| |
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák!
Egy Váci Mihály versidézettel szeretném kezdeni az előadásomat:
„Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!"
Nagyon örülök annak, hogy meghívást kaptam a konferenciára, mivel olyan kisebbségi és nem kisebbségi szakemberekkel találkozhatok, akik évtizedek óta küzdenek a lemzetiségi autonómia, ezen belül az intézményhálózat kiszélesítéséért.
Szeretném a Rácz Aladár Közösségi Házunk bemutatásán keresztül érzékeltetni a cigány közösségi házak speciális sajátosságait. Fenntartásukat tekintve 1989-től elsősorban civil szervezetek alapítottak, működésük és programjaik biztosítása érdekében Közösségi Házakat. Pécsett a rendszerváltás évében, 1989 tavaszán alakult meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, elsősorban a megyében szép számmal élő és alkotó cigány képzőművészek érdekképviseletének megszervezése céljából. Az Egyesület a megalakulása pillanatától fontosnak tartotta, hogy a Pécs-Baranyai cigányság az itt élő más nemzetiségekhez hasonlóan rendelkezzen egy kulturális centrummal, amely a cigányság szellemi és módszertani központjává válhat. Az Egyesület a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs városa és több főhatóság támogatásából Pécs történelmi belvárosában megvásárolt régi kis épületben, a József u. 4. sz. alatt, 1989. augusztus 15-én nyitotta meg Közösségi Házát.
1994-től a kisebbségi önkormányzatok létrejöttével a helyi cigány önkormányzatok is egyre több kulturális intézményt alapítottak. Közös vonásuk, hogy egyik esetben sem megoldott az intézmények teljes körű költségvetésének, működési feltételeinek biztosítása. Többnyire saját forrásból vagy pályázati projektek keretéből próbálják alapvető működésüket, fenntartásukat biztosítani. Speciális sajátossága a cigány közösségi házaknak továbbá, hogy nem tudnak - több okból - a klasszikusan vett kulturális intézményként működni. Ennek egyik magyarázata a cigányság sajátosságából fakad, náluk még erősebb a családi kötelék, mindenhová csoportosan mennek el, akár hivatalos ügyintézésről, akár kulturális programról van szó. Másrészt problémájuk komplexitása miatt gyakran előfordul, hogy kulturális szolgatatás ellenére szociális vagy foglalkoztatási jellegű problémájukra is megoldást, vagy segítséget várnak.
Az első időszakban tudtunk csak tisztán kulturális, közművelődési feladatokat ellátni. A Rácz Aladár Közösségi Ház a kezdetektől helyet ad a Cigány Képzőművészek Stúdiójának, amely lehetőséget teremtett a megyében alkotó cigány képzőművészek számára egyéni és társas kiállításokon való részvételre. Emellett más hazai cigány képzőművésznek is biztosítottunk bemutatkozási lehetőséget. Külföldi művészek számára is több nagysikerű kiállítást szervezett a Közösségi Ház. Az összegyűjtött képek rendszeresen, és nagy sikerrel szerepelnek hazai és nemzetközi tárlatokon, de különböző alkotások megjelennek az Egyesület által kiadott könyvekben illusztrációként, így többek között abban a cigány nyelvű képes bibliában, amely II. János Pál pápa pécsi látogatása alkalmából jelent meg.
A Közösségi Ház átadásától itt működött a Cigány-Magyar Baráti Klub. Sikeresnek bizonyultak a „Nemzetiségként Baranyában" címmel rendezett hétvégék, melyeket külföldi alapítványok
támogattak. Ennek keretében, a nemzetiségi képzőművészeti kiállításokon túl, politikai kerek-asztalra, kézműves bemutatókra, hagyományőrző együttesek fellépésére, írók-költők estjére került sor. A Ház, mint Cigány Módszertani Központ állandó szakmai és jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn egyesületek, klubok, közösségvezetők és egyének részére. Fennállása óta több civil szervezet létrejöttét segítette elő. Megszervezte, 1995 elején, az előző évi önkormányzati választás során létrejött Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségét, amely az országban akkor példa nélkül állt. Gondot fordít a fiatalokra is, hiszen a házban működik a Középiskolás és Egyetemista Fiatalok Klubja, mely az identitástudatuk fejlesztésén túl, korrepetálásra, nyelvoktatásra és ösztöndíjazásra is alkalmat nyújt. A vidéki cigány fiatalok számára is minden évben szervez balatoni táborozást „Cigány nyelv és kézművesség" címmel.
A kulturális tevékenységen kívül az alábbi területeken dolgozunk: 1995-től egy Phare Mikro Projekt segítségével indítottuk be Jogsegély Szolgálatunkat, amely elsősorban nem a klasszikus diszkriminációs ügyek felderítésével, képviseletével foglalkozott, hanem a helyi és vidéki cigány kisemberek mindennapos jogi problémáiban nyújtott felvilágosító, tanácsadó és közvetítő szerepet. 1998-tól az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban lehetőségünk volt feladatkörünket tovább szélesíteni. Előszóra Pécs M.J. Város Önkormányzatának támogatásával indítottuk be a Foglalkoztatási és Képzési Program Irodánkat, amely a nagyszámú cigány munkanélküliek elhelyezkedésében, képzésre irányításában, illetőleg speciális képzések beindításával kívánt részt vállalni a cigány munkanélküliség felszámolásában.
2004-2006 között „Rács Helyett Háló"elnevezéssel bűnmegelőzési klubhálózat működött a Közösségi Házunkban, az Igazságügyi Minisztérium támogatásával. Két sikeres program keretében több fiatalt mentettünk meg bűnismétléstől azzal, hogy segítséget nyújtottunk számukra a reszocializáció-ban. Elhelyezkedésüket, az oktatási rendszerbe való visszajutásukat, és egyéb képzettség megszerzését is biztosítottuk számukra. Az első sikeres programmal az Európai Uniós fiatalok számára kiírt pályázaton díjazásban részesültünk. 2006-tól a "Munka Nemesít I. - II." című Roma munkaerő-piaci szolgáltatóhálózatot működtetünk sikeresen, amelynek keretében az első programban több mint 600 fő munkanélkülit vontuk be, akik közül több mint 60 főt helyeztünk el az elsődleges munkaerő-piacon, és több mint 60 főt OKJ-s képzésre irányítottunk. 2006-tól több uniós pályázatban veszünk részt főpályázóként, illetve konzorciumi partnerként, a projektek speciális képzési és foglalkoztatási feladatokat hajtanak végre.
Másrészt a speciális működést erősíti, hogy mivel nincs biztos helyi vagy központi költségvetési támogatása a Közösségi Házunknak nem tudunk előre tervezetten működni, ezért a programjaink többsége ad-hoc, és pályázatfüggő. Ennek ellenére a Közösségi Ház kezdetektől fontosnak tartotta, hogy legyenek visszatérő rendezvényei. Ezért 1989-től megrendezi a Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvénysorozatot, amelynek keretében tudományos tanácskozásokra, képzőművészeti és fotókiállításokra, kézműves bemutatókra és vásárokra valamint irodalmi estekre kerül sor. 1995-től ad helyet a Ház Pécs-Baranyai Roma Nap rendezvényeinek is, ahol a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői és civil szervezeti aktivisták találkozhatnak szakmai, kulturális programokon. 1998-tól az új épület adta lehetőségeket kihasználva tudja megrendezni a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját, amely a cigány kulturális értékeken túl, a cigány és magyar együttélés során keletkezett kulturális kölcsönhatásokra is rávilágít. A Ház tervei közé tartozik egy Padlásszínház működtetése, színjátszó csoport kialakításával.
Az Egyesület azért Rácz Aladárt választotta a Közösségi Ház névadójának, mert ő nem csak egy cimbalmos volt, hanem a cimbalom muzsika komolyzenei megteremtője is, zenepedagógus, Kossuth-díjjal elsőnek elismert cigány művész, aki méltán volt úttörője a cigány kultúra újszerű, magas szintű értelmezésének. A Közösségi Ház tevékenysége során e szintet tekinti mércéjének is. 1995 végén a Közösségi Házat rossz műszaki állapota miatt le kellett bontani. Szerencsére a megyében már több civil beruházást támogató Együttműködő Holland Alapítványok - megismerve a Ház eddigi tevékenységét és újabb célkitűzéseit - a Közösségi Ház újjáépítését támogatásban részesítette. 1996-1998 között átmenetileg az Angol Központ és több más intézmény (Ifjúsági Ház, Művészetek Háza) adott helyet a Közösségi Ház programjainak. 1998. október 09-én került sor az új épület ünnepélyes átadására. A Rácz Aladár Közösségi Ház így a Dél-Dunántúli régió cigányságának szellemi, kulturális és módszertani bázisává válhatott európai színvonalon.
| |