja a nemzet kulturális vérkeringésébe, a nemzeti, térségi identitástudat őrzését, erősítését valósítja meg.
A települések (kerületek) közművelődési feladatának megyei segítése, a szellemi összefogások támogatása, az elmaradott térségben élők művelődési lehetőségeinek gazdagítása, az intézmények, a civil szervezetek kistérségi együttműködésének gondozása, az aktuális információs bázis és háló hatékony működtetése elősegíti egy intelligens megye kialakulását, a polgárok életének szebbé és eredményesebbé tételét.
A megyei/fővárosi közművelődési feladatok stratégiai és taktikai eszközök, ha a megye/főváros közösségi értékeivel, szellemi lehetőségeivel kapcsolatos feladatok szerves részként illeszkednek a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § területfejlesztési és kulturális koncepciójába, a 11. ij (1) pont összehangolt, kötelezően ellátandó megyei feladatokba.
3./A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás céljai
4./ A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörei
A törvény 85. §-a alapján az alábbiak:
Ezeket kiegészítik a törvény által nem jelzett, a megyei/fővárosi önkormányzat által meghatározott, speciális közművelődési feladatok.
5./ Megyei/fővárosi önkormányzati rendeletalkotás meghatározói
A megyei/fővárosi önkormányzat a törvény 86. §-a alapján rendeletben határozza meg a törvény 85. §-ban jelzett feladatköreiből a megyei/fővárosi közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás sajátos, konkrét feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatásának arányát, a szolgáltatások díjkötelességének mértékét.
A rendelet szabályzó hatása optimális és tartós, ha
A megyei/fővárosi rendelet előtt ajánlott a megye kulturális koncepcióját elkészíteni.
A koncepció szükséges hogy elemezze milyen/ek/ a megye/főváros objektív adottságai (településszerkezete, demográfiája, gazdagsági, foglalkoztatási lehetőségei), a megye/főváros közművelődési gyakorlata, szellemi bázisai, kulturális értékei, a települések közművelődésének intézményi, szervezeti hiányai, lehetőségei, a kialakult közművelődési formák, tevékenységek tartalmi jellemzői, a megye/főváros jövőképének humánerő-, és közművelődés fejlesztő céljai.
A rendelet készítésekor ajánlott figyelembe venni :
6./ közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás szervezeti kerete
A közművelődési tevékenységek önkéntes és öntevékeny jellegéből következik, hogy az azt segítő megyei/fővárosi szakmai tanácsadás és szolgáltatás a legkövetkezetesebben és legfolyamatosabban biztosítandó szakmai feladatok közé tartozik.
A megye/főváros közművelődési célkitűzéseinek, feladatainak segítése, a megye/főváros kötelező koordinációs szerepkörének megvalósítása érdekében kiemelten fontos, hogy a megyei/fővárosi önkormányzat e kötelező feladat ellátására önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési intézményt működtessen.
7./A megyei/fővárosi közművelődési feladatellátás költségvetési támogatása:
A megyei/fővárosi önkormányzat a megyei/fővárosi szakmai tanácsadás és szolgáltatás támogatási keretében együttesen érvényesítheti az intézmény- és a feladatfinanszírozás rendszerét.
Korábban a megyei/fővárosi önkormányzatok költségvetésükből közművelődési feladataik ellátására, azon belül a megyei/fővárosi közművelődési intézmények működésének biztosítására évente változó, országrészenként igen különböző összegeket fordítottak. Ennek következtében kiemelkedő jelentőségű művelődési rendszerek léte vált kétségessé, s rendkívül leromlott a feladatellátás műszakitechnikai teljesítőképessége is.
Szükséges, hogy a megyei/fővárosi önkormányzat rendelete biztosítsa:
Javasoljuk, a megyei/fővárosi önkormányzati rendelet rögzítse, milyen arány legyen a bérjellegű kiadások és a szakmai tevékenység ellátását biztosító kiadások között.
A törvény 91., 92. §-a alapján képződő központi pályázati alapokból való részesedéshez érdemes rögzíteni a technikai-műszaki fejlesztés, az állagmegóvás költségvetési fejlesztésének arányait is.
Javasoljuk, hogy a megyei/fővárosi önkormányzat rendelete a szakmai tanácsadó és szolgáltató intézmény feladatai mellett szabályozza a megyei/fővárosi önkormányzat értékorientáló, értékvédő szerepének közvetlen lehetőségeit a közösségi művelődés, programsorozatok, nagy rendezvények pályázati támogatására és a folyamatos támogatáshoz elkülönített pályázati alap létrehozását.
8./A szakmai tanácsadás és szolgáltatás díjmentessége, díjkötelessége
Szabályzó elvként a rendelet egészének jellemzőiből javasoljuk figyelembe venni: a megye/főváros kialakult, bevált gyakorlatát, a megyei/fővárosi célkitűzések és a szolgáltatások szinkronitását, a megye/főváros közművelődési szerepvállalásának mértékét.
Díjmentesnek javasoljuk: a megyei/fővárosi szakmai tanácsadó, szolgáltató szervezet munkatársának személyes közreműködésével megvalósuló, a települések kötelező, a civil szervezetek nem nyereségorientált közművelődési feladataihoz nyújtott, többletköltséget nem igénylő szolgáltatást. Önköltséges arányban javasoljuk díjkötelesnek a kötelezően vállalt szolgáltatások azon körét, amelynek ellátása többletkiadást igényel a szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezettől.
Piaci áron javasoljuk díjkötelesnek az egyértelműen nyereségorientált rendezvényekhez biztosított szolgáltatást.
Javaslat a megyei/fővárosi közművelődési rendelet szerkezetére, témaköreire
/./ A megyei/fővárosi helyzetkép elemzése
A megyei/fővárosi közművelődési rendelet megvalósulását jelentősen befolyásolja, hogy mennyire épít a kialakult megyei sajátosságokra, feladatokra. A mezoregionális egység jellemző sajátosságairól a természeti környezet (naturszféra), a társadalmi környezet (szocioszféra), a művi környezet, a termelőágazat, a szellemi ágazat (opuszszféra), a közműellátás, közintézmények műemlékek stb. (urbanoszféra) elemzése adhat teljes képet. Tapasztalataink alapján a megyék rendelkeznek összefoglaló, a részterületeket elemző tanulmányokkal, kutatási eredményekkel. Ezek áttekintése közművelődési feladatok meghatározásához kiemelten ajánlott feladat.
A megye közművelődési feladatait befolyásolja:
a.) A mezorégió speciális adottsága: a településszerkezet^ (a települések száma, lélekszáma, falu-város aránya; kapcsolatuk, a közlekedés szerkezete, a megyei /fővárosi jogú város, a megyeszékhely helyzete, kapcsolatai, a települések földrajzi meghatározottsága, a településszerkezet változásában jelentkező dominanciák, települési, önkormányzati szövetségek stb.) a demográfiai összkép; (a települések lélekszáma, a lakosság korszerinti megoszlása, születési, halálozási, házasságkötési tényezője, az iskolás- és az időskorúak aránya, mindezek térbeli jellemzői, a megye településein élők etnikai, nemzetiségi stb. megoszlása stb.) a gazdasági- foglalkoztatási helyzet; (munkalehetőségek a településeken, ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenységek arány a megyében ezek meghatározottsága, a munkanélküliség aránya ezek térbeli sajátosságai, az egyetemet, főiskolát végzettek aránya a megye településein stb.) a természeti, környezeti érték (a települések fekvése, táji értéke, nemzeti park, műemléki környezet, kulturális infrastruktúra).
b.) A megye kulturális, művelődési hagyománya, a szellemisége, a megye története, műemlékei, népművészeti, közösségi hagyománya, a nemzetiségi, etnikai kulturális értékek ápolási szokásai, helytörténeti emlékei, művészeti értékei, a megye jeles személyiségei, a művelődés és művészettörténet szempontjából jelentős tényei, a megye kulturális vonatkozású, országos jelentőségű emlékhelyei.
c) A települések közművelődése, szervezeti, intézményi lehetősége közművelődési intézmények (pl. művelődési házak, általános művelődési központok, más integrált intézmények, általános művelődési központok stb.). az intézmények fenntartói: (önkormányzatok, szakszervezetek, egyesületek), az egyesületek, alapítványok, társaságok száma, aránya, tevékenysége, jellemzői, képző intézmények, egyházak, közgyűjtemények közművelődési feladatvállalása, a helyi önkormányzatok közművelődés támogatásának jellemzői.
d.) A kialakult közművelődési gyakorlat tartalma; a hagyománytípusok, hagyományápolás, a helyi közösségek, a művészeti csoportok száma, működésük sajátosságai, térbeli megoszlása a megyében, az iskolai és iskolán kívüli képzések, a felnőttoktatás jellemzői, strukturáltsága, térbeli megoszlása, a szórakozás és kikapcsolódás korosztályi sajátosságai és alkalmai, kulturális fehérfoltok oka, jellemzője, a megyei/fővárosi közművelődési feladatot ellátó intézmény/szervezet kapcsolata a megyei közművelődési szervezetekkel, csoportokkal, alkotókkal, a megyei/fővárosi közművelődési támogatások kialakult rendszere (pl. csoportok közvetlen támogatása, ösztöndíjak odaítélése stb.), megyei díjak stb.
e.) A megye jövőképe, terület-, kistérség-fejlesztési terve a közművelődés szerepe és a humán erőforrás fejlesztési tervek, képzési igények a felnövekvő, a felnőtt lakosság körében, ismeret- és képességhiányok, művelődési szervezetfejlesztési igények, a megye meghatározó, kiegyenlítő, koordináló szerepköre a kistérségek és települések fejlesztésében, az esélyegyenlőség megteremtésében.
f.) A megyei/fővárosi szakmai tanácsadás, szolgáltatás igénylői Példák a teljesség igénye nélkül
g.) A megyei/fővárosi közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás téma- és tevékenységi körei
Példák a teljesség igénye nélkül:
2. Megyei közművelődési célok, feladatok és prioritások
A törvény 85. §:a alapján a megyei/fővárosi közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás általános feladatai az alábbiak:
a.) Elősegíti a területén működő önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és a megye területén működő közművelődési szervezetek művelődési céljainak a megvalósulását,
Példák a települések szakmai segítéséhez a teljesség igénye nélkül:
b.) Együttműködik a Magyar Művelődési Intézettel, az országos szakmai szervezetekkel, érdekkép viselettel
Példák a teljesség igénye nélkül!
c.) Közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzéseket és fejlesztő programokat készít és hasznosít,
Példák a teljesség igénye nélkül:
d.) Részt vesz a térség nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek a szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kapcsolatokat, Példák a teljesség igénye nélkül:
e.) Gyűjti és összegzi a közművelődési információkat, megyei/fővárosi adattárat kezel,
Példák a teljesség igénye nélkül:
f.) Elősegíti a megye/főváros környezeti, művészeti, közművelődési értékeinek, sajátosságainak bemutatását.
Példák a teljesség igénye nélkül:
g.) Végzi a közművelődési tevékenységek szervezőinek, vezetőinek szakmai képzését és továbbképzését
Példák a teljesség igény nélkül
h.) Egyéb a fenntartó/k/ által meghatározott kiemelt feladat, amely nem képezi a törvény által meghatározott közművelődési szolgáltatás feladatkörét. Példák a teljesség igénye nélkül:
3./ A megye/fővárosi szakmai tanácsadás, szolgáltatás intézményi szervezeti keretei
A megyei/fővárosi közművelődési feladatellátás jellegéből következően az egyik legkövetkezetesebb és a folyamatosság-igényű szakmai feladatok közé tartozik. Kiemelten fontos a megye közművelődési célkitűzései, feladatai szolgáltatásának biztonságos kínálata érdekében önkormányzati fenntartású, közvetlenül irányítható és ellenőrizhető közművelődési tanácsadó és szolgáltató intézmény fenntartása.
Működési példák a teljesség igénye nélkül:
4./ A megyei/fővárosi közművelődési feladatellátás finanszírozása
A költségvetési támogatás alapja a megyei/fővárosi rendeletben meghatározott feladatellátás tartalmi mértéke, amelynek tartalmaznia kell: a szakmai és a kiegészítő munkaköröket betöltők bérét és azok járulékait, a szakmai feladat ellátásának bér és dologi kiadásait, az intézményfenntartás költségeit, a feladat ellátásának technikai, műszaki feltételeit, az üzemeltetés költségeit.
A költségvetés meghatározó szempontja lehet, hogy a feladatellátására létrehozott intézmény működési feltételei lehetővé teszik-e a saját bevétel lehetőségét, amelyet az alapfeladat megvalósítására forgathatnak vissza.
A szakmai tanácsadás és szolgáltatás díjkötelességének kérdéseinél ajánljuk figyelembe venni:
5./ A megyei/fővárosi szakmai tanácsadás és szolgáltatás együttműködő partnerei
A teljesség igénye nélkül: megyei jogú városok, városok, iskolák, közművelődési intézmények, közgyűjtemények, egyetemek, főiskolák, települési önkormányzatok, országos szakfeladatot ellátó intézmények, a megyei/fővárosi közművelődési szolgáltatást ellátó ill. pedagógiai intézetek, egyházak, alapítványok, egyesületek, a szakszervezetek, a helyi, kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi tagozódásnak megfelelően, a munka jellege szerint.
Az állami pénzügyekről szóló - többször módosított - 1979. évi II. törvény 36.§-ában, valamint 47/1990. (IX.15.) Korm. rendelet 8.§ d) pontjában foglaltak alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
l.§ A művelődési és közoktatási miniszter 1992. január 1. napjával Magyar Művelődési Intézetet (a továbbiakban: intézet) alapít azzal a céllal, hogy az intézet elemezze a közösségekben, településeken, egyesületekben, társadalmi szervezetekben és művelődési intézményekben végzett kulturális tevékenységet; a közösségi művelődés feltételeinek megteremtésére fejlesztési programokat alakítson ki; támogassa az új művelődési kezdeményezéseket, valamint az egyetemes művészet szerves részét alkotó népművészet, a magyarság és a hazánkban élő nemzetiségek élő kulturális hagyományainak alkotó továbbvitelét, a határainkon kívül élő magyarság és a szomszédos országok kulturális értékeinek közvetítését, közművelődési intézményeinek, szervezeteinek együttműködését.
2.§ Az intézet feladatai: a) a kulturális értékek társadalmi hatásának, a közművelődés intézményei változásának vizsgálata, a művelődő közösségek tevékenységének elemzése, ezek fejlődését szolgáló kísérletek végzése;
a)közművelődési szakemberek képzése és továbbképzése;
b)kulturális közösségfejlesztő, településfejlesztő tevékenységek elősegítése;
c)a felnőttoktatás, az iskolán kívüli képzési folyamatok, a népfőiskolák, az amatör művészeti mozgalom, oktatási szakmódszertani ellátása;
d)a népművészet, a népi iparművészet területén létrejövő alkotások hiteles ségének, szakszerűségének biztosítása;
e)az információk, dokumentumok gyűjtése és ezek használatának biztosítása, szakmai kiadványok megjelentetése;
f)a feladatkörébe tartozó területeken nemzetközi kapcsolatok ápolása.
3.§ (1) A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatként az intézet ellátja:
- a népi iparművészeti alkotások és a hagyományos háziipari termékek minősítését erre a célra létrehozott bíráló bizottságok útján, a bírálati szabály zatban meghatározott díj ellenében;
- gondozza a népi iparművészeti gyűjteményt.
(2) Népi iparművészként elismeri azt a személyt, aki erre a bírálati szabályzat alapján jogosult. Az elismerésről az intézet a népi iparművész részére igazolást állít ki.
4.§ Az intézet felügyeleti szerve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium.
5.§ (1) Az intézet önálló maradványérdekeltségü költségvetési szerv, amely önálló bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik.
(2) Az intézet az alaptevékenységét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által biztosított éves költségvetésből látja el. Az intézet éves munkatervet készít, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hagy jóvá.
6.§ A Magyar Művelődési Intézet székhelye: Budapest. I. kerület, Corvin tér 8.
7.§ (1) Az intézet szervezeti és működési szabályzat alapján működik. A szervezeti és működési szabályzatot a művelődési és közoktatási miniszter hagyja jóvá.
(2) Az intézet élén igazgató áll. Az igazgatót a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki öt évi időtartamra és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézet dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.
8.§ A Magyar Művelődési Intézet általános jogutódja az Országos Közművelődési Központnak és a Népi Iparművészeti Tanácsnak.
9.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1992. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A Népi Iparművészeti Tanácsról szóló 1/1982. (I. 16.) MT rendelet végrehajtására kiadott 1/1982. (I. 16.) MM rendelet és az Országos Közművelődési Központ létesítéséről szóló művelődési miniszteri közlemény (Művelődési Közlöny, 1986. évi 5. szám) 1991. december 31. napjával hatályát veszti.
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi XCL. törvény 87. §-a rendelkezik az országos közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról. Ezt a feladatot a Magyar Művelődési Intézet látja el.
A 85. § b. pontja a megyei/fővárosi önkormányzatok közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás körében feladatul jelöli a kapcsolattartást a Magyar Művelődési Intézettel (továbbiakban MMI). Ez a kapcsolatrendszer segítséget, szakmai együttműködést biztosíthat a települések közösségi művelődésében, a megyei/fővárosi szakmai tanácsadás és szolgáltatás kiteljesítésében. A Magyar Művelődési Intézet több mint öt évtizedes tevékenységét erősíti a törvény 87. §-a, amely az alábbiak szerint fogalmaz az országos szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatáról: "A Magyar Művelődési Intézet a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei/fővárosi feladatok segítése érdekében országos közművelődési szakmai tanácsadást szolgáltatást biztosító, központi költségvetési szerv, amelyet a minisztérium tart fenn."
A törvény kölcsönösen megerősíti azokat a munkakapcsolatokat amelyeknek az alapját az elmúlt évtizedekben a következő feladatok közös megvalósítása képezte: művészeti bemutatók szervezése, a művészeti csoportok munkájának a segítése, igény esetén értékelése, zsűrizése, szakági képzések szervezése (pl.: néptáncosok, népzenészek, pávakörvezetők, színjátszó csoportvezetők, bábosok, fotó-videósok, karmesterek, karnagyok stb.) a fő- és részfoglalkozású szakmai munkatársak közép- és felsőfokú bizonyítványt adó képzése, szakági továbbképzések, konferenciák, tanfolyamok, nyári bentlakásos táborok stb. szervezése. Együttműködés a humánfejlesztés területén (területfejlesztés, közösségfejlesztés). Egyes szakterületeket, az intézményrendszert és a művelődési szervezeteket érintő feltáró, elemző munka, a közművelődési információs rendszer kidolgozása, fejlesztése, kiadványok megjelentetése és terjesztése. A vázlatosan felsorolt tevékenységi körökben a települési önkormányzatok és a megyei/fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladatellátását figyelembe véve a MMI munkájában a következő kiemelt feladatcsoportokat határozhatjuk meg:
/. Információs tevékenység
A szakfeladatok összességét átfogja az információs tevékenység. Az MMI információs bázisa az egyes művészeti szakágakat érintő eseményeknek, szervezeteknek, címjegyzékeknek.
Az információk nyilvánosságra kerülésének az elmúlt évtizedekben kialakult módja a kiadványok és periodikák megjelentetése volt. Ezt az un. hagyományos módszert nem váltja fel minden vonatkozásban az elektromos információs bázis kialakítása és közvetítése. A MMI alapfeladatából adódóan az országos telematikai rendszer központi egységét képezi. A kialakuló információs rendszernek szakmai alapon szerveződő, a helyi lakosság tájékozódását elősegítő szolgáltatásnak kell lennie, amelyben az. adatszolgáltatók mellérendelt, egymással partnerkapcsolatban álló szervezetek.
2. Szolgáltatás, szaktanácsadás
A MMI egyik legsokszínűbb. szerteágazó feladatcsoportja. Magában foglalja a művészeti csoportok, művelődő közösségek munkájának a segítését. Ennek érdekében az évtizedek során folyamatos munkakapcsolatot alakítottunk ki a megyei/fővárosi közművelődési intézményekkel és az országos szakmai szervezetekkel, együttműködünk a szakterületeket érintő un. felmenőrendszerű művészeti bemutatók, fesztiválok megszervezésében. Széleskörű szakértői és szaktanácsadói kapcsolatokat alakítottunk ki. Folyamatosan részt veszünk az önkormányzatok döntéselőkészítő munkájában, az MMI szakmai munkatársai rendszeresen bekapcsolódnak, a szakágakat érintő fórumok munkájába, azok szervezésében kezdeményező szerepet vállalnak. A közművelődés egyes szakterületeit, szervezeti kereteit, annak változását, a gazdasági, gazdálkodási kérdéseket érintő átfogó értékeléseket készítenek. Szaktanácsadással, helyzetfeltárással, információszolgáltatással segítik a település- és közösségfejlesztést.
3. Képzés
A MMI képzési tevékenységrendszere a szakági csoportvezető képzésére, a szakemberek alap- és továbbképzésére valamint az egyes települések, régiók fejlesztési terveinek elősegítését szolgáló humánfejlesztésre, általános képzésekre és továbbképzésekre terjed ki. A képzési tevékenység az intézet tradicionális alapfeladata. A szakemberképzés területén állami vizsgabizottságot működtet. Fontos feladata a közművelődési szakemberek továbbképzésének biztosítása. A művészeti szakterületeken pedig művészeti csoportvezetők képzésének szintén több évtizedes hagyományai vannak.
4. A kapcsolatok alakítása, a kapcsolatok létrejöttének segítése
A kapcsolatok kialakítása és a kapcsolatok létrejöttének segítése kétirányú folyamat. Egyrészt az országhatáron belüli kapcsolattartás rendkívül széles skálája alakult ki, amely magában foglalja a művészeti és művelődő közösségeket, a közművelődési intézményrendszert, a közművelődési szakmai szervezeteket, szakszervezetet, a közigazgatási, önkormányzati szervezeteket. Ez a kapcsolatrendszer az alapja a MMI szolgáltató és tanácsadó tevékenységének. Fokozottan kiemelt szerepe van az MMI nemzetközi kapcsolatainak, amely révén a magyarországi közművelődés kapcsolatot tud tartani a nemzetközi szakmai szervezetekkel, testületekkel. A figyelem középpontjában áll a nemzetközi kapcsolatok ápolása, szélesítése és erősítése.
A Magyar Művelődési Intézet az alábbi címen és telefonszámon érhető el:
Cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel.: 06-1/201-37-66, 06-1/201-57-64 E-mail szám: corvin@c3. hu
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: törvény) 100. §-a (3) bekezdésének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
I. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a közművelődési feladatellátók, közösségi színterek, közművelődési intézmények szakfelügyeletére.
II. A szakfelügyelet feladatai
2. § A szakfelügyelet
a) ellenőrzi a közművelődési feladatellátásra, a közösségi színterek, közművelődési intézmények működésére, tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtását, érvényesülésük módját, a szakmai követelmények betartását és a központi támogatások rendelte tésszerű felhasználását,
b) értékeli a törvény 76. §-a alapján a helyi önkormányzati közművelődési rendeletekben rögzített kötelező feladatok megvaló sulását,
c)vizsgálja a feladatellátás, az intézményi működés hatékonyságát,
d)értékeli a feladatellátók és az intézmények közötti együttműködést, és javaslatot tesz az együttműködés fejlesztésére,
e)vizsgálja a feladatellátáshoz, a közösségi színterek és a közművelődési intézmények működéséhez szükséges személyi, létesít ményi, tárgyi, pénzügyi feltételeket,
f)ellenőrzi az egyes közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek, foglalkoztatási előírások, valamint a közművelődési továbbképzés és minősített szakmai továbbképzés követel-ményeinek teljesítését,
g) feltárja a végzett munkában tapasztalt eredményeket és a fogyatékosságokat, azokról jelentést tesz a szakfelügyeletet irányító Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: NKÖM) Közművelődési Főosztályának.
III. A szakfelügyelet megszervezése
3. § (1) A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletét a NKÖM Közművelődési Főosztálya szervezi és irányítja.
(2) A szakfelügyeleti munkát a kulturális és a számítástechnika-alkalmazói (szoftver) szakértők működésének engedélyezéséről szóló 17/1997. (IV. 18.) MKM rendelet 1. számú mellékletének 6. pontjában szereplő közművelődési szakterületen szakértői tevékenységet folytatók köréből esetenkénti megbízással foglalkoztatott szakértők végzik.
(3) A szakfelügyelet működtetésének költségeit a NKÖM éves költségvetésében, fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja.
(4) A NKÖM Közművelődési Főosztálya éves program alapján megbízást ad a szakfelügyeletet ellátó szakértőknek, előkészíti, szervezi és irányítja munkájukat. Gondoskodik arról, hogy a feladatellátó, fenntartó, működtető megfelelő tájékoztatást kapjon a munka megkezdéséről, végzéséről és eredményeiről.
(5) A szakfelügyelet működésével kapcsolatos pénzügyi iebonyolítási feladatokat a Magyar Művelődési Intézet látja el.
IV. Záró rendelkezés
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelettel és a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelettel módosított 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében és a 21/1994. (II. 16.) Korm. rendelet 10. §-ában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a minisztérium irányítása alá tartozó szakterületeken - a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor fizetendő díj összegére vonatkozóan a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakterületeken szakértőként - az R. 1. §-ának (2) és (4) bekezdésében meghatározott szemé lyeken kívül - az működhet, aki a művelődési és közoktatási minisztertől szakértői működésre jogosító engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) kapott. Szakértői engedély több szakterületre is adható.
(2) A döntés meghozatala előtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tevékenység szerint illetékes szervezeti egységének szakmai véleményét ki kell kérni.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvényben szabályozott országos szakértői névjegyzékbe történő jelentkezésre és felvételre.
(4) Szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és kiemelkedő szakismerettel, valamint 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Ha az 1. számú mellékletben megjelölt szakterületekre szakirányú képesítés szerezhető, akkor szakértő lehet az a személy, aki egyetemi vagy főiskolai végzettsége mellett az adott szakirányú felsőfokú képesítéssel is rendelkezik, és 3 éves szakmai gyakorlata van.
(6) Szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt szakterületen a szakképzettség megszerzése után eltöltött gyakorlati időt kell érteni.
2. § (1) A szakértői engedély iránti kérelmet a minisztériumba kell benyújtani.
(2) Egy szakterület megjelölése esetén a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor 5000 Ft, kettő vagy több szakterület megjelölése esetén 10 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a minisztérium 10032000-01425190-00000000 bankszámlájára kell befizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerint befolyt díjakat külön kezelt pénzeszközként kell nyilvántartani.
(4) A jogorvoslati eljárás díját a minisztérium visszatéríti, ha az eljárás során megállapítható, hogy a kérelem elutasítása jogszabálysértő volt.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező
- személyi adatait és lakcímét,
- iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölésével,
- oklevelének (diplomájának) számát és keltét,
- szakképzettségét,
- jelenlegi foglalkozását, beosztását,
- milyen más szakértői nyilvántartásban szerepel: továbbá
b) az engedélyezni kért szakterület meghatározását.
(6) A kérelemhez csatolni kell
a)az iskolai végzettséget és a szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolatát;
b)az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, a megjelent publikációk felsorolásával;
c)a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban álló kérelmező munkáltatójának a kérelemmel, valamint a kérelmező szakmai működésével kapcsolatos véleményét, közszolgálati jogviszonyban álló kérelmező esetén a munkáltatónak az engedélyét is;
d)három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt;
e)az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.
3. § Annak a kérelmezőnek, aki az R.-ben, valamint az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedélyt ki kell adni.
4. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt, ha
a)a szakértő kérte;
b)a szakértő büntetett előéletűvé válik:
c)a szakértő a tevékenységét nem az R. 5. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően végzi.
(2) Törölni kell a szakértőt a nyilvántartásból, ha
a)az engedély megadásának időpontjától számított 5 év eltelt, és a szakértő az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően azt nem újította meg;
b)a szakértő elhalálozott.
5. § (1) A szakértői engedélyekről a minisztérium nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásnak a 2. § (5) bekezdésében meghatározottakon kívül a szakértői engedély érvényességének idejét, a felfüggesztés kezdetének időpontját és időtartamát, illetve a megvonás időpontját [R. 4. § (2) bekezdése] is kell tartalmaznia. Kérelmére a nyilvántartásba az R. 1. §-ának (2) bekezdésében megjelölt szakértőt is be kell jegyezni.
6. § Az újonnan kiadott és megújított engedéllyel rendelkező szakértő nevét, címét, a szakterület megnevezését, a szakértői engedély számát és az engedély érvényességének idejét közzé kell tenni a Művelődési Közlönyben.
7. § A szakértői engedéllyel kapcsolatos - az e rendeletben nem szabályozott - eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított, 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/1972. (III. 14.) MM rendelet hatályát veszti.
(2) A szakértői működéssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/1972. (III. 14.) MM rendelet alapján kiadott és érvényes szakértői működési engedély az abban meghatározott időpontig érvényes.
(3) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.
7. számú melléklet a 17/1997. (IV. 18.) MKM rendelethez
Kulturális és a számítástechnika-alkalmazói (szoftver) szakterületek
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. íjának (4) bekezdésében, valamint 100. §-a (3) bekezdésének i), m), w) pontjaiban és az illetékekről szóló 1990. évi XC1I1. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések1. § Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben, illetve az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletben megjelölt muzeális, könyvtári, közművelődési és levéltári intézmények közalkalmazotti munkaköreiben, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) hatálya alá tartozó intézmények (a továbbiakban: kulturális intézmény) közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony alapján, teljes munkaidőben foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberei (a továbbiakban: kulturális szakemberek) szervezett képzésének tervezésére, bonyolítására, finanszírozására.
A szervezett képzés formái2. § A kulturális szakemberek szervezett képzése lehet:
a)a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés (a továbbiakban: szakmai továbbképzés),
b)az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő iskolarendszeren kívüli formában, kulturális területre vonatkozó szakképesítést adó képzés,
c)az államilag elismert alapfokú, középfokú, felsőfokú nyelvvizsgával záruló képzés,
d)a felsőoktatási intézmény által folytatott, oklevél kiadásával záruló, kulturális területen hasznosítható képzés, szakirányú továbbképzés,
e)az intézmény tevékenységi körébe tartozó szakterületen tudományos fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés, valamint
f) a nemzetközi program, szerződés alapján szervezett, szakirányú továbbképzés.
A szervezett képzés időtartama, megvalósulása3. § (1) A szervezett képzés időtartama hétéves továbbképzési ciklusonként legalább 120 óra.
(2) A szervezett képzésben való részvétel megvalósul:
a) a minisztérium által akkreditált egy vagy több (legalább 30 órás) szakmai továbbképzés tanulmányi és vizsgakötelezettségének teljesítésével, amelyet a képzésre jogosult szervezet által kiadott tanúsítvány igazol,
b) az iskolarendszeren kívüli formában OKJ szakképesítést adó képzés tanulmányi kötelezettségeinek, a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények teljesítésével, melyet a szakképesítést elismerő bizonyítvány igazol,
c) az állam által elismert alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga tanulmányi kötelezettségeinek, vizsgakövetelményeinek teljesítésével, amelyet államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány igazol,
d) felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területen hasznosítható képzés, szakirányú továbbképzés vagy tudományos fokozat megszerzésére irányuló továbbképzés tanulmányi kötelezettségeinek, vizsgakövetelményeinek teljesítésével, amelyet felsőoktatási intézmény által kiadott oklevél igazol,
e) nemzetközi egyezmény alapján szervezett tanfolyam tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével, amelyet tanúsítvány, bizonyítvány vagy oklevél igazol.
A szervezett képzés tervezése
4. § (1) A kulturális törvény hatálya alá tartozó kulturális intézmény vezetője az 1. §-ban megjelölt kulturális szakemberek szervezett képzésére:
a)hétéves továbbképzési időszakonként továbbképzési tervet,
b)minden adott és az azt követő naptári évre beiskolázási tervet készít.
(2) A 2. § a) pontjában meghatározott, a minisztérium által akkreditált és indításra engedélyezett szakmai továbbképzési lehetőségekről a Kulturális Közlöny rendszeresen tájékoztatást ad.
(3) A 2. § b)-d) pontjaiban meghatározott továbbképzési lehetőségekről a szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatok ellátására a kulturális törvényben meghatározott, vagy a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) által egyéb módon kijelölt intézmény, szervezet (a továbbiakban: szakmai tanácsadó és szolgáltató intézmény) és a képzésre jogosultak tájékoztató anyagai, hirdetései biztosítanak információt.
(4) A kulturális intézmény vagy a fenntartó szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni a továbbképzési és a beiskolázási terv kezdeményezésének, egyeztetésének, véleményezésének, módosításának szabályait.
(5) A továbbképzési terv hét évre rögzíti, hogy az 1. § alapján a képzésre kötelezett és jogosult kulturális szakemberek mely időpontban és milyen típusú továbbképzésben vesznek részt.
(6) Az első továbbképzési időszak 2000. január l-jétől 2006. december 31-ig tart, amelynek továbbképzési tervét 2000. február 1-jéig kell elkészíteni. A kulturális intézmény fenntartója 2000. március 15-ig hagyja jóvá a kulturális intézmény hétéves továbbképzési tervét.
(7) A beiskolázási terv - a továbbképzési terv alapján - minden év március 1-jéig rögzíti, az adott naptári évre és a következő évre a továbbképzésben részt vevő kulturális szakemberek munkaidő-kedvezményének, a képzés központi normatív hozzájárulása feletti költségvállalásának, az egyéb (útiköltség, tankönyvek stb.) kiadások intézményi támogatásának adatait, a költségelszámolás módját és határidőit.
(8) A továbbképzési terv, illetve a beiskolázási terv megvalósításához szükséges képzési információk biztosítása és a szervezett képzésben résztvevők regisztrálása érdekében a kulturális intézmény vezetője a jóváhagyott továbbképzési tervet, valamint a folyó és a következő naptári év beiskolázási tervét minden év április 1-jéig megküldi a szakmai tanácsadó és szolgáltató intézménynek.
(9) A kulturális intézmény vezetője nyilvántartja a kulturális szakemberek továbbképzésének kezdő és befejező időpontját.
(10) A szervezett képzésben való részvételre, valamint a vizsgára való felkészülésre a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 11. §-ának (l)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
5. § A kulturális intézmény vezetője a szervezett képzésben való részvétel alól - írásbeli kérelem alapján - mentesítheti azt a személyt, aki
a)a kulturális területen szerzett tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkezik, vagy
b)betöltötte az 55. életévét.
A szakmai továbbképzés tartalma
6. § (1) A 2. § a) pontjában meghatározott szakmai továbbképzés programjainak elkészítésére, akkreditációjára a minisztérium a Kulturális Közlönyben pályázati felhívást tesz közzé.
(2) A szakmai továbbképzési program akkreditációjának engedélyezési feltételeit, eljárási rendjét e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A 2. § a) pontjában rögzített szakmai továbbképzési programok fogadása, akkreditációra előkészítése, az akkreditált programok, valamint azok öt évre szóló indítási engedélyének nyilvántartása, a fejlesztési javaslatok megvalósítása a minisztérium szakosztályainak feladata.
(4) A 2. § a) pontjában meghatározott szakmai továbbképzési programok minősítésére, akkreditációjára, indításának engedélyezésére a miniszter 7-7 fős Muzeológiai, Könyvtári, Közművelődési, Levéltárosi, Műtárgyvédelmi Szakbizottságot (a továbbiakban: szakbizottság) bíz meg hétéves időtartamra. A szakbizottság három tagját a minisztérium szakosztályai delegálják, további három tagját pedig megegyezés alapján az egyes területek reprezentatív szakmai és érdek-képviseleti szervei. A szakbizottság elnökét a miniszter nevezi ki(5) A szakbizottság értékeli az akkreditációra benyújtott szakmai továbbképzési programot, majd véleményezésre megküldi három külső szakértőnek. A szakbizottság minősíti a szakmai továbbképzési programot, ennek eredményeképpen azt jóváhagyja, hiánypótlásra visszaküldi vagy elutasítja. A jóváhagyó határozat alapján kiállított engedély öt évig érvényes. A döntésről a kérelmezőt a minisztérium szakosztályai értesítik.
(6) Az elutasított szakmai továbbképzési program alkotója nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be az Országos Kulturális Továbbképzési Akkreditációs Bizottsághoz (a továbbiakban: OKTAB).
(7) Minden egyes akkreditált szakmai továbbképzés indításához a szakbizottságtól engedélyt kell kérni. Az akkreditált szakmai továbbképzés indításához szükséges engedélyezési feltételeket e rendelet melléklete tartalmazza. A követelményeknek megfelelő képző szervezet számára a szakbizottságok öt évre engedélyezik az akkreditált szakmai továbbképzések indítását. A minisztérium által megbízott szakfelügyelők ellenőrzik az indítási engedélyben foglalt követelmények létét, folyamatos érvényesülését. Hiányosság, színvonalromlás esetén a szakbizottságok felszólítják a képzés szervezőjét a követelmények betartására, ismétlődés esetén az indítási engedélyt megvonják.
(8) Az akkreditált szakmai továbbképzési programra engedéllyel rendelkező szervezet - az engedély időtartama alatt - a tanulmányi kötelezettségek, vizsgakövetelmények teljesítését, a szakmai továbbképzés sikeres befejezését tanúsítvány kiadásával igazolja. A tanúsítvány kötelező adatait a melléklet tartalmazza.
(9) Az akkreditált szakmai továbbképzés és a képzés indítási engedélyének újabb 5 évre szóló meghosszabbítása iránti kérelemhez e rendelet mellékletében meghatározott dokumentumokat kell csatolni.
(10) A hazai nemzeti, etnikai, kisebbségi szakmai továbbképzési program minősítéséhez a szakbizottságok megkérik az érintett országos kisebbségi önkormányzat szakmai állásfoglalását.
(11) Nem működhet közre az akkreditációs eljárásban, illetve a szakmai továbbképzés indítási engedélyének kiadásával összefüggő eljárásban érdekelt személy, így különösen:
a)a szakmai továbbképzési program készítője,
b)a Ptk. 685. § b) pont alapján a kérelmező közeli hozzátartozója,
c)a szakmai továbbképzés szervezője, annak képviselője,
d)aki a szakmai továbbképzés szervezőjével munkaviszonyban, illetve közalkal mazotti jogviszonyban áll.
7. § (1) A szakbizottságok elnökei alkotják az Országos Kulturális Továbbképzési Akkreditációs Bizottságot, amelynek elnökét a miniszter bízza meg.
(2) Az OKTAB feladata ajánlások, javaslatok kidolgozása a szervezett képzés fejlesztésére, fellebbezési fórumként döntéshozatal - felkért szakértők minősítése alapján - a szakbizottságok által elutasított szakmai továbbképzési programokról, képzésindítási kérelmekről.
(3) Az OKTAB és a szakbizottságok ügyrendjüket maguk határozzák meg, melyet a miniszter hagy jóvá.
8. § (1) A 2. § a) pontjában megjelölt szakmai továbbképzés lehetőségeit elsősorban az országos, a megyei/fővárosi szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezetek biztosítják.
(2) A 2. § a) pontjában megjelölt továbbképzés szervezésére jogosult minden olyan intézmény, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, társas és egyéni vállalkozás, amely a szakmai továbbképző tevékenység folytatásához akkreditált továbbképzési programmal, indítására érvényes engedéllyel rendelkezik.
(3) A 2. § b) és c) pontjaiban megjelölt továbbképzést szervezhet minden olyan intézmény, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, társas és egyéni vállalkozás, amely a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló jogszabály alapján érvényes engedéllyel, a nyelvoktató tevékenység folytatásához az előírt végzettséggel és érvényes engedéllyel rendelkezik.
A kulturális szakemberek szakirányú továbbképzése
9. § (1) A törvény hatálya alá tartozó felsőfokú végzettségű kulturális szakemberek közalkalmazotti jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk első huszonegy évén belül kötelesek egy továbbképzési időszakban olyan főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzés követelményeiből oklevéllel elismert vizsgát tenni, amely a munkakör ellátásához kapcsolódik.
(2) A szakirányú továbbképzésre a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.
A szervezett képzés finanszírozása
10. § (1) A kulturális szakemberek e rendeletben meghatározott szervezett továbbképzése díjköteles tevékenység.
(2) A 2. § aj pontjában meghatározott szakmai továbbképzési program minősítéséért, nyilvántartásba vételéért, indításának engedélyezéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza.
(3) A továbbképzési programot kimunkáló szervezet (intézmény, egyesület, vállalkozás) a szakmai továbbképzési program minősítő eljárásáért, öt évre szóló engedélyezéséért, nyilvántartásba vételi eljárásáért 30 óra képzési időtarta monként 15 000-15 000 forint, legfeljebb 60 000 forint, az akkreditált program indításának öt évre szóló engedélyezéséért, nyilvántartásba vételi eljárásáért 30 óra képzési időtartamonként 15 000-15 000 forint, legfeljebb 60 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10032000-00282314-00000000 számlájára megfizetni.
(4) A befizetett eljárási díj a kérelem visszavonásával a szakbizottságok határozatának meghozataláig visszaigényelhető. A visszaigényelt eljárási díjat - az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.
(5) A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(6) Az igazgatási szolgáltatási díj a minisztérium bevétele, az e rendeletben meghatározott szervezett képzés akkreditációs, igazgatási feladatainak ellátására, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetének biztosítására használható fel.
11. § (1) A kulturális törvény 92. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján a kulturális szakemberek szervezett továbbképzéséhez a minisztérium a központi normatív hozzájárulás összegét a minisztérium költségvetési fejezetén belül biztosítja. A minisztérium a kötött felhasználású normatív hozzájárulást a kulturális intézmény fenntartójának, a kulturális intézmény előző év december 31-én teljes munkaidőben foglalkoztatott állományi létszáma alapján utalja.
(2) A minisztérium évente közzéteszi a továbbképzési, a beiskolázási terv megvalósításához a központi normatív, kötött felhasználású hozzájárulás igénylésére, felhasználására, kezelésére és elszámolására vonatkozó szabályokat.
12. § (1) A kulturális szakemberek a továbbképzési és a beiskolázási terv alapján csak olyan továbbképzésben való részvételre kötelezhetők, amelynek költségeit a központi költségvetésből e célra nyújtott normatív hozzájárulás, illetve az intézményi hozzájárulás fedezi.
(2) A kulturális intézmény vezetője határozza meg azokat a szervezett továbbképzési formákat, amelyekhez a központi normatív hozzájáruláson felül intézményi támogatást nyújt.
(3) A képzésben résztvevő igazolatlan távolléte miatt eredménytelen továbbképzés költségeit a kulturális szakembernek meg kell térítenie.
13. § (1) A központi, normatív képzési támogatás felhasználható:
a)a 2. §-ban rögzített szervezett képzési formák tandíjára, részvételi díjára, vizsgadíjára,
b)a szervezett képzés költségeinek megtérítésére (tankönyv, utazás, szállás, étkezés, helyettesítési költség).
(2) Valamennyi kulturális szakember részt vehet a 2. § a)-f) pontjaiban rögzített szervezett képzésben, azonban a beiskolázási tervben nem szereplő személy nem tarthat igényt a szakmai továbbképzés költségeinek megtérítésére.
Vegyes és záró rendelkezések
14. § A szervezett képzésben csak 2007. január l-jétől kell részt vennie annak a kulturális szakembernek, aki e rendelet hatálybalépését megelőző öt éven belül:
a)a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget szerzett,
b)szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett,
c)OKJ szakképesítést szerzett, vagy
d)"C" típusú középfokú vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát tett.
15. § A 2000. évben jóváhagyott továbbképzési terv alapján 2000. április 1-jéig kell elkészíteni a beiskolázási tervet, április 20-ig pedig be kell nyújtani a szervezett továbbképzéshez a központi normatív hozzájárulásra vonatkozó fenntartói igényt.
16. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
"A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény" (továbbiakban: kulturális törvény) szervezett képzésben való részvétel jogára vonatkozó 94. § (4) bekezdés, "A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet (továbbiakban: rendelet), a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) teszi lehetővé 2000-ben a kulturális szakemberek szervezett továbbképzésének megkezdését.
A szervezett képzésre jogosultak köre
A szervezett képzésre jogosultság, a normatív hozzájárulás igénylésének lehetősége a kulturális törvény 5.§ (1) a), b), c), (2), (3) bekezdés és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 1. számú melléklet (továbbiakban: R. l.sz. melléklet) alapján a kulturális törvény hatálya alá tartozó muzeális, könyvtári, közművelődési, levéltári intézményekben (továbbiakban: kulturális intézményekben) közép- és felsőfokú végzettséget igénylő szakmai munkakörökben, a kulturális intézmények szaktevékenységét, feladatainak megvalósítását segítő egyéb munkakörökben (továbbiakban: kulturális és szakmai munkakörökben) közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberekre vonatkozik.
Az R. 1. sz. melléklet szerint:
Az R. 1. sz. melléklet szerinti munkakörökbe való besorolást - ha ez eddig nem történt meg - a hétéves továbbképzési és a beiskolázási tervek egységes értelmezéséhez meg kell tenni. Ehhez figyelembe kell venni az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993.(1.29.) MKM rendelet szabályait is.
A kulturális intézményekben foglalkoztatott közép- és felsőfokú szakemberek szervezett továbbképzését intézménytípusonként kell tervezni, ahhoz a normatív hozzájárulást az adott intézménytípushoz soroltán kell és lehet megigényelni. Pl. a múzeumban foglalkoztatott könyvtáros képzése a múzeum hétéves továbbképzési tervében szerepel, a továbbképzéshez a normatív hozzájárulás igényét a múzeumi szakemberként kell jelezni.
Az egyszemélyes, a többfunkciós, a közös igazgatású intézmény vezetője, az intézmény domináns funkciója alapján dönti el, hogy a kulturális és szakmai feladatellátásban foglalkoztatott szakemberek szervezett továbbképzéséhez a fenntartó a normatív hozzájárulásra vonatkozó igényt melyik intézménytípushoz soroltán igényli /múzeum, könyvtár, közművelődés, levéltár/.
Az általános művelődési központok, a többfunkciós, a közös igazgatású kulturális intézmények dolgozói közül a szervezett továbbképzésben való részvételi jogosultság és a normatív hozzájárulásban való részesedés lehetősége csak azokra a dolgozókra vonatkozik, akik az R. 1. sz. melléklet szerint felsorolt kulturális feladatellátó munkakörökben és az azt közvetlenül segítő műszaki, gazdasági munkakörben és teljes munkaidőben dolgoznak.
Önkormányzati rendelet által meghatározott, helyi közművelődési feladatokat közművelődési megállapodás alapján ellátó intézmények, az állami, egyházi, szakszervezeti alapítású intézmények, a közhasznú szervezet által működtetett közművelődési intézmények a kulturális törvény hatálya alá tartoznak, ezért a hétéves továbbképzési ciklus ideje alatt az R. 1. sz. melléklet szerinti közép- és felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek a szervezett képzésben való részvételre, a normatív hozzájárulás szerinti támogatásra jogosultak.
A kulturális szakemberek szervezett képzéshez jogosultanként évi egy normatív támogatás igényelhető.
Az általános művelődési központban, a többfunkciós, a közös igazgatású, vagy összevont intézményekben dolgozó pedagógusok továbbképzésére a pedagógustovábbképzésről szóló 277/1997.(XII.22.), és az azt módosító 185/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet vonatkozik.
A köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott kulturális szakemberek továbbképzését nem ez a rendelet biztosítja, arról más jogszabály rendelkezik. A továbbképzési, beiskolázási tervet az intézményvezető küldi meg a fenntartónak.
A normatív hozzájárulásra vonatkozó igényt csak a fenntartó küldheti a támogatás szerződéseit gondozó, lebonyolító erre kijelölt szervezetnek.
A szervezett továbbképzés formái
A rendelet a jogosultanként a továbbképzési ciklus hét éve alatt legalább 120 óra továbbképzésben való részvételt ír elő. A minisztérium 120 órányi továbbképzéshez biztosít központi normatív hozzájárulást. Az ennél hosszabb idejű képzéshez közös érdek, írásbeli szerződés alapján a fenntartó és a dolgozó költségvállalása lehetséges.
A 2.§ a szervezett képzésre hat továbbképzési formát sorol fel:
A rendelet alapján normatív hozzájárulással támogatott 120 óra továbbképzési időtartamot a c), a d) és az e) képzési formák mindegyike meghaladja. Ha a továbbképzési és a beiskolázási tervbe már megkezdett, vagy tervezett továbbképzésként bekerül normatív hozzájárulás feletti többletköltség finanszírozásáról, a fenntartó, a foglalkoztatott közötti megosztásáról az R. 11. § (l)-(4) bekezdés alapján az intézmény/fenntartó és a munkavállaló között külön szerződést kell kötni.
A szervezett képzés időtartama, megvalósulása
A 3.§ rendelkezik arról, hogy a szervezett továbbképzésre jogosult szakembereknek a 7 éves továbbképzési ciklus ideje alatt legalább 120 óra képzésben kell részt venni
A képzés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a képzésben résztvevő a továbbképzési tervben és beiskolázási tervben szereplő képzés követelményeinek teljesítéséről a NKÖM által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzés esetén tanúsítványt, OKJ és nyelvi képzés követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmány befejezéséről oklevelet, a nemzetközi egyezmény alapján szervezett tanfolyam tanulmányi kötelezettségeinek teljesítéséről tanúsítványt, vagy bizonyítványt szerez és mutat be az ezeket nyilvántartó intézmény vezetőjének.
A szervezett képzés tervezése
A szervezett képzés tervezésének, a normatív hozzájárulás igénylésének alapdokumentumai: a hétéves továbbképzési terv. az adott és az azt követő naptári évre készülő beiskolázási terv.
A továbbképzési terv:
Az intézmény vezetője 2000. április 10-ig készítheti el a továbbképzési tervet. 2000.01-2006.12.31-e között évi ütemezésben rögzíti az R. 1. sz. melléklet alapján felsorolt intézményi munkakörökben folyamatosan, teljes munkaidőben 1999. december 31-i állományi létszámkeret alapján foglalkoztatottak nevét, szakmai munkakörét, képzettségének szintjét, a választott képzési formát és annak irányultságát, s azt, hogy a választott továbbképzést a dolgozó a hétéves ciklus melyik évében, éveiben milyen óraszámban kívánja megkezdeni, folytatni és befejezni. A továbbképzési tervben az átmenetileg üres állásra felveendő szakmunkatárs képzését is tervezni kell.
A 2.§ a) tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések téma és formakínálata a rendelet kései megjelenése miatt 2000 első félévében hiányzik. Aki a továbbképzést e formában kívánja realizálni, annak az első továbbképzési tervben elegendő megjelölni a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzési formát, a képzési témakört (pl. marketing, művelődéslélektan, művelődésgazdaság, kulturális turizmus stb.), és a továbbképzési időszakból azt a későbbi évet/éveket, amely/ek/ben a 120 órás képzést, vagy annak képzési szakaszokat realizálni kívánja. A továbbképzési tervet a fenntartó 2000. április 30-ig hagyja jóvá.
A beiskolázási terv:
A beiskolázási tervet az intézmény vezetője a jóváhagyott hétéves továbbképzési terv alapján készíti az adott és az azt követő évre minden év március l-ig, 2000-ben május 10-ig. A beiskolázási tervnek az adott évre és a következő évre tartalmaznia kell:
A szervezett képzésben való részvételre, a vizsgára való felkészülésre az R. 11. § (l)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
Az intézmény vezetője a szervezett továbbképzés a központi normatív hozzájárulásának biztosításához a továbbképzési és a beiskolázási terveket, a normatív hozzájárulásra jogosultakról az NKÖM Közlemény alapján készített intézményi igénylőlapot 2000. május 1 l-ig küldi meg a fenntartónak. A kulturális intézmény, vagy a fenntartó intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni a továbbképzési és a beiskolázási terv készítésére vonatkozó munkavállalói kezdeményezés, egyeztetés, szerződés, véleményezés, módosítás lehetőségeinek szabályait.
Ha a szervezeti egység nem önálló intézmény, vagy közösségi színtér, akkor a fenntartó szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni a továbbképzési és a beiskolázási terv készítésére vonatkozó munkavállalói kezdeményezés, egyeztetés, véleményezés, módosítás lehetőségeinek szabályait. Az intézményvezetők beiskolázási tervvel kapcsolatos szakmai munkájának segítése a múzeumok esetében a Kulturális Örökség Igazgatósága, a könyvtárak esetében a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, valamint a Könyvtári Intézet, közművelődési intézmények esetében a fővárosi, megyei művelődési központok, a Magyar Művelődési Intézet, a levéltárak esetében a Magyar Országos Levéltár feladata.
E feladat ellátásához szükséges, hogy a kulturális intézmény vezetője az intézmény jóváhagyott továbbképzési tervének, az adott és a következő év beiskolázási tervének másolatát minden év április l-ig, 2000-ben május 31-ig küldje meg muzeális intézmények esetében a Kulturális Örökség Igazgatóságának, könyvtárak esetében a megyei könyvtárnak, a fővárosban működő könyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, a felsőoktatási könyvtárak, az országos szakkönyvtárak esetében a Könyvtári Intézetnek, közművelődési intézmények esetében a fővárosi, megyei szakmai tanácsadó és szolgáltató közművelődési intézménynek, nem önkormányzati közművelődési intézmények vezetője a Magyar Művelődési Intézetnek, levéltárak esetében a Magyar Országos Levéltárnak.
A kulturális intézmény vezetője nyilvántartja a közművelődési szakemberek továbbképzésének kezdő és befejező időpontját.
A kulturális szakemberek szakirányú továbbképzése
A 9.§ szerint a jogszabály hatálybalépése, 2000. 01. 14. után kulturális intézményben pályakezdőként munkaviszonyt létesítő felsőfokú végzettségű szakemberek munkaviszonyuk kezdetétől számított első 21 éven belül kötelesek, munkakörük ellátásához kapcsolódó felsőfokú szakirányú továbbképzés követelményéből oklevéllel elismeri vizsgát tenni. A rendelet a fiatal szakemberek szakismereteinek megújítását, mélyítését kívánja biztosítani. A felsőfokú szakirányú továbbképzésben való részvétel a nem pályakezdő, felsőfokú szakképzettségű jogosultak számára is szabadon választható képzési forma II. § á)l.
A szervezett képzés finanszírozása
A 10.§ (2)-(6) bekezdése a tanfolyam jellegű szakmai továbbképzések szervezői által fizetendő illetékekről és azok felhasználásáról rendelkezik. A kulturális intézmények fenntartóit, vezetőit csak képzési forma működtetése esetén érinti.
A szervezett képzés központi normatív támogatása
A kulturális intézmények fenntartói a rendelet 11. § (1) alapján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetében biztosított előirányzatból az R. 1. sz. melléklet alapján a szervezett képzésre jogosult dolgozóik előző év december 31-én foglalkoztatott állományi létszáma, és az arról beküldött fenntartói igénylőlap alapján minden évben a szervezett képzéshez központi normatív hozzájárulás igénylésére jogosultak.
A kulturális törvény hatálya alá tartozó kulturális intézményben közép- és felsőfokú szakképesítést, szakképzettséget igénylő kulturális és szakmai munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatott, a kulturális intézmény továbbképzési tervében szereplő dolgozó után minden évben jár a normatív központi hozzájárulás.
A 2000.01 - 2006.12.31-e közötti időszakban a szervezett képzés alól írásban felmentést kért és kapott dolgozó számára normatív hozzájárulás nem igényelhető.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minden évben Közleményben teszi közzé a központi normatív hozzájárulás összegének, igénylésének, felhasználásának és elszámolásának szabályait.
A kulturális intézmények szakembereinek szervezett továbbképzéséhez a normatív hozzájárulás szerinti támogatás biztosítása nem automatikus. A szervezett képzés támogatására a normatív hozzájárulást igényelni kell.
Az a fenntartó és az az intézmény, amely nem nyújt be igényt a központi normatív hozzájárulás biztosítására, nem kap a szervezett továbbképzéshez normatív hozzájárulást.
A kulturális intézmény vezetője a NKÖM Közleményben meghatározott intézményi igénylőlapot a hétéves továbbképzési terv és a beiskolázási tervvel együtt 2000. május 11 -ig küldi meg a fenntartónak.
Csak a fenntartó illetékes a szervezett továbbképzés normatív hozzájárulásának igénylésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kijelölt intézménnyel szerződés kötésére, annak felhasználásáról az elszámolásra.
A kulturális intézmény fenntartója a normatív hozzájárulás biztosításához a fenntartói igénylőlapot, a szervezett képzésre jogosult dolgozók hétéves továbbképzési tervét, a 2000. és a 2001. évi beiskolázási tervet a költségvetési támogatás lebonyolításával megbízott szervezetnek küldi meg.
A normatív hozzájárulás igénylésének határideje 2000. május 31.
Az NKÖM által fenntartott központi intézmények továbbképzési tervét a szakfőosztályok hagyják jóvá.
A továbbképzési tervet, a 2000. évi és 2001. évi beiskolázási tervet a normatív hozzájárulás intézményi igénylő lapot a szakfőosztályoknak kell beküldeni. A normatív hozzájárulás összegére a szerződést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma köti meg a lebonyolításra kijelölt szervezettel.
A szervezett továbbképzéshez egy főre nyújtható normatív hozzájárulás összegét 2000-ben a 170 millió Ft előirányzatra benyújtott, és az elfogadott igényekhányadosa adja.
2000-ben a 170 millió Ft összegből becslés alapján kb. 12.500 Ft kerülhet normatív hozzájárulásként egy-egy jogosult után a fenntartókhoz és onnan az intézményekhez.
A központi normatív hozzájárulást a kulturális intézményekben foglalkoztatott, szervezett képzésre jogosult dolgozók létszáma alapján kapják a fenntartók, a fenntartóktól az intézményvezetők.
A kulturális intézmény vezetője a normatív hozzájárulás összegével a fenntartónak, a fenntartó a NKÖM Közleményben a lebonyolítással megbízott intézménynek és a Magyar Állam- kincstárnak a szerződésben rögzített módon számol el.
A minden jogosult után minden évben megigényelt és megkapott normatív hozzájárulás összegét évente azon dolgozók tanulmányainak támogatására kell és lehet fordítani, akik a továbbképzési és a beiskolázási terv alapján abban az évben képzésben vesznek részt. Az évente igényelt és kapott összeg kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő és a NKÖM által a támogatás kezelésére kijelölt bonyolító szervezettel kötött szerződés alapján tartalékolható addig az évig, amikor a képzésre sor kerül. A programfinanszírozási szerződést a felhasználás aktuális időpontját figyelembe véve kell megkötni.
A hét év alatt egy-egy szakember továbbképzéséhez központi normatív hozzájárulásként becslésünk szerint 120.000 Ft/fő körüli összeg kalkulálható.
A normatív hozzájárulás összege évente változik, beosztástól függetlenül minden jogosult után egyforma összegként jár, reményeink szerint nő. Az intézményhez került központi normatív hozzájárulásból az egyes dolgozók képzési támogatásának mértékét az intézmény érdeke, az azt megtestesítő továbbképzési és beiskolázási terv, a dolgozóval kötött tanulmányi szerződés személyenként eltérő nagyságúvá teheti.
Az egyszemélyes intézményekben dolgozók szervezett képzéséhez évente igényelt, megkapott normatív hozzájárulás csekély összege nem teszi lehetővé, hogy a dolgozó a továbbképzési ciklus első éveiben vegyen részt a szervezett képzésben.
Az ilyen helyzetű jogosult számára évente igényelt és kapott összeg kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő és a NKÖM által a támogatás kezelésére kijelölt bonyolító szervezettel kötött szerződés alapján tartalékolható addig az évig, amikor a képzésre sor kerül. A programfinanszírozási szerződést a felhasználás aktuális időpontját figyelembe véve kell megkötni.
A 2000. évben is hatályos, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Kormányrendelet 66.§ (9) bekezdése szerint:
"Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő
a) az a tárgyéven szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,
b)a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg,
c)az a kötelezettségvállalás, amelyet a tárgyévben keletkező előirányzat maradvány terhére vállaltak, de annak teljesítése a következő évben esedékes."
A szervezett továbbképzésre évente központi normatív hozzájárulásként igényelt, de az adott évben képzési kiadásokra fel nem használt normatív hozzájárulási összeg a hétéves továbbképzési ciklus időszaka alatt - szerződésben rögzítettek szerint - tartalékolásra kerül, és akkor lesz hozzáférhető, amikor annak felhasználása aktuálissá válik
A fenntartók a normatív hozzájárulásra vonatkozó igényeiket 2000. május31-ig az Országos Széchényi Könyvtárnak küldhetik meg.1827 Budapest, Budavári Palota F. ép.Telefon: 06-1-22-43-788, Fax: 375-99-84
A normatív támogatás igénylésére és felhasználására, kezelésére és vonatkozó Közlemény olvasható a minisztérium honlapján www.nkom.hu és megjelenik a Kulturális Közlönyben.
A normatív hozzájárulás fenntartói és intézményi igénylőlapja letölthető a minisztérium honlapjáról, postai úton kérhető a feladó címével ellátott, felbélyegzett A/4-es válaszboríték megküldésével, személyesen beszerezhető a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ügyfélszolgálati Irodájától /1077 Budapest Wesselényi u. 20-22. naponta 9-14 óra, pénteken 9-12 óra között. Telefon: 06-1-484-7100/7752, 7753 m./
A szervezett képzéssel járó jogosultságok, kötelezettségek
A 12. § (1) bekezdés rendelkezik arról, hogy a szervezett továbbképzésre jogosultak csak olyan képzésre kötelezhetők, amelynek költségeit a fenntartó és a központi normatív hozzájárulás fedezi. Minden más képzésben való részvétel szerződés tárgyát képezi.
A 12. § (2) bekezdés rögzíti, hogy a kulturális intézmény érdekeit figyelembe véve az intézményvezető határozza meg a továbbképzési és a beiskolázási terv alapján azokat a továbbképzési formákat, amelyekhez a normatív hozzájáruláson felül intézményi támogatást nyújt.
A 12. § (3) bekezdés a képzésben résztvevő önhibájából (hiányzás, kötelezettségek elmulasztása, tanúsítvány, bizonyítvány, oklevél megszerzése nélkül záródó) eredménytelen továbbképzés költségeinek visszatérítési kötelezettségét rögzíti.
A 13. §. (2) bekezdés rögzíti, hogy az a dolgozó, aki nem szerepel a továbbképzési és a beiskolázási tervben, az képezheti magát, de nem tarthat igényt szakmai továbbképzés költségeinek megtérítésére.
A központi normatív támogatás felhasználása
A 13. § rögzíti, hogy a képzéshez járó központi normatív hozzájárulás felhasználható a továbbképzési és beiskolázási tervben szereplő dolgozó képzésének számlával, vagy számlát helyettesítő bizonylattal igazolt tandíjára, részvételi díjára, vizsgadíjára, tankönyv, utazás, szállás, étkezés, helyettesítési költségeinek fedezésére. Az intézmény és a fenntartó elszámolási kötelezettségét jelentősen megkönnyíti, ha a normatív hozzájárulás összegét elsősorban a nagyobb tételt jelentő képzési és vizsgáztatási kiadások számlájával igazolja.
Képzési információk
Tanfolyam jellegű szakmai képzések
2000 második félévétől a beiskolázási tervek készítéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Muzeológiai, Könyvtári, Közművelődési, Levéltárosi, Műtárgyvédelmi Akkreditációs Szakbizottsága által jóváhagyott, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzési programokról, azok indítási helyeiről a minisztérium szakfőosztályai a Kulturális Közlönyben, a minisztérium az Interneten lévő honlapján: www.nkom.hu rendszeres tájékoztatást biztosítanak. A tanfolyamjellegű szakmai továbbképzésekhez kimunkált, a NKÖM Akkreditációs Bizottságai által 5 évre jóváhagyott képzési programokról a Kulturális Közlöny és az NKÖM Internet lapja ad rendszeres tájékoztatást.
OKJ képzések
Az OKJ képzések tervezéséhez naprakész információ található az oktatási miniszter 2/2000. (1.31.) OM rendeletében, amely közli az érvényes szakképesítések teljes listáját, azok megvalósításának főbb jellemzőit. Megtalálható a Magyar Közlöny 2000/9. számában.
Az iskolarendszeren kívüli formában szervezett OKJ közművelődési szakképzési lehetőségekről információ kapható az OSZK Könyvtári Intézetétől, a Magyar Művelődési Intézet Oktatási Osztályától, a megyei, városi munkaügyi központoktól, a megyei könyvtárak, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a megyei közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató intézmények munkatársaitól, pl.a Mit tanuljak ? Hol tanuljam ? CD lemezen, a TANINFO BT. 1031 Bp. Silvanus st. 33. Tel./ Fax: 242-64-33, e-mail taninfo@net.hu
Nyelvi képzés
A nyelvtanulási lehetőségekről a helyi és a napilapok, reklámújságok bőven tájékoztatnak Külföldi, hazai képzésekről információ kérhető a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattól Tel: 06-1-338-35-88 E-mail: ekarsza@matav.hu, vagy pl. az Európai Nyelvek Stúdiójától 1053 Budapest Múzeum krt.39. T.06-I 117-1302 e-mail:els@mail.datanet.hu.
Felsőfokú képzés
A felsőfokú képzésekről az évente megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató és a PhD képzések c. kiadvány, a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályai adnak tájékoztatást. A felsőfokú és tudományos képzések jelentősen meghaladják a 120 órás időtartamot, ezért ha a továbbképzési tervbe, a beiskolázási tervbe bekerülnek, a normatív hozzájárulás átlagát jelentősen meghaladó többletköltségeinek finanszírozásáról, megosztásáról az R. 11. § alapján az intézmény/fenntartó és a munkavállaló között külön szerződést kell kötni.
Nemzetközi képzés
A nemzetközi egyezmény alapján szervezett tanfolyamok, képzések pályázatairól információ kérhető: Tempus Közalapítvány SOCRATES Nemzeti Irodától, 1143 Budapest, Ida u.2. 06-1-352-5306 Internet www.tpf.iif.hu, a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól Oktatási Minisztérium Budapest, Szalay u. 10-14 Tel: 06-1-3020- 600 Internet Személyes kérdésekre információt ad az Oktatási Forródrót Szolgálat (Tel.: 06- 60-555-110)
A kulturális intézmények képzéseinek információs központjai
Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. Fejezet
Címzett támogatások
1. § (1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek - a céltámogatási körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására.
(2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás.
(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetni kell a szakminisztérium szakmai programjával. A címzett támogatás iránti önkormányzati igényt a szakminisztérium véleményezi.
(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igény összegét a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása előtt - a rendelkezésre álló előirányzat mértékétől függően - a Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat módosítja. Egyebekben az igénybejelentés nem módosítható.
l/A. § (1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (3) bekezdése szerinti döntési jogosultsága kiterjed az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű önkormányzati céljellegű decentralizált támogatások felhasználására.
(2) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott támogatás felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskört a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
a)a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
b)a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior tartalék részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt előirányzatnak az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó összegét a következők szerint, normatív módon kell megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követő tizenöt napon belül a belügyminiszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni. Az éves előirányzat 40%-át a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma, további 40%-át az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való elmaradása, 20%-át a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az előirányzat személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40%-os része elosztásának alapját az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a fővárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fővárosi szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelőző második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az (l)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi előirányzatának legfeljebb 40%-áig vállalhatnak kötelezettséget a további évekre, de a következő évi kötelezettségvállalás 30%-nál magasabb nem lehet.
(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatás alábbi célokra történ felhasználásáról:
a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások támogatása;
b) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.
(5) A (4) bekezdés a) pont szerinti támogatásról az érintett szakminisztérium véleményének figyelembevételével kell dönteni.
2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része.
3. § (1) Az előző év december 15-éig - országgyűlési képviselő-választás évét követően február 12-éig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő.
(2)
(3) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően.
(4) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás, illetve az igényelt támogatás összegét.
(5) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt támogatás ütemezését is.
(6) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy az elutasítást
a)a jogszabályi feltételek, vagy
b)a költségvetési fedezet hiánya indokolja.
(7) Törvényi változásból eredően a támogatásban részesülő beruházással ellátandó feladat jelentős változása miatt a folyamatban lévő beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni. A feladatváltozást kezdeményező kérelmet a támogatás címzettje évente január 30-áig nyújthatja be a Belügyminisztériumhoz. A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásról szóló törvény keretében.
II. Fejezet
Céltámogatások
4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.
(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) orvosi gép-műszer beszerzéseit.
5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható.
6.§
7. § (1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összege.
(2) A kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárd hulladék lerakótelep építése, valamint a 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott emelt támogatási összeg.
8. § (1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg.
(2)
(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körű kielégítését követően fennmaradó támogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: a települési szilárd hulladék lerakó-telep építésére 15%, a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire 15%, a szennyvízelvezetés- és tisztítás céljaira együttesen 70%. A települési szilárd hulladék lerakó-telep építésére, illetve a működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-műszer beszerzéseire felhasználható előirányzat maradványa a szennyvízelvezetés- és tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál az igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.
(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.
(5)
8/A.§
9. § (1) Az adott évi címzett és céltámogatási előirányzatból céltámogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Kormány teszi közzé.
(2) A tárgyév június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló címzett és céltámogatás, valamint az előző év december 31-éig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások - e törvény 3. § (7) bekezdése szerinti -többletköltségeire, a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő - a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Ez utóbbiról a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium kiegészítő jegyzéket tesz közzé. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át nem haladja meg, akkor a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások első évi ütemére nyújt fedezetet. Ha a címzett és céltámogatási igények kielégítése során a következő év terhelése a tárgyév címzett és céltámogatási előirányzatának 90%-át meghaladja, az e fölöttieknél a kiegészítő jegyzékben feltüntetett beruházások évenkénti céltámogatásainak teljes fedezete a felszabaduló és elosztásra kerülő összeg. A kiegészítő jegyzék közzétételét követően a tárgyévben ki nem elégített igények érvényüket veszítik. A tárgyév július l-jétől lemondással, a 14. § (7) és (9) bekezdése szerinti elvonással, valamint a 14. § (8) bekezdése, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat szükség szerint felhasználható a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékra. Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre.
III. Fejezet
A címzett és céltámogatás általános feltételei, finanszírozása és elszámoltatása
10. § (1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló, műszaki-pénzügyi-gazdasági szempontból előkészített, önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz igényelhető.
(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl. PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.
(4) Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt nem haladhatják meg a beruházási összköltség 100%-át.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási költség alapján igényelhető támogatás.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz - címzett támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként - megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által összességében legelőnyösebb megoldásra adható.
11. § (1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.
(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.
(4) A kivitelezést - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.
12. § (1) Az egyes években a központi támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe.
(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg - a 12/A. §-ban foglaltak kivételével - a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétől - az önkormány zat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új központi támogatási igényt.
12/A. § Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.
13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését követő év végéig - a finanszírozó pénzintézet és a TÁK1SZ bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.
14. § (1) Ha az önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát elveszíti. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot elveszíti, ha
a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b)
c)a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
d)a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel.
(2)
(3) Ha az önkormányzat ugyanazon (műszaki tartalmú) beruházáshoz címzett és céltámogatásban is részesül, választása szerint az egyik támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(4) Ha az önkormányzat
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélytől,
b)
c)a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül nem kezdi meg a kivitelezést,
d)a központi támogatásban részesülő beruházás megvalósításától eláll,
e)a központi támogatást a befejezett beruházáshoz csak részben használta fel,
f)a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem használta fel, akkor a fel nem használt előirányzatról haladéktalanul le kell mondania.
(5) Ha az önkormányzat
a)nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a központi támogatást,
b)a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott,
akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le kell mondania.
(6) A lemondásról - képviselő-testületi határozat, közös beruházásnál képviselő-testületi határozatok megküldésével - a döntést követő nyolc munkanapon belül értesíteni kell a TÁK1SZ útján a Belügyminisztériumot.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti határidőre, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.
(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.
(9) Az 1991. és 1992. évben odaítélt, de az 1993. évi L. törvény hatálya alá nem tartozó, az 1991. évben vagy 1992. évben, illetve ezen két év alatt befejezésre tervezett beruházásokhoz a fel nem használt és le nem mondott központi támogatás előirányzatának ugyanazon beruházáshoz történő felhasználási, illetőleg lemondási határideje 1998. április 30. Ha az önkormányzat a fel nem használt központi támogatásról a jelzett határidőig nem mond le, akkor a fel nem használt előirányzat elvonásra kerül.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá - a 21/C. §-ban foglaltak kivételével - az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos - maradványt növelő - előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegy zékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.
15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat.
16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg.
(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a képviselő testületi döntést követő nyolc munkanapon belül a többlet céltámogatásról le kell mondani, és ezzel egyidejűleg a már felhasznált többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra. Amennyiben a beruházás folyamán vagy annak befejezését követően - bármilyen okból - az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá válik, az ÁFA levonására való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzatnak intézkednie kell az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről. A jelzett határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.
17. § (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a Belügyminisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie címzett támogatás esetén a Kincstárral, céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával.
(3) A számlavezető bank a céltámogatást a Kincstártól hívja le.
(4) A Kincstár vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat számlájáról. A megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló, kifizetett számla alapján a pénzintézet a központi támogatás kihirdetése után megkötött finanszírozási szerződés alapján átutalja a központi támogatást a támogatási arányok betartásával az önkormányzat számlájára.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad.
IV. Fejezet
Vegyes, záró és értelmező rendelkezések
18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad.
19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett vagyont - kivéve a víziközmű-beruházások üzemeltetői vagyonrészét - a beruházás időtartama alatt vagy az azt követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól eltérően hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás ésszerűsítése miatt megszűnik, vagy megszűnt, de a létesítmény más. a támogatás címzettje számára előírt kötelező feladat ellátását szolgálja.
(2) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és az állam alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k).
(3) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának megszűnése esetén a létesítmény más, kötelező feladatra irányuló hasznosítása érdekében a támogatás címzettje január 30-áig nyújthat be kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyűlés, az új címzett támogatásokról szóló törvényben.
20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az Egészségbiztosítási Alap kezelője - gondoskodik.
(2) Egészségügyi beruházás esetén a Népjóléti Minisztérium megállapodik az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével a működtetés finanszírozásának vállalásáról.
(3) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak.
21. § (1) E törvény 1993. március 19-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1993. évi címzett- és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni.
(2)
21/A. § (1) Az 1998. évi címzett támogatási igények benyújtásának határideje 1997. november 14.
(2) Az 1998. évi céltámogatási igények benyújtásának határideje 1998. február 2.
21/B. § (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.
(2) Az 1999. január l-jén központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.
21/C. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.
22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy:
a) a címzett és céltámogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a Kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait, továbbá a TÁK1SZ feladatait,
b) az országos fejlesztési programokat,
c)a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét rendeletben szabályozza.
23. § E törvény alkalmazásában:
a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja; egészségügyi gép-műszer beszerzésénél a szerződéskötés időpontja.
b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma.
c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások.
d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma.
e) Belterület:
Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található.
Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik.
f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek.
g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítását, megvalósítását segítő jogi, gazdasági tevékenység (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatási Jegyzék SZJ 74.1 szerinti besorolás) díjából a beruházási összköltség 0,7%-át meghaladó része,
2. fővállalkozótól, alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől felvett kölcsön összege után megállapított kamatnak a felvétel napján érvényes jegybanki alapkamatot meghaladó része.
h) Beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFA-val növelt összege.
i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése.
j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége.
k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz.
l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása - az előbbieken túl - akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban részt vevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek.
m) Beruházás: a felújítási munka kivételével a számviteli törvényben, illetve a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott tevékenység.
n) Térségi szilárd hulladék lerakótelep: olyan - meghatározott műszaki követelményeket kielégítő - műtárgyak, valamint a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények összessége, amely több település szilárd hulladékának ártalmatlanítását szolgálja. A beruházást legalább két települési önkormányzatnak közösen kell megvalósítania.
o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és szennyvíz bekötővezeték együttesen).
p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás: szolgáltatásai a megye vagy körzeti jelleggel több település lakói által vehetők igénybe.
r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)
s) Műszakilag az elmúlt évek során szétszakadt beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe, valamint azok a beruházások, melyeknél a hatóságok 1999. november l-jét megelőzően kötelezték az önkormányzato(ka)t záros határidőn belül megvalósításra, illetve intézményi vagy ipari műre csatlakoztatottak, és azok megszűnése vagy tulajdonváltása miatt nem üzemeltethetők.
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 70. íjának (3) bekezdésében és a 100. §-a (3) bekezdésének u) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatokra, a helyi önkormányzatok által fenntartott nyilvános könyvtárakra, közművelődési intézményekre és színterekre.
2. § Az érdekeltségnövelő támogatás összegét a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvénye határozza meg, amelyet 50-50%-os arányban kell felhasználni egyrészt a könyvtári, másrészt a közművelődési támogatásokra.
3. § A központi támogatás érdekeltségnövelő szerepének biztosítása érdekében a támogatás mértékét a rendelkezésre álló saját forrás arányában kell megállapítani.
4. § (1) A könyvtári támogatásokra rendelkezésre álló összeg a települési és megyei könyvtárak állománygyarapítási kereteinek fejlesztésére használható fel.
(2) A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzati intézmények, színterek technikai, műszaki feltételeinek fejlesztésére használható fel.
5. § (1) A községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat, amelynek könyvtára szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében, minden év február 20-áig értesíti a területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtárat a könyvtára által a tárgyévet megelőző esztendőben állománygyarapításra fordított összegről.
(2) A megyei, fővárosi könyvtár az adatokat azok ellenőrzése, számítógépes feldolgozása, összesítése után minden év március 31-óig továbbítja a Könyvtári Intézetnek (a továbbiakban: Intézet).
(3) A megyei, fővárosi önkormányzat, továbbá az a megyei jogú városi önkormányzat, amelynek könyvtára ellátja a megyei könyvtári feladatokat is, minden év február 20-áig értesíti az Intézetet a könyvtára által a tárgyévet megelőző évben állománygyarapításra fordított összegről.
(4) Társult könyvtárfenntartó helyi önkormányzatok esetében az adatszolgáltatást a könyvtár alapító okiratában megjelölt működtető önkormányzat végzi.
(5) Az Intézet a rendelkezésre álló központi támogatás 90%-át az (1) és (3) bekezdés szerinti helyi források mértéke alapján osztja fel az egyes önkormányzatok között, és az erről szóló javaslatát minden év április 30-áig küldi meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) részére.
(6) A javaslat alapján a Minisztérium dönt a támogatások odaítéléséről, és arról minden év május 20-áig értesíti az összeg utalványozóját, a Belügyminisztériumot.
(7) A Minisztérium a könyvtári támogatásokra felhasználható keret maximum 10%-a terhére minden év május 20-áig pályázatot ír ki azon helyi önkormányzatok számára, amelyeknek könyvtáraiban a tárgyévet megelőző esztendőben az egy lakosra jutó állománygyarapításra fordított összeg nem érte el az országos átlagot, és vállalják a központi támogatásként odaítélendő összeggel legalább azonos saját forrás biztosítását. A pályázat kiírását és elbírálását a Minisztérium az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetek bevonásával végzi.
(8) E rendelet alkalmazásában az állománygyarapításra fordított összegbe nem számítható bele az ajándék, csere, kötelespéldány címen a könyvtár állományába vett könyvtári dokumentum értéke.
6. § (1) A közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg
a)90%-a települési és megyei önkormányzatok által fenntartott közművelődési intézmények, színterek technikai-műszaki berendezéseinek bővítésére.
b)10%-a a helyi önkormányzatok által újonnan alapított közművelődési intézmények technikai-műszaki felszereltségére használható fel.
(2) A helyi önkormányzat minden év március 20-áig nyújthatja be pályázati igényét a lebonyolítással megbízott Magyar Művelődési Intézetnek (a továbbiakban: Művelődési Intézet), amelyben megjelöli az intézmény, színtér tárgyévet megelőző és a tárgyévi önkormányzati fenntartói támogatásának összegét, szakmai indoklást ad a kívánt fejlesztéshez, és megjelöli a központi forráshoz társuló saját forrás összegét.
(3) A támogatás elosztására a (2) bekezdésben megjelölt szakmai indoklás és adatok értékelése alapján a Művelődési Intézet a Minisztérium számára minden év április 30-áig javaslatot készít.
(4) A Minisztérium a javaslat alapján az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetek bevonásával dönt a támogatások odaítéléséről, és arról május 20-áig értesíti az összeg utalványozóját, a Belügyminisztériumot, továbbá a pályázat eredményét közzéteszi a Művelődési Közlönyben.
(5) A helyi önkormányzatok által újonnan alapított közművelődési intézmények technikai-műszaki felszereltségének támogatására a Minisztérium minden év május 20-áig pályázatot ír ki.
7. § A helyi önkormányzatokat megillető könyvtári, illetve közművelődési támogatások folyósítása legkésőbb a tárgyév június hónapjában történik.
8. § (1) A helyi önkormányzat - az általa alkalmazott helyi finanszírozási rendszer keretei között - köteles biztosítani, hogy a támogatást a rendeletben előírt célra használják fel, és az adott intézmény (színtér) az összeghez legalább öt banki napon belül hozzáférhessen, miután a támogatási összeg a fenntartó számlájára megérkezett.
(2) Az intézménynek (színtérnek) a rendelkezésére bocsátott támogatást elkülönítetten kell kezelnie, és annak felhasználásáról tételes, analitikus nyilvántartást kell vezetnie úgy, hogy a tényleges felhasználás ellenőrizhető legyen.
(3) Az önkormányzatok a támogatások felhasználásáról a tárgyév december hó 31-ei határnappal a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni.
9. § 1998-ban alkalmazandó átmeneti rendelkezések:
(1) a) az Intézet számára előírt feladatokat az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ (a továbbiakban: KMK) látja el,
b)a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül minden olyan községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat, amelynek könyvtára megfelel a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeinek, az állománygyarapítási összegről értesíti a területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtárat,
c)a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a megyei, fővárosi önkormányzat, továbbá az a megyei jogú városi önkormányzat, amelynek könyvtára ellátja a megyei könyvtári feladatokat is, az állománygyarapítási összegről értesíti a KMK-t,
d)a megyei könyvtárakra, a fővárosi könyvtárra, a KMK-ra, a Minisztériumra és a Belügyminisztériumra vonatkozó határidők úgy módosulnak, hogy a rendeletben előírt feladataik elvégzéséhez egy hónap álljon rendelkezésükre.
(2) a) a helyi önkormányzatok a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül adhatják be pályázatukat a Művelődési Intézetnek,
b) a Művelődési Intézetre, a Minisztériumra és a Belügyminisztériumra vonatkozó határidők úgy módosulnak, hogy a rendeletben előírt feladataik elvégzéséhez egy hónap álljon rendelkezésükre.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
|
|
|