Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, és hogy az ügynökség nevében gratulálhatok a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, megválasztásukhoz.
Főigazgató asszonnyal egy stratégiai együttműködésen gondolkodunk, aminek elsődleges célja, hogy a kisebbségi önkormányzatokat segítsük abban, hogy saját fejlesztési stratégiát alakíthassanak ki, arra az időszakra, amit mi „Új Magyarország Fejlesztési Terv" végrehajtási időszakának nevezünk. Mások, ezt második nemzeti fejlesztési tervnek hívják, Brüsszel nemzeti stratégia referenciakeretnek. Tulajdonképpen ugyanarról a dokumentumról van szó.
Valójában ez egy dokumentum-család. A fejlesztési tervet kiegészítik az úgynevezett operatív programok és a most készülő akciótervek is. Ez nem csak egy dokumentum-család, hanem egy folyamat, amelynek mindannyian részesei vagyunk. A barátaim szokták kérdezni, hogy mi is ez tulajdonképpen. Én azt válaszolom, hogy a mi Magyarországunkról van szó. Ez a mi fejlesztési tervünk, két értelemben is. Részben mivel egy nyitott tervezési folyamat során jött létre. A politikai pártokkal, a civil szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, a kisegyházakkal, az önkormányzatokkal, a tudományos műhelyekkel és a gazdálkodási szervezetekkel közösen alakítottuk ezt a programot.
De abban az értelemben is a mi fejlesztési tervünk, hogy ez a terv úgy hatályosul, az alapján fog valóra válni, amilyen projektekkel kitöltjük. Nem mi, mint ügynökség, hanem a pályázóink, a projektgazdák. Tehát, ha hét év múlva megnézzük, hogy kié is volt ez a fejlesztési terv, akkor majd a sikeres projektek gazdáinak a fejlesztési tervéről beszélünk, és mi abban szeretnénk támogatni Önöket, hogy mások mellett, Önök is lehessenek ilyen projektgazdák.
A fejlesztési terv dokumentum-rendszere átfogó, a foglalkoztathatóság bővítéséhez és a tartós növekedéshez kapcsolódó célokra épül.
A foglalkoztathatóság növeléséről szeretnék néhány szót mondani. Egyszerűen arról van szó, hogy a demográfiai és a gazdasági folyamatok okán az összehasonlító adatok szerint hazánkban kb. 10%-al alacsonyabb a foglalkoztatottság mértéke. Ez azt jelenti, hogy kevesebb dolgozó magyar állampolgárnak kell gondoskodnia a gyerekeink neveléséről, az oktatásukról, ellátásukról, illetve a szüleinknek és nagyszüleinknek az egészségügyi ellátásáról, nyugdíjáról, az ő biztos életkörülményeikről. Ezen nyilvánvalóan változtatni kell. Ez azzal is jár, hogy relatívan magas mértéket kell kiterhelni jövedelem-adóként, vagy egyáltalán adóként a társadalomra. Ha többen húzzuk a szekeret, a szekér is gyorsabban halad, és nagyobb súlyokat lehet vele mozgatni.
Azonban, ahogy egy autóban is, a motor mellé kell kormány és fék is. így tulajdonképpen a horizontális célok tartják egyensúlyban célkitűzéseinket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóság - és itt a szociális értelemben vett fenntarthatóságot szeretném hangsúlyozni - az ugyanolyan fontos eleme ennek a folyamatnak, mint a versenyképesség aspektusai. Talán itt, a kisebbségek körében, nem kell hangsúlyoznom, ez milyen fontos célkitűzés.
Mi ezt az átfogó célrendszert lebontottuk beavatkozási területekre. A beavatkozási területekre épülnek az operatív programok, melyeknek vannak belső, részletesebb, konkrétabb tartalmi elemei./Ez a dia az emberi erőforrás-fejlesztés kapcsán részletez néhány prioritást./
Azt szeretném Önök számára kiemelni, hogy azokat az operatív programokat is érdemes áttekinteniük, amelyek látszólag viszonylag messze esnek, vagy távolinak tűnik a célkitűzés-rendszerük. Például, a környezetvédelmi operatív programnak is van olyan tartalma, ami a környezetvédelem civil aspektusaival, az élhető környezettel foglalkozik. Ilyen például a most kiírt közútfejlesztési pályázatunk; egy egyházi vezetővel beszéltem, és mondtam neki, nézzék meg, mert van jelentősége annak, hogy egy adott település mely közterületek megújításával, mely közutak, belterületi közutak felújítására pályázik, mert ha az például éppen egy egyházi intézmény közelében van, akkor ezáltal nyilván annak környezete is megújul. Ugyanígy az állami reform-programnak is van olyan tartalma, ami arról szól, hogy a civil szektort szeretnénk megerősíteni, melybe nyilván az a hányad is beleértendő, ami a kisebbségek világához kötődik. Ez a táblázat a források megosztását mutatja, ez a benyújtáskori állapot. Én azt tervezem, és remélem, a főigazgató asszony ebben majd támogat minket, hogy a diák elektronikus változatát eljuttatnánk önökhöz. Abban kérném támogatásukat, hogy kialakíthassunk egy hírlevélrendszert; szeretnénk közéleti hírlevelet megjelentetni, ha Önök ezt nem utasítják vissza, akkor ezt a főosztályon keresztül elküldhetnénk Önöknek.
Ezen az ábrán az a logikai séma szerepel, ami alapján a brüsszeli források eljutnak a kedvezményezettig. Az Európai Unió irányelvekben szabályozza, hogy a forrásokat milyen célkitűzések mentén lehet felhasználni. Ezt konkretizálja a hazai viszonyokra az „Új Magyarország Fejlesztési Terv". Ezt operatív programokra bontottuk szét az előbb látott ábra alapján. Az operatív programokat úgynevezett akciótervek bontják két éves időszakokra. Szeretném hangsúlyozni, hogy az akciótervek, vagyis az első két éves akciótervek kialakítási folyamata jelenleg is zajlik. Ebben számítunk Önökre, mint partnerekre. Közzé fogjuk tenni az akciótervek tervezeteit, kérem önöket, véleményezzék. Az akciótervek határozzák meg a pályázati és a pénzügyi konstrukciókat, a konkrét pályázati irányokat, vagyis az idén és jövőre kiírásra kerülő pályázatokat.
Kérem Önöket, ezeket olvassák el. A hírlevelünkben is fel fogjuk hívni erre a figyelmüket, valamint nyilvánossá tesszük a honlapunkon - tehát honfitársaink vagy civil szervezetek is ugyanígy véleményezhetik.
Az akciótervek tervezése, mint minden ilyen jellegű tevékenységünk, egy átlátható, partnerségi folyamat keretében zajlik. Ez egy szabályozott folyamat. Készülőben vannak és várhatólag a jövő hétre elkészülnek az akcióterv-tervezetek. Ezeket a tervezeteket társadalmi vitára fogjuk bocsátani, és ahogy már említettem, Önök is véleményezhetik. Amelyeket majd a folyamat végén a Kormány fogja megerősíteni. Természetesen a Kormány döntését is közzé fogjuk tenni, és az alapján jelennek majd meg a pályázatok.
Néhány szót szeretnék mondani a támogatási típusokról. Két elemet emelnék ki, ha megengedik. Az egyik az úgynevezett normatív pályáztatás, normatív támogatás. Ebben az esetben különösebb döntési - bírálati metódus nélkül jut hozzá a támogatási forrásokhoz a pályázó. Ez gyakorlatilag azzal jár, hogy amikor a pályázó benyújtja a pályázati adatlapját, és tudja magáról, hogy megfelel a közzétett feltételeknek, akkor biztos lehet abban, hogy meg fogja kapni azt a támogatást, amit a pályázat ígér. Én azt gondolom, ez egy nagyon jó eszköz. Részben mert átláthatóvá, tervezhetővé teszi a folyamatot, nem utolsó sorban pedig, és ez közös érdekünk, felgyorsítja. Tehát: a pályázó előbb jut a pénzéhez, számunkra pedig kevesebb értékelési elemmel jár a pályázat. Erre kisösszegű kifizetéseknél kerül sor, ott tudjuk ezeket használni.
Másik új eszköz az úgynevezett kétfordulós pályázat. Ennek az a logikája, hogy ha a fő számait megnézzük az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek, akkor azt látjuk, hogy kb. a benyújtott pályázatok 1/3-a nyert. Ezt mindenki saját maga értékeli, hogy ez viszonylag magas vagy alacsony szám. Mindenesetre azt is jelenti, hogy 2/3-nyi kidolgozott és benyújtott pályázat nem nyerhetett. Úgy gondoljuk, hogy ez társadalmi értelemben pazarlás az erőforrásokkal, ezért hoztuk létre ezt a kétfordulós pályázati rendszert, aminek az lényege, hogy az első fordulóban csak a projekt alapmeghatározásait, vagyis a projekt ötleténél többet, de nem kidolgozott projektet kell benyújtani. Az alapján eldönthető, hogy az adott projekt az adott pályázati irányban egyáltalán működtethető-e. Nem téved-e a pályázó, egyáltalán olyan valamire szeretne-e pályázni, amit ott támogathatunk. Csak a nyertes pályázatok-ez a pályázatok versenye, a projektek versenye, - és csak a nyertes pályázatok kerülnek kidolgozásra és értékelésre a második körben. Így egy olyan módszert tudunk segítségként adnia pályázóknak,a megfelelő szolgáltatási rendszerrel együtt, hogy akik az első forduló után sikeresen bekerülnek a rendszerbe, azokkal szerződést is tudjunk kötni, hogy minden pályázó vagy projekt bent maradjon ebben a rendszerben. Azt gondolom, hogy ez egy nagy jelentőségű dolog.
A következő táblázat a döntési szinteket mutatja be. A dolognak az a lényege, hogy a kisebb volumenű döntéseket a közreműködő szervezetek hozzák meg, akikkel a projekt-gazdák, a pályázók közvetlen kapcsolatban vannak. A döntések túlnyomó többségét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozza meg, aminek szervezeti keretében az irányító hatóságok működnek. Ők a pénz gazdái. A nagyobb, tehát az 1 milliárd Ft feletti projekteknél a kormány megerősíti ezt a döntésével. Mint tagállami képviselő, a Kormány egy fajta felelősséget kell, hogy vállaljon, illetve érezzen a projektek sikeres megvalósításáért.
Új intézményrendszert hoztunk létre, aminek fontos elvei vannak az itt felsoroltakon kívül, így egyszerűbb lesz a pályázati eljárási rendszer, egy pályázó csak egy közreműködő szervezettel lesz csak kapcsolatban. Tehát megszűnik az az állapot, hogy mint projektgazdának, esetleg 2-3 közreműködő szervezettel kell együttműködnie. Ezáltal nyilvánvalóan az az anomália is megszűnhet, ha lehet így mondani, hogy esetleg nem azt az értelmezést, nem ugyanazt a megoldást nyújtják számára. Illetve, hogy ezek a közreműködő szervezetek esetleg egymásra várnak, és ezért a pályázó nem jut időben a pénzéhez.
Fontosnak tartjuk, hogy a pályázót - a potenciális pályázót-, info-kommunikációs eszközökkel is segítjük. Mára elérhető a megújított központi tájékoztató szolgálatunk. Szeretnénk, hogy ha a honlapunk egyre gazdagabb lenne, egyre jobb tájékoztatást tudna nyújtani, és ebbe az eszközkörbe tartozik az imént említett hírlevél, az édes gyermekem; olvassák szeretettel. Szeretném, ha interaktív rendszerben szerkesztődne. Én vagyok a minőség biztosítója, kollegáim szerkesztik. Tehát, ha van témajavaslatuk, pl. a kisebbségek helyzete, élethelyzete okán, akkor ezt tegyék meg, és azzal a témával a következő számban, vagy amikor az aktuális, foglalkozunk. Ha mondjuk egy pályázati kiíráshoz, vagy valamilyen eseményhez köthető, akkor részletesebben foglalkozunk vele.
A pénzügyi folyamatok pedig úgy alakulnak, hogy az európai uniós forrásokat kiegészítik magyar költségvetési források, amik az irányító hatóságon keresztül jutnak el a közreműködő szervezethez, aki szerződést köt a nyertes pályázóval. Tulajdonképpen ő az, aki elszámoltatja, aki végigkíséri ezen a folyamaton a pályázót. Talán az Önök számára is, de számomra mindenképpen a legfontosabb operatív program a társadalmi megújítást szolgáló operatív program. Ami azt szolgálja, hogy a tudásunkat, a szakképzetségünket és egészségünket megújítsuk, sikeresen működjünk a munkaerőpiacon, és jó egészségben élhessük le az életünket. Én ezekről holnap szeretnék részletesen beszélni. Úgy beszéltük meg főigazgató asszonnyal, hogy ha nem élek vissza a vendégszeretetükkel, akkor én részt kívánnék venni a holnapi szekcióüléseken, valamennyi ülésen egy rövid időre - forgószínpad szerűen. Elmennék, és részletesebben beszélnék önöknek azokról az operatív program elemekről, amik az elgondolásom szerint a kisebbségi önkormányzatokat, mint intézményfenntartókat, mint a kulturális autonómiáknak az őrzőit, mint a munkaerő-piaci jelenlétet fokozni akaró önkormányzatoknak a tevékenységi köréhez kapcsolódnak. Azt szeretném, hogy ez a tájékozódás, tájékoztatás ne legyen egyoldalú. Szívesen hallanék önöktől, önökről a holnapi szekcióülésen, hogy milyen terveik vannak, hogy milyen projekteket szeretnének megvalósítani, mert szerveződésünk ilyen értelemben mobil, miénk a fejlesztési terv. Lehetőség van arra, hogy részben az akciótervek, részben a konkrét pályázati kiírások pontosítása kapcsán is együttműködjünk.
Az akciótervek kapcsán még annyit hadd említsek meg, hogy ezek 2 évre szólnak, de évente felülvizsgálatra kerülnek, illetve elkezdődik a következő előkészítése. Tehát tulajdonképpen ez egy átlapoló rendszer. Kellő rugalmasságot ad a rendszernek, hogy öntanuló legyen. Tehát, hogy a remélhető sikereket jól megtanuljuk, azonosítani tudjuk, azokat megtartsuk és az esetleges hibákat kiküszöböljük, hogy a következő évi akcióterv végrehajtása már sikeres lehet.
Van két olyan támogatási területe az Európai Uniónak, amiről kevés szó esik. Az Európai Uniót olyan államok alapították, akik az első és második világháborúban harcoltak egymással. Az acél és szén közössége megteremtése és az abból tovább élő integráció kapcsán. Néma nemzeti elkülönülő elemeket szerették volna hangsúlyozni, hanem az integrációt, a modernizálást, azokat a folyamatokat, amik összekötnek minket. Ez szokták a piacokkal kapcsolatban az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával is leírni. Ennek ellenére az Európai Uniónak vannak kulturális programjai is. Ajánlom figyelmükbe, ez az Európai Unió honlapján letölthető. Elfogadásra került a Kultúra 2007 program, ami ugyanerre a hét éves ciklusra szabályozza a kulturális finanszírozás célterületeit, a beavatkozási területeit és ennekazegyüttműködésiformáit.Önök olyan területen dolgoznak, hogy kellő tervezéssel ki tudnak alakítani olyan programokat, projekteket, amik ebből támogathatók. A célkitűzés az, hogy 3-5 ország civil szervezetei működjenek együtt például egy kulturális programban. Nos, ha valaki ezzel kapcsolatban versenyben, előnyben lehet a többi civil szervezethez képest, azok a kisebbségi önkormányzatok; nekik ebben lehet kapcsolatrendszerük. A másik, amit szerettem volna ugyanígy szóbahozni, az Európai Területi Együttműködés kérdésköre. Az a dolog leegyszerűsített lényege, hogy az Európai Unió a versenyképesség fejlesztése, a konvergencia, a felzárkózás célkitűzése mellett az európai területi együttműködést is célkitűzésévé tette, és ez megjelenik ugyanígy az operatív programokban is. Ennek több típusa van.
Az egyiknek, éppen a szakállamtitkársággal együttműködve, jelenleg zajlik a kialakítása. Ez a határ menti, tehát a határon átnyúló együttműködések fejlesztése. Most nem akarok visszamenni a XX. század történetébe, de ha jól mondom, gyakorlatilag 5 olyan, a Magyar Köztársaság területén lévő megye van, amelyik nem számít határmenti megyének. Tehát, úgy alakult, hogy határmegyékből áll az ország, a kisebbségek pedig jellemzően határmenti megyékben élnek. Az önök számára ismét egy lehetőséget nyújt az operatív program, hiszen minden határszakaszra lesz egy ilyen, magyar-szlovák, magyar-román, és a többi. Ez ugyan már innováció-, közlekedés- és környezetvédelem központú, ezek a fő célkitűzései, de a kulturális örökség védelme, a kulturális hagyományok ápolása, a városok megőrzése, a városok fejlesztése, mind-mind olyan célkitűzés, amihez Önök hozzá tudnak tenni valamit.
Az európai területi együttműködésnek egy másik dimenziója a transznacionális együttműködés. Itt arról van szó, hogy az Európai Unió nagyobb régiókra osztotta Európát. Mi olyan helyzetben vagyunk itt a Kárpát-medencében, hogy két ilyen régiónak is a részesei lehetünk. Az egyiket talán úgy tudnám leírni, hogy a tőlünk észak-nyugatra lévő államokkal, amíg a másik a tőlünk dél-keletre lévő államokkal működik együtt. Ennek gazdája az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Éppen néztem, mert tudtam, hogy ide jövök és szóba szeretném ezt hozni, hogy honlapjukon fenn van ennek az előzetes dokumentum-rendszere. Tehát ha az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapjára felmennek, akkor ott megtalálják a dokumentumokat.
Szeretném összefogni ezt a rövid referátumot; én bízom a holnapi munkánk sikerében, munkaalkalomnak tekintem a holnapi szekcióüléseket. Bízom abban, hogy talán sikerült érzékeltetnem azt, hogy egy nyitott, partnerségi folyamatban próbáljuk kialakítani tervezési és pályázati dokumentumainkat. Ebben vannak olyan elemek, amik szerintem nem csak gesztusértékűek. Teljesen újszerű a magyar közigazgatási térben az, - én 1990-óta dolgozom különböző minisztériumokban - hogy a pályázati felhívások tervezeteit előzetesen megvitatjuk, valamint a honlapra is felrakjuk. Én nem tudom felidézni, hogy korábban lett volna ilyen. Hozzá lehet szólni, és van precedens arra, hogy ennek hatására ezek módosulnak. Nyilván amennyiben jogi, vagy olyan tartalmi kötöttsége van a dolognak, ami miatt nem lehet megváltoztatni, azt nem tudjuk megváltoztatni. A hibaszázalék csökkenthető azzal, ha felhívják a figyelmünket arra, amit másképp kellene tenni. Azt gondolom, ehhez a közös munkához sok sikert kívánhatunk magunknak; éljenek ezzel a lehetőséggel. A bizalmunk megvan Önök felé, hajó projekteket fognak hozni, sikeres lesz ez az együttműködés. Ugyanezt a bizalmat kérjük Önöktől.
Köszönöm szépen a figyelmet!