| |
Az intézményesülési folyamat jogi aspektusai, a módosított kisebbségi törvény tükrében
A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozójogi szabályozás hiányosságainak pótlása, az évek során napvilágra került ellentmondások feloldása már hosszú ideje megoldandó feladatot jelentett, a meglévő problémák feloldása jogszabály módosítást igényelt. A Kormány kezdeményezésére végül az országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.
A Köztársasági Elnök 2005. június 21-én megküldte a törvényt véleményezésre az Alkotmánybíróságnak, ugyanis alkotmányossági aggályt észlelt a kisebbségi képviselők helyi önkormányzat képviselőtestületében nyert kedvezményes mandátumával kapcsolatban, mivel a megfelelő demokratikus legitimációjuk hiányzott volna. A köztársasági elnök úgy vélte, hogy ez sérti a népszuverenitás elvét. Az államfő emellett a választójog egyenlőségének alkotmányos elvi aggályait is megfogalmazta, a kisebbséghez tartozók ugyanis több szavazattal rendelkeznének az önkormányzati képviselők megválasztásánál, mint többségi társadalom tagjai.
Az Alkotmánybíróság 593/A/2005. sz. határozatában megállapította, hogy a tv. 68. §-ának (3) bekezdése alkotmányellenes.
Végül az Országgyűlés 2005. október 17-i ülésén 99%-os támogatás mellett elfogadta 2005. évi CXIV. (114) törvényt, immáron a kisebbségeknek a települési önkormányzati testületekbe való kedvezményes mandátumszerzésének lehetősége nélkül.
Az új jogszabály átláthatóbb, tisztább önkormányzati választásokat, a kisebbség valós képviseletének biztosítását kívánta megvalósítani.
A jogszabály több szakaszban lép hatályba. Általános hatályba lépési időpont a törvény kihirdetését követő 30. nap: 2005.11. 25.
A választási eljárásról szóló törvény a települési, területi és országos önkormányzatok választásának eljárását tartalmazó új fejezetekkel egészült ki, illetve módosulnak rendelkezései.
A kisebbségi választáson csak az választhat, illetve csak az választható, aki a településen a kisebbségi választói jegyzékben szerepel. A listán azonban legalább 30 választópolgárnak kell szerepelnie a választás kitűzéséhez.
Jelölteket csak az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek alapszabályában - a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve - rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete. A jelöltnek természetesen nem kötelező, hogy a kisebbségi szervezetnek tagja legyen.
Települési kisebbségi önkormányzat esetében időközi választás kitűzésére már nincs mód. Megüresedett mandátum esetén a szavazatszám szerinti sorrendjében a következő jelölt lép előre.
A területi kisebbségi önkormányzatokat a szavazás napján az adott megyében működő települési kisebbségi önkormányzatok tagjai, az elektorok választják meg, abban az esetben kerül sor választásra, ha a megye vagy a főváros területén ugyanazon kisebbségnek legalább 10 települési, illetve kerületi önkormányzata működik, területi önkormányzati választásokon az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a települési önkormányzati választásokon az adott megyében a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként indította.
Az országos kisebbségi önkormányzatok választásánál a törvénymódosítás pontosításokkal ugyan, de fenntartotta az elektori rendszert. A szavazást valamennyi kisebbség esetén azonos napon tartották, és azokon a településeken bonyolították le, ahol kisebbségi önkormányzat működik. Az országos kisebbségi önkormányzatokat a szavazás napján működő települési kisebbségi önkormányzatok tagjai, az elektorok választják meg, a választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg a területenként összesített jegyzőkönyvek alapján, és hívja össze a testület alakuló ülését.
A törvény választójogi részének próbája a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választás és a 2007. évi országos kisebbségi önkormányzati választás volt. Elmondhatjuk, hogy a választói névjegyzék bevezetésével az anomáliák nem szűntek meg - a tavalyi kisebbségi önkormányzati választások eredményeként több olyan településen is alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a 2001. évi népszámlálás anonim adatgyűjtése szerint senki sem vallotta magát kisebbséghez tartozónak, az új rendszer nem szűrte ki az álkisebbségeket, a ka-kukkfiókákat. A várakozással ellentétben nem csökkent, hanem kis mértékben növekedett a kisebbségi önkormányzatok száma. A választói névjegyzék bevezetésével a kisebbségi közösségek többsége polarizálódott, amely nehezítette az érdemi kisebbségi közéleti munkát.
A törvény II. fejezete tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXX-VII. (77) törvény (továbbiakban Nektv.) módosítására vonatkozó rendelkezéseket.
A Nektv. értelmező rendelkezésekkel egészült ki, mint pl. a kisebbségi közügy, a kisebbségi önkormányzat, a Közokt.-i tv-ből átvett kisebbségi közoktatási intézmény, stb. A fogalomtár segítségével értelmezhetővé válik a működés, a jogok, kötelességek biztosítása, és azok számonkérése.
A települések szintjén csak a közvetlenül választott kisebbségi önkormányzati forma marad meg, míg az ún. átalakult, illetve közvetett módon létrehozott helyi kisebbségi önkormányzatok alakítására 2006-tól már nincs mód. Az új elnevezés: települési kisebbségi önkormányzat.
A törvény részletesen szabályozza a kisebbségi önkormányzatok szervezetét, működését oly módon, hogy átemelte az önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény a továbbiakban Ötv. szabályait.
Az új szabályozásban rendezésre kerültek a képviselő-testület megbízatásának megszűnési esetei, amelyek között a feloszlatás is szerepel, a kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata című XI. fejezet rendelkezik az alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testületek feloszlatásáról.
A jogszabály továbbra is tartalmazza a kisebbségi önkormányzat petíciós jogát, és megerősíti a kisebbségi önkormányzat egyetértési és véleményezési jogát:
Ha a helyi önkormányzat az előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a közigazgatási hivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
Ha a közigazgatási hivatal nem ért egyet a települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt közvetlenül a kisebbségi önkormányzat is megteheti. A kisebbségi önkormányzat ilyen irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a kisebbségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
A módosítás beemeli az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet Ámr. már 1998 óta hatályos rendelkezését a kisebbségi törvénybe. Eszerint a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat SZMSZ-ében rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, (helyiséghasználat, postázási, kézbesítési, sokszorosítási feladatok ellátása és költségek viselése.) A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
A jogszabály a kisebbségi önkormányzatok feladatait önként vállalt és kötelező kategóriába sorolja. Ez utóbbi körbe csak a helyi önkormányzat, illetve más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátás tartozik. Kiemelendő ezek közül, hogy a törvény rögzíti az SZMSZ megalkotásának határidejét, amelyet az alakuló ülést követő 3 hónapon belül kell megtenni.
A jogszabály új elemként bevezeti a helyi bírósági ülnökök választásában való részvételt.
Az át nem ruházható feladat- és hatáskörökön kívül - a következő kisebbségi önkormányzati feladatok látja el: helyi ünnepek meghatározása, pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása, műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezése.
A jogszabály most már kifejezetten kötelezővé teszi a kisebbségi képviselő eskütételét. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.
Változást jelent, hogy a kisebbségi önkormányzat évente legalább 4 ülést köteles tartani, kötelező továbbá az évi közmeghallgatás megtartása is.
A törvény szabályozza a zárt ülés tartásának szabályait is A szabályok szinte szó szerint megfelelnek az Ötv. szabályainak, értelemszerűen az önkormányzati hatósági ügyek kivételével.
Rögzítésre kerültek, a jegyzőkönyv tartalmi elemei, valamint a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készítésének előírása.
Az új rendelkezések a jegyző feladatait is nevesítik, melyek a törvénysértések jelzésére, illetve a jegyzőkönyvek felterjesztésére vonatkoznak.
A törvény rögzíti a kisebbségi képviselő jogállásánakfőszabályait, az Ötv. szabályaival szinte megegyező módon.
A képviselő megbízatásának megszűnési esetei között egyértelműen szerepel a testületi ülésektől való egy éves távollét, és a jogalkotó nem korlátozta ezt a jogkövetkezményt csak az önhibából mulasztó képviselőkre.
Új szabályozás az összeférhetetlenség a kisebbségi képviselők vonatkozásában. A testület valamennyi tagjára azonos szabályok vonatkoznak, a törvény nem tesz különbséget a tagok és a választott tisztségviselők között. Az összeférhetetlenség megállapításáról bármely képviselő indítványára a testület dönt, nem kötelező tehát e célra bizottságot létrehozni. Megemlítendő még, hogy a polgármesteri és kisebbségi képviselői megbízatás nem összeférhetetlen.
A kisebbségi önkormányzat elnöke és az elnökhelyettese továbbra is társadalmi megbízatású maradt, viszont megszűnt visszahívhatóságuk. Sorozatos törvénysértő tevékenységük, mulasztásuk esetén a települési kisebbségi önkormányzat testülete keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
A települési kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
A törvény az Ötv.-t is több helyen módosítja, pl. a teljes X/A. fejezetet hatályon kívül helyezi, (a 2005. évi 114. tv.67.szerint az Ötv. 12.§(7) bekezdésének új szövege szerint „A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik."
Új szabályként a törvény rendezi a kisebbségi önkormányzat tagjainak díjazását.
A módosítás részletesen rendelkezik a kisebbségi önkormányzatok társulásairól, kiemelve az intézményi társulást és a társult kisebbségi önkormányzati testületet.
A módosított Nektv. anyagi jogi részének egyik fontos új pillére a területi (megyei) kisebbségi önkormányzati szint létrehozása. A korábbi szabályozás szerint csak a fővárosban - a főváros egészére kiterjedően volt lehetőség kisebbségi önkormányzat alakítására, a területi szint hiányának pótlására a kisebbségi önkormányzatok kistérségi vagy megyei társulásokat, regionális irodákat, szövetségeket alakítottak.
A területi kisebbségi önkormányzat olyan közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működőjogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinekvédelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek területi (megyei, fővárosi) szinten történő önálló intézésére jön létre.
A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlők, a kisebbségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Az országos kisebbségi önkormányzat akkor látja el az általa képviselt kisebbség érdekeinek területi képviseletét és védelmét, ha nincs területi kisebbségi önkormányzat. Ugyanígy az országos önkormányzat a megyei, fővárosi rendeletekről csak akkor nyilváníthat véleményt, ha az adott kisebbség területi kisebbségi önkormányzatot nem alakít.
A Nektv. kimondja, hogy a települési kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A legfontosabb eltérések a következők:
A területi kisebbségi önkormányzatok az adott megyében elő kisebbségi közösség teljes személyi körének képviseletét látják el, beleértve azokat is, akik olyan településen élnek, ahol nem jött létre a települési kisebbségi önkormányzat.
A módosított Nek. Tv. kötelező feladatként határozta meg a megyei önkormányzatok számára a megye területén élő kisebbségek jogai érvényesülésének figyelemmel kísérését - ezt korábban több megye önként vállalt feladatként látta el. A testületi működés feltételeit az illetékes megyei önkormányzat, pontosabban annak hivatala köteles biztosítani.
Az országos önkormányzati tisztségviselőkjogállásának szabályait a Nek.tv rendezi, a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alakításában nagyfokú önállósága van a közgyűlésnek.
A törvénymódosítással új intézményként kerül bevezetésre a közgyűlés szerveként: az országos önkormányzat hivatala. A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv.
A hivatal feladata az országos kisebbségi önkormányzat működésének segítése, különösen az országos önkormányzat határozatainak szakszerű előkészítése és végrehajtása, valamint a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Ellátja továbbá az önkormányzat szerveinek tevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat. A hivatal az országos kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. A 2005. évi 114. törvény értelmében a Kormány feladata az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő gazdálkodása feltételeinek 2008. január l-jétől kezdődő biztosítása.
A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását az államháztartásról szóló 1992. évi 38. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. Korm. Rendelet az Ámr. szabályozza, valamint a pénzügyminiszter a költségvetési szervek nyilvántartásba vételének és az adatszolgáltatásnak a részletes szabályairól szóló rendelete - mely még nem került kiadásra.
A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban kell intézkedni. A költségvetési szerv az ÁHH által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A közhiteles nyilvántartásba bejegyzés iránt az alapító szerv az alapító okirat jóváhagyásától számított nyolc napon belül intézkedik.
Az országos önkormányzatok által fenntartott intézmények közül néhányat érint a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény közhasznú társaságokról rendelkező szabályozása. A közhasznú társaság 2007. július 1-ét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonpro-fit gazdasági társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. (156) törvény szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság.
A kisebbségek támogatási rendszerét illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására, vagyonára vonatkozó szabályokat Nektv. VIII. fejezete nevesíti.
A Nektv. rendszerbe foglalja a kisebbségi közügyek ellátásához nyújtott költségvetési forrásokat. E körbe tartoznak: az általános és feladatalapú támogatási rendszerben biztosított támogatás, a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a kisebbségi oktatáshoz és neveléshez nyújtott kiegészítő normatív támogatás, az oktatási és kulturális önigazgatás körében biztosított támogatások, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatási kerete, illetve a kisebbségi társadalmi szervezetek által pályázat útján felhasználható működési célú támogatás. A települési kisebbségi önkormányzatok ez utóbbi kivételével valamennyi támogatást igénybe vehetik.
A Nektv-ben foglalt általános szabály szerint a települési kisebbségi önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás az egyházakra irányadó szabályok szerint illeti meg, melyet a helyi önkormányzat útján vehetnek igénybe, a központi költségvetésből a Magyar
Államkincstár által nyújtott támogatást a települési önkormányzat 8 napon belül köteles a kisebbségi önkormányzat számlájára átutalni. A támogatás éves összegét, a támogatás biztosításának módját, eljárási rendjét a költségvetési törvény határozza meg
A Nektv. felhatalmazást ad az általános mellett a feladatalapú támogatás feltételeinek kormányrendeletben történő meghatározására, a kisebbségi önkormányzatok feladatarányos finanszírozási rendszeréről szóló kormányrendelet kidolgozása folyamatban van, szerepel a Kormány 2007.1. félévi jogalkotási tervében. Jelenleg folyik a tárcaegyeztetés a PM, az ÖTM, az IRM és a MEH között, és hamarosan megkezdődik az egyeztetés az országos kisebbségi önkormányzatok szakértőivel. A kormányrendelet tervezete szerint a működési támogatás nyújtásának feltétele a szervezeti és működési szabályzat szerinti törvényes működés, a feladatalapú működési forrásra a testületi költségvetési határozatában meghatározott kisebbségi közügy ellátása esetén lenne jogosult a kisebbségi önkormányzat.
Az egyházakra irányadótól eltérő szabályok vonatkoznak a kisebbségi önkormányzat által átvett közoktatási intézményfenntartásához biztosított - a költségvetési törvényben meghatározott - állami normatív hozzájárulásokra, támogatásokra, illetve kiegészítő támogatásokra, valamint a kisebbségi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez nyújtott támogatásokra.
Az országos kisebbségi önkormányzatok a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményeik kiegészítő támogatást közvetlenül igényelhetik az oktatási és kulturális minisztériumtól, elszámolni is közvetlenül a minisztérium felé kötelesek.
A kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha a Nektv. másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint átveheti. A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel jogosult igényelni a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat, támogatásokat.
A Nektv. szerinti anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelés, oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam illetve a helyi önkormányzat viseli. Az állam kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez. A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat - a megkötött közoktatási megállapodás alapján - a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatás igénylésére is jogosult.
A helyi önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összegű támogatást nyújthat az illetékességi területén működő települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat számára.
A kisebbségi önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy az állam által normatív módon biztosított támogatás mellett bevételeiket - feladataik, programjaik megvalósításához - az állami költségvetésben az egyes fejezeteken belül nevesítetten, illetve nem nevesítve pályázat útján kisebbségi célokra felhasználható pénzügyi keretekből egészítsék ki. Kiemelendő, hogy Magyarország európai uniós tagsága óta megnőtt az Európai Unió pályázataiból elnyerhető támogatások lehetősége is különösen az oktatás, térségfejlesztés területén. A települési, területi kisebbségi önkormányzatok feladatainak ellátását az országos kisebbségi önkormányzatok is segíthetik támogatásukkal.
A Nektv. biztosítja annak lehetőségét, hogy a kisebbségek anyagi támogatásában hazai, külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is részt vállaljanak. E támogatások közül a kisebbségek anyaországai részéről nyújtott támogatásokat érdemes kiemelni. Az anyaországi támogatások mértéke kisebbségenként változó. Az anyaországok általában célzott támogatást biztosítanak, nagyrészt oktatási, kulturális, közművelődési intézmények működtetéséhez, fenntartásához, illetve a kisebbségek anyanyelvű médiájának támogatásához.
A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök a felelős.
A törvény új szabályozása a kisebbségi önkormányzati törzsvagyon meghatározása, mely a kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része.
A Nektv. módosítása beemelte a kisebbségi joganyagba a kisebbségi önkormányzatok költségvetésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, így már e törvény is rögzíti: a kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A kisebbségi önkormányzatoknak költségvetési gazdálkodásuk során alkalmazniuk kell az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályokat.
Az Ámr. külön fejezetben nevesíti a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok számláira vonatkozó előírásokat. A helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat részére a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására vezethet alszámlát, költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán köteles lebonyolítani. Sajátos helyzet alakult ki: a jogi személyiségű kisebbségi önkormányzat al-számla vezetésére van kötelezve.
A Nektv. a tulajdonjog vagy használati jog települési kisebbségi önkormányzat részére való átadásának két esetét szabályozza:
A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja.
Feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat) az átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
Alapvető szabály az, hogy az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi önkormányzat a rendeletében elkülönítetten határozza meg.
A helyi kisebbségi közügyek ellátása során felmerülhet annak a lehetősége, hogy a kisebbségi önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatát saját szervezete, illetőleg a helyi önkormányzat hivatala útján nem tudja ellátni. A jogszabály felhatalmazása alapján ugyanis a kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében dönthet arról, hogy az adott feladat ellátására intézményt, vagy saját gazdasági társaságot, vagy más gazdálkodó szervezetet alapít.
A kisebbségi önkormányzat azonban nemcsak alapíthat intézményt, hanem működtetésre más szervezettől, önkormányzattól át is veheti azt. Erre akkor kerülhet sor, ha a kisebbségi önkormányzat - a helyi önkormányzat átruházható feladat-és hatásköreiből - olyan feladat átvállalását kezdeményezi, amelyet az adott intézmény lát el. További lehetőségként biztosítja a törvény azt is, hogy több kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköreit az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más kisebbségi önkormányzatra átruházza. Ezt az adott kisebbségi testületeknek kell kezdeményezniük, megállapodásba kell foglalni az átadás-átvétel feltételeit. A megállapodásnak háromoldalúnak kell lennie, az átadó és az átvevő önkormányzat mellett a megállapodásba be kell vonni az érintett országos kisebbségi önkormányzatot is. A megállapodás tartalmára a Nektv. rendelkezései az irányadóak.
A törvény azonban kategorikusan kizárja hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök átruházhatóságát, értelemszerűen ilyen vállalkozás alapítását is.
A jogalkotó további megszorító rendelkezést is tett, ugyanis a kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
A kisebbségi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet vezetőit a kisebbségi testület nevezi ki, valamint gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat. A többségi befolyás alatt álló vállalkozásra az Áht. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A jogszabály a kisebbségi önkormányzati szervezetre igazítva külön fejezetben tárgyalja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, e szabályok az Ötv.-hez képest nem tartalmaznak újdonságot. A törvényességi ellenőrzési eljárás során a közigazgatási hivatal vezetője törvénysértést tapasztal a kisebbségi önkormányzat döntésénél, határidő kitűzésével felhívja a kisebbségi önkormányzat testületét vagy szervét annak megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőn belül a kisebbségi önkormányzat nem teszi meg a közigazgatási hivatal által megszabott intézkedést, a közigazgatási hivatal vezetője három lehetőség közül választhat: kérheti a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát, összehívhatja a kisebbségi önkormányzat testületét a törvénysértés megszüntetésére, vagy kezdeményezheti a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.
A kisebbségi önkormányzat a közigazgatási hivatal eljárását kezdeményezheti a kisebbségi közügyek intézése érdekében, vagy ha testületi működésének feltételeit a helyi önkormányzat nem biztosítja megfelelően, és abban az esetben is, ha a települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat egyetértése vagy véleménynyilvánítása nélkül dönt kisebbségi közügyre vonatkozó ügyben. A törvénymódosítás további fontos feladatkört is meghatároz a közigazgatási hivatal vezetője számára: a kisebbségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.
A települési kisebbségi önkormányzatok működésének és gazdálkodásának ellenőrzési rendszerét is megerősítette a jogalkotó.
A közpénzekkel való gazdálkodás szükségessé teszi, hogy a költségvetésből rendelkezésre bocsátott összegek felhasználása az államháztartási ellenőrzés útján kontrollálható legyen.
A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Az Országgyűlés a Nektv-t a módosítás alkalmával kiegészítette a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokkal. Eszerint a települési kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését a kisebbségi önkormányzat belső ellenőre vagy a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat testületét.
A helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre ugyanúgy, mint a helyi önkormányzati szervekre - az Ötv., az Áht., illetőleg az Ámr. rendelkezéseivel összhangban - a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. 8249/2000)
A helyi önkormányzatnak az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását fő szabályként szintén az Állami Számvevőszék ellenőrzi, emellett ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is. Ennek akkor lehet jelentősége, ha a kisebbségi önkormányzat uniós források felhasználásában a helyi önkormányzattal együttműködik.
Szükséges még szót ejteni arról, hogy a helyi önkormányzatnak is lehetősége van a kisebbségi önkormányzat költségvetési gazdálkodásának ellenőrzésére, abban az esetben, ha saját hatáskörében, saját forrásai terhére helyi önkormányzati támogatást nyújtott a helyi kisebbségi önkormányzatnak, a kisebbségi törvényben megfogalmazott céljai megvalósítása.
A Nektv. 63.§ (1) bekezdése: háttérjogszabályként határozza meg az Ötv.t.a törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat.
A 363/2006. (XII. 28.) Korm. Rendelet alapján a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős államigazgatási szervként a Miniszterelnöki Hivatalt jelöli ki. A NEKH amely a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt működő önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv volt 2007. január 31. napjával megszűnt. Általános jogutódja a MEH. Bízunk abban, hogy a MEH csúcsminisztériumként jogalkotási szempontból jelentősebb szereppel bír, mint egy országos hatáskörű közigazgatási szerv, és a közeljövőben megoldásra kerül a kisebbségek parlamenti képviselete, a kisebbségi önkormányzatok differenciált feladatalapú támogatása, és a kisebbségi média finanszírozásának támogatása. E célból a közeljövőben három munkacsoport kezdi meg működését a MEH koordinálásával, melyek a következő témakörökkel foglakoznának:
Szintén e munkacsoport feladata lenne a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány működésével, támogatási rendszerével kapcsolatos egységes álláspont kialakítása.
Bár rövid idő telt el a módosított kisebbségi törvény hatályosulásától, a törvény választójogi része már vizsgázott, reméljük a módosított anyagi jogi rész a kisebbségi önkormányzatiság hatékony működését szolgálja, és a kisebbségi intézményekfeladatellátását támogatja.
| |