| |
amely abból a célból készült, hogy az 1. pontban megjelölt alapítók a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. §-ai alapján jogi személyként működő alapítványt hozzanak létre az alábbiak szerint: Általános rendelkezések
1. Az alapítók:
a).................................................................... név (cégnév)
b).................................................................... lakcím (székhely)
stb.
2. Az alapítvány neve: ".................................. "
3. Az alapítvány székhelye:............................
//. Alapítvány célja
Az alapítvány célja, hogy a pályakezdő fiatalok, első munkába lépők számáramegfelelő felkészítő tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése és terjesztése, egyéb tanulmányok és kutatások végzése. Segítséget kíván nyújtani az optimális munkahelyek kiválasztásában, ennek elérése érdekében saját adatbázis felállítása, ingyenes információs vonal ("zöldszám, internet) elérésével a lehetőségek bővítése. A célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, támogatások igénybevétele és nyújtása.
Csatlakozás
Az alapítvány nyitott, ahhoz magyar és külföldi természetes és jogi személyek egyaránt csatlakozhatnak, ha a 4. pontban megfogalmazott célok eléréséhez vagyonrendeléssel hozzá járulnak és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadják.
A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a kuratórium dönt.
///. Alapítvány vagyona
3.1. Az alapítók a 4. pontban meghatározott célok elérése érdekében a jelen alapító okirat aláírásától számított nyolc napon belül a ................................. banknál megnyitott ......................................... bankszámlán egyszeri átutalással elhelyeznek összesen:.................. Ft-ot, az alábbi megosztás szerint:
a).......................... Ft-ot,
b)......................... Ft-ot,
stb.
továbbá közösen rendelkezésre bocsátanak 2 db .......................... típusú számítógépet, ...................... Ft, azaz .......................................... forint számlaértében. Az alapítói vagyon összesen: .................................................................. Ft, azaz ....................................................... Ft.
Az alapítvány előbbiekben meghatározott induló vagyona növekedhet a jelen alapító okirat 5. pontjában meghatározott feltételek szerint csatlakozók hozzájárulásaival, valamint a kezelő szerv gazdálkodásának eredményével. Az alapítványi vagyon működtetése
3.2. Az alapítvány vagyonával való rendelkezés a kezelő szervet (kuratórium) illeti meg, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet vásárolhat, azzal az alapítvány céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.
Az alapítványi vagyon felhasználása
3.3. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány induló vagyont meghaladó vagyona (tehát az induló vagyon hozadéka (kamat, osztalék stb.), valamint a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka) használható fel.
Az Alapítvány céljainak az elérése érdekében, az Alapítvány céljaira rendelt vagyonból pályázat útján: ösztöndíjat, támogatást nyújthat, Alapítványi díjat létesíthet, dönthet annak odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat, minden olyan megoldás, tevékenység vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér.
IV. Kezelő szerv
4.1. Az alapítványi vagyont az Alapítók által létrehozott.......... tagú kuratórium kezeli. A kuratórium elnökét, titkárát és tagjait határozatlan időre az Alapítók kérik fel.
A Kuratórium elnöke:.............................................................................. (név).
A Kuratórium titkára:............................................................................. (név).
A Kuratórium tagjai:................................................................................ (név),
.............................................................................. (név).
4.2. A kuratórium évente legalább négy alkalommal ülésezik, melyet a titkár hív össze. A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon ............ tag jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag alá ír és melynek elkészítése a titkár feladata.
A kuratórium megalkotja az alapítvány szervezeti és működési szabályzatát, amely tartalmazza a kuratórium ügyrendjét is. A kuratóriumnak joga van javaslatot tenni az alapító okirat módosítására, kiegészítésére ül. mindarról, amiről az alapító dönt.
4.3. A kuratórium legfontosabb feladata, hogy az ügyrendjének megfelelő módon döntsön az alapítványi vagyon alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, valamint a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben. A kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles az Alapítók részére tájékoztatást adni az addig végzett munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról.
4.4. A kuratórium elnöke, titkára és tagjai megbízatásuknak anyagi ellenszolgáltatás nélkül - társadalmi munkában - tesznek eleget, esetlegesen felmerülő költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
A kezelő szerv vagy annak tisztségviselője által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felel.
Képviselet
Az alapítvány képviselője a kuratórium. A kuratórium nevében annak elnöke egyedül is jogosult az alapítvány képviseletében eljárni. Az alapítvány bankszámlája felett való rendelkezéshez a kuratórium elnökének és titkárának ill. az elnök által írásban meghatalmazott személy együttes aláírása szükséges.
VI. Megszűnés
Az alapítvány határozatlan időre jött létre. Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Megszűnése esetén az alapítványi vagyont - a fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése után - a kuratórium döntése szerinti célra, amennyiben ilyen nincs vagy döntés nem születik úgy hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani.
VII. Vegyes rendelkezése
7.1Az alapítvány jogi személy. Az alapítóknak tudomásuk van arról, hogy az alapítvány érvényes létrejöttéhez és a jogi személyiség elnyeréséhez annak székhelye szerinti megyei/fővárosi bíróság nyilvántartásba vétele szükséges.
7.2Az alapítvány nyilvántartásba vétele után az alapítványt az alapítók nem vonhatják vissza. Az Alapítók az alapító okiratot - név, cél és vagyon sérelme nélkül - indokolt esetben módosíthatják.
7.3 Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekről az Alapítvány szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint az alapítványra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Budapest, 1999. év................... hó....... napján.
alapítók aláírásai Az okiratot készítette és ellenjegyezte:
vagy:
Tanúk:
1./
(név, lakcím)
2,1
(név, lakcím)
(Minta)
Általános rendelkezések
1. Az alapítvány elnevezése:..................... Közalapítvány.
Az .................. Közalapítvány a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező közalapítvány.
//. A Közalapítvány célja
A gyermekek és fiatalok egyéni és közösségi szabadidő eltöltésének, iskolán kívüli nevelésének támogatása, kulturális és sportprogramok szervezése. A Közalapítvány, céljainak megfelelően, elsősorban:
Csatlakozás a Közalapítványhoz
A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más vagyonrendeléssel, illetve egyéb vagyoni értékű felajánlással bárki csatlakozhat, akinek adományát az Alapítvány elfogadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. Ennek során a Kuratórium a csatlakozni kívánó szervezetről, intézményről vagy magánszemélyről rendelkezésre álló információkat és - célhoz kötött felajánlások esetén - a megjelölt célt mérlegeli. Elnapolhatja a felajánlások elfogadására vonatkozó döntést, ha a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyről további információk bekérését tartja szükségesnek. Elutasíthatja azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél nem vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokhoz. A Kuratórium köteles elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek esetében a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyt erre méltatlannak ítéli, továbbá azon célhoz kötött felajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes a Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokkal.
///. A Közalapítvány vagyona
Az alapító .................... meghatározott összegű támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósulását.
A Közalapítvány vagyona növekedhet az alapítványi vagyon hozadékával, valamint - azon elfogadott céltámogatások összegének kivételével, amelyek felhasználása a támogatott feladat megvalósítására nem közvetlenül a Közalapítvány által, hanem a Kuratórium határozatával megjelölt más szervezet által történik - a csatlakozás során felajánlott vagyon elfogadásával is. A közalapítványi vagyon az Alapító Okiratban rögzített céljai megvalósításának finanszírozására és a Közalapítvány működési költségeinek fedezésére a használható fel.
IV. A Közalapítványi vagyon kezelése
A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról az Alapító Okiratban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezett módon a Kuratórium gondoskodik. A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok ellátásába külső pénzügyi szervezetet, szakértőt vonhat be. A konvertibilis devizában. valutában történő befizetések a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően devizaszámlán helyezhetők el, és használhatók fel.
A Közalapítvány vagyonának felhasználása
5.1. A Közalapítvány céljainak megvalósítására a Közalapítvány vagyona, valamint annak hozadékai és a céltámogatások használhatók fel.
A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapítványi célok megvalósítására irányuló hasznosítására vonatkozó javaslatokat, kezdeményezéseket nyilvános pályázati rendszer .keretében gyűjti össze, s az Alapító Okiratban rögzített célok szellemében összegszerűen is dönt a támogatások odaítéléséről, azok mértékéről és formájáról.
5.2. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében minden év január 31-ig dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához és a működési költségeinek fedezésére felhasználható pénzeszközök mértékéről.
5.3. A Közalapítvány vagyona nyilvántartásának és a gazdálkodása eredményéről történő beszámolás alapvető szabályai
a) A Közalapítvány az Alapító által a Közalapítvány céljára rendelt pénzeszközt induló tőkeként köteles kimutatni. Tőkeváltozásként kell kimutatni az alapítványi célú tevékenység eredményét és az Alapító rendelkezése szerint vagyonként átadott pénzeszközt.
A Közalapítvány bevételeit és kiadásait a jogszabályokban előírt szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
b)A Közalapítvány kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint.
c)A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése során külön kell választani az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit és bevételeit, valamint a Közalapítvány működési költségeit.
V. A Közalapítvány működése
6.1. Az Alapító dönt a Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívásáról, a Kuratórium elnökének és titkárának a kuratóriumi tagok közül történő kijelölé séről és visszahívásáról; a Közalapítvány Alapító Okirata módosításáról.
6.2. A Közalapítványt a Kuratórium kezeli. A Kuratórium tagjai természetes személyek.
A Kuratórium 5-15 tagból áll, tagjai:
a)állami szervek:
b)természetes személyek:
A Kuratórium elnöke:...............................................
A Kuratórium titkára:................................................
6.2.1. A kuratóriumi tisztség megszűnik a kuratóriumi tagság megszűnésével, a tisztségről történő lemondással és a kuratóriumi tisztségből való visszahívással. A kuratóriumi tagság megszűnik a Közalapítvány megszűnésével, a megbízatás lejártával, a tag halálával - állami szerv esetében annak megszűnésével -, lemondásával, illetve a tag visszahívásával.
A Kuratórium tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A Kuratórium titkára számára a Kuratórium tiszteletdíjat állapíthat meg, amelynek mértékéről ugyancsak a Kuratórium dönt.
6.2.2. A Kuratórium szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést a titkár hívja össze, de a Kuratórium bármely három tagja is kezdeményezheti.
A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kuratórium tagjainak többsége jelen van. A döntéshozatal általában egyszerű szótöbbséggel történik, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minősített kétharmados szótöbbségű szavazatra van szükség a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának, egyéb szabályzatának és az éves alapítványi beszámolónak az elfogadásához, továbbá az éves szinten a Közalapítvány működési költségeinek fedezésére szolgáló közalapítványi források támogatására szolgáló keretösszegekre való felosztásáról történő döntéshez.
A Kuratórium ülésein született döntésekről, 8 napon belül írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyért az elnök és a titkár együttesen felel. A jegyzőkönyvet minden kuratóriumi tagnak meg kell küldeni.
6.2.3. A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány céljainak megfelelő működéséről, biztosítja az alapítványi vagyon gondos kezelését.
Kizárólag a Kuratórium dönt:
- a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint egyéb szabályzatáról;
- a csatlakozási kérelmek elbírálásáról;
- a pályázatok kiírásáról, azok feltételeiről, a támogatások odaítéléséről;
- a könyvvizsgáló személyéről és megbízási díjáról.
6.2.4. A Közalapítvány könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a vagyonkezeléssel összefüggő egyéb technikai feladatoknak az ellátása érdekében külön szerződés szerint külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bízhat meg, térítés ellenében.
A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meghirdetése és a megítélt támogatások minél teljesebb körű nyilvánosságának biztosításáról. A Kuratórium köteles a Közalapítvány működéséről az Alapítónak legalább évente egyszer beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni.
A Kuratórium a Közalapítvány gazdálkodását érintő minden lényegi kérdésről, valamint a Kuratórium határozatairól köteles az Alapítót tájékoztatni. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítónak a kuratóriumi tag visszahívására, az alapító okirat módosítására.
VI. A Közalapítvány képviselete
A Közalapítványt a Kuratórium elnöke és titkára önállóan vagy az elnök által a Kuratórium tagjai közül írásban felhatalmazott személy(ek) képviseli(k). A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges.
VII. A Felügyelő Bizottság
8.1. Az Alapító a Közalapítvány működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére 3-5 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok közül annak elnökét öt évre az Alapító kéri fel.
A Felügyelő Bizottság tagjai a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai:.......................................
A Felügyelő Bizottság elnöke:.....................................
8.3. A Felügyelő Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság köteles a Közalapítvány működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen a kuratóriumi döntések összhangját az Alapító Okiratban meghatározott közalapítványi célokkal, az éves könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét és a mérleget.
Jogosult célvizsgálatot folytatni, ha a közalapítványi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja. Jogosult a Közalapítvány ügyeiről felvilágosítást kérni, a Közalapítvány üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni. Tevékenységének eredményéről és a Közalapítvány működéséről a Felügyelő Bizottság az Alapítónak évente jelentést tesz, melyről a Kuratóriumot tájékoztatja.
VIII. Könyvvizsgáló
A Kuratórium a Közalapítvány pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgálót bíz meg, akinek megbízatása három évre szól.
A könyvvizsgáló köteles szükség szerinti időközökben a Közalapítvány könyveit megvizsgálni, és vizsgálatának eredményéről a Kuratóriumnak jelentést készíteni.
A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Kuratórium állapítja meg.
IX. Záró rendelkezések
9.1. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekintetében........................... látja el és gyakorolja - az Alapító okirat módosításának kivételével - az Alapítót megillető jogosultságokat.
9.2. A Közalapítvány pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
9.3. A Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
9.4. A Közalapítványnak a Ptk. 74/G. § (9) bekezdése szerinti megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona az Alapítót illeti meg, s azt a Közalapítvány céljaihoz hasonló célokra kell fordítani, amiről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni kell.
9.5. A Közalapítvány - célja megvalósítása érdekében - együttműködik a hasonló közfeladatot ellátó állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.
A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványról szóló rendelkezései (74/A-74/G. §-ok), az egyéb kapcsolódó jogszabályok irányadóak.
Kelt, Budapest, 1999. év..................... hó .... napján.
Aláírások
Az okiratot készítette és ellenjegyezte:
vagy:
Tanúk:
1./
(név, lakcím)
2./
(név, lakcím)
Az "............ gyermekeiért" Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:
Általános rendelkezések
Az Egyesület neve: ".............. gyermekeiért" Egyesület Székhelye:............. ,.............. u....... Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület célja
2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.
2.2. Az Egyesület célja:
Az Egyesület, mint nevében is jelzi elsősorban.............. - de más állampolgárok -hátrányos helyzetű gyermekeinek támogatását tekinti céljának, alapvetően szociális, kulturális céllal alakult meg. E cél érdekében felvállalja, hogy segít a gyermekek óvodai, iskolai, napközbeni étkeztetésében, a szabadidő megszervezésében, oktatási és kulturális programok szervezésében, az arra rászoruló családok részére tanácsadás nyújtása, továbbá az e kérdéskört tárgyaló, bemutató képzés, előadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
3.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.
A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A tagok jogai és kötelezettségei Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.
Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
Az Egyesület szervei: közgyűlés és tisztségviselők
9.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség/Választmány hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a tagság fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően...... napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
9.2. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.
Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
Az Egyesület képviselő szervei:
10.1 Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott minimum ............... - maximum ..... főből álló Elnökség/Választmány látja el. Az Elnökség/Választmány tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár.
A közgyűlés mind az Elnökség/Választmány tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. A közgyűlés ................... (név) elnöknek, .................... (név) elnökhelyettesnek, ..................... (név) titkárnak megválasztotta.
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség/Választmány dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség/Választmány köteles beszámolni.
Az Elnökség/Választmány jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.
Az Elnökség/Választmány minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség/Választmány szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség/Választmány ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább ...... nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség/Választmány döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.
Az Elnökség/Választmány ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
10.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
10.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:
10.4. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:
11. Mind a közgyűlés, mind az Elnökség/Választmány minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség/Választmány jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. A közgyűlés levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség/Választmány által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
12. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
Az Elnökség/Választmány jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
Az Egyesület képviselete
13. Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is. A közgyűlés által 5 évre megválasztott képviselők neve: ......................... (elnök), .................... (elnökhelyettes),........................... (titkár). Az Egyesület vagyona, gazdálkodása
14.1 .A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.
A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.
14.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíj befizetésük mértékéig. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.
14.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
14.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.
Vegyes rendelkezések
15. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
16. Az egyesülel politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részérő semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.
17. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezt az alapszabályt az Egyesület 1999............... napján összehívott közgyűlésen fogadta el.
Kelt, Budapesten, 1999................ hó....... napján.
(alapítók aláírásai) Előttünk, mint tanúk előtt:
(Tanú neve, lakcíme) (Tanú neve, lakcíme)
Ellenjegyezte:
(Minta)
A ............................................ Egyesület alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: Általános rendelkezések
Az Egyesület neve:....................... Közhasznú Egyesület Székhelye:.................................................... Működése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.
Az Egyesület célja:
Szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a korszerű és legszélesebb értelemben vett........................... kérdéseinek bemutatását, kutatását, oktatását és tárgyalását. E cél érdekében felvállalja a........................ című folyóirat, valamint e kérdéskört tárgyaló könyvsorozat és oktatófilm sorozat kiadását, előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint vitafórumokat és konferenciákat szemez. E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.
Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése
Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
A tagok jogai és kötelezettségei
Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
Az Egyesület szervei: közgyűlés és tisztségviselők
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok felének jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnökség/Választmány hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább............. nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően ............ napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnökség/Választmány
10. A közgyűlés minimum ....... , maximum ......... főből álló Elnökséget/Választmányt választ. Az Elnökség/Választmány tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár.
A közgyűlés mind az elnökség/választmány tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) .... évre választja. A közgyűlés ..................... -t elnöknek, ................ -t elnökhelyettesnek, .................... -t titkárnak megválasztotta, míg a választmány további két tagjának..................... -t és..................... -t.
Két közgyűlés közötti időben az Elnökség/Választmány dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség/Választmány köteles beszámolni.
Az Elnökség/Választmány jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.
Az Elnökség/Választmány minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség/ Választmány szükséghez képest - de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség/Választmány ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább........ nap időköznek kell lennie.
Az Elnökség/Választmány ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség/Választmány határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnök köteles az Elnökség/Választmány által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
Az Elnökség/Választmány ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség/Választmány döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra-hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
11. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség/Választmány minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség/Választmány jelenlévő minden tagja, közgyűlésén esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
Az Elnökség/Választmány elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség/Választmány által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
Az Elnökség/Választmány elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség/Választmány által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított ................ napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásrajutásától számított .............. napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
12. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.
13. Az Elnökség/Választmány jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
A felügyelő bizottság
14. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál három tagú Felügyelő Bizottság működik. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre szól, tagjai:
Név:...................................
lakcím:.................................
szig.sz.:...............................
Név:...................................
lakcím:.................................
szig.sz.:...............................
Név:...................................
lakcím:.................................
szig.sz.:...............................
A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
- írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
- Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
- Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
- Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
- Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a)az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult.
Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A felügyelő bizottság működése
15. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását
- az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
A könyvvizsgáló
16. Közhasznú Egyesületnél könyvvizsgáló kijelölése kötelező. Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
Az Egyesület első könyvvizsgálója, akinek megbízatása..... évre szól:
név:........................................
székhely:.................................
Könyv. bej. száma:.................
A társaság nevében eljáró könyvvizsgáló
név:........................................
lakcím:.....................................
könyv.bej.száma:.....................
A könyvvizsgáló újraválasztható.
A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, az Elnökség/Választmány köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.
A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.
A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:
- Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét.
- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
- Betekinthet az Egyesület könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.
- Megvizsgálhatja az Egyesület bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.
A könyvvizsgáló az Egyesület ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
A könyvvizsgáló a legfőbb szerv ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az vezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy az Egyesület vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kérni.
Ha a gazdasági társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni. Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:
- a legfőbb szerv döntése alapján visszahívással,
- a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával,
- törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.
A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
A felügyelő' bizottság és a könyvvizsgálóra vonatkozó közös szabályok
17. Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót az Egyesület legfőbb szerve választja meg.
Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló.
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a)a megbízás időtartamának lejártával,
b)visszahívással,
c)törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d)lemondással,
e)elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. íj) megfelelően irányadóak. Összeférhetetlenségi szabályok
18. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a)az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja.
b)a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
A könyvvizsgálatért felelős személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait.
Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Az Egyesület képviselete
19. Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek. A képviselők rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
A közgyűlés által .... évre megválasztott képviselők neve: .................... (elnök),......................... (elnökhelyettes).................... (titkár).
Közhasznúsági nyilatkozatok
20. Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
(/.) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, (TEÁOR szerint: 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás)
(3.) tudományos tevékenység, kutatás, (TEÁOR szerint: 73.20 Társadalom tudományi, humán kutatás, fejlesztés)
(4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (TEÁOR szerint: 80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás)
(5.) kulturális tevékenység, (TEÁOR szerint: 91.12 Szakmai érdek képviselet, 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
(9.) környezetvédelem, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
(10.) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, (TEÁOR szerint: 91.12 Szakmai érdek-képviselet, 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység)
(11.) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, (TEÁOR szerint: 91.33 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység) stb.
21. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá - amennyiben tagsággal rendelkezik - biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről az Egyesület szerződést kötött az ................................ (hatóság, önkormányzat megnevezése), melynek keretében az Egyesület vállalja:
Oktatás:
- Az Egyesület szerződés alapján ........... éves időtartamra a................. felkészítő tanfolyamot szervez, képzést biztosít.
- Az Egyesület vállalja, hogy biztosítja a képzéshez szükséges tankönyveket.
- Az Egyesület vállalja célja szerinti előadások, vitafórumok és konferenciák szervezését.
Kiadványok:
- Az Egyesület vállalja az általa szervezett szakmai képzéseknek - a jogszabályok feltételei szerinti - tanúsítványok, bizonyítványok kiállítását.
- Az Egyesület kedvezményesen biztosítja a képzéshez szükséges tananyagokat, segédanyagokat.
- Az Egyesület vállalja, hogy a céljának megfelelő szakmai kiadványokat (folyóirat, oktatófilm) önköltséges áron készíti el és bocsátja az érdekeltek részére.
Egyéb:
- Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
22. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
23. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
24. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
25. Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről az ............................. -el kötött szerződés alapján -, az .......................... törvény, továbbá a................. Korm. rendelet............... §-a alapján kell gondoskodnia.
26. Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján (Népszabadság) is nyilvánosságra hozza.
27. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosításadási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a)a számviteli beszámolót;
b)a költségvetési támogatás felhasználását;
c)a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d)a cél szerinti juttatások kimutatását;
e)a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f)a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g)a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
28. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
Vegyes rendelkezések
29. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
30. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Kelt, Budapesten, 1999.................. hó....... napján.
(tagok aláírásai) Előttünk, mint tanúk előtt: (név, lakcím) (név, lakcím)
Az okiratot készítette és ellenjegyezte:
| |