Előző fejezet Következő fejezet

RAUSCH SÁNDOR,

A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖKE

 

Tisztelt Igazgató Asszony, Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az előzőekben elhangzott, hogy a kisebbségek, a kisebbségi önkormányzatok keresik a helyüket. Ha visszatekintünk a magyar történelemre, amióta itt élünk a Kárpát-medencében, nem volt egyetlen olyan pillanat sem, amikor a magyarság ne osztotta volna meg életét más népekkel. Szent István király fiához intézett intelmeiben is kiemelt helyen szerepelt az idegenek gyámolítása magyar földön. A Duna-Tisza köze lakosságának nemzetiségi összetételét a XVIII. század közepe, a betelepítések, és az az óta is tartó migrációs folyamatok határozzák meg, illetve változtatják folyamatosan. A betelepülő népcsoportok e tájegység szellemi és gazdasági életének alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A népviselet az ünnepi alkalmakon jelenik meg. A régi bútorok a múzeumokba kerültek, de őrzik, megőrzik az emlékeket, és újjászervezik a közösségeket. A rendszerváltás egyben korszakváltás is volt a magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségek életében. Hiszen hangsúlyosabbá vált a társadalmi, politikai szerepvállalásuk, és egyre gazdagabban, teljesebben gyakorolják az önkormányzatisággal járó jogokat.

A konferencia szervezőitől azt a feladatot kaptam, hogy erről az önkormányzatiságról és a megyei intézményrendszerről szóljak. Mielőtt ezt megtenném, elmondanám, hogy számunkra nagyon megtisztelő, hogy a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, aminek egyik alapítója a megyei önkormányzat lehet a házigazdája e rendezvénynek. S ha nem veszik szerénytelenségnek, egy kicsit a Bács-Kiskun megyei önkormányzat kisebbségpolitikájának elismeréseként is vehetjük.

A megye kisebbségpolitikája változatlan a rendszerváltás óta, a különböző választási cikluson átívelő, szilárd elvi alapokon nyugszik. Partnerségre és egymás kölcsönös tiszteletére épít. Az alkotmányos követelményeknek megfelelően, a mindenkori jogi szabályozás függvényében és a nemzetiségi kisebbségi közösség igényeinek megfelelően fejlődik, gazdagodik, és sok esetben differenciálódik. Vállaljuk a megyében élő kisebbségek érdekeinek védelmét, támogatjuk kulturális kezdeményezéseiket, intézményeiket, intézményeik működését, és együttműködünk a nemzetiségi szervezetekkel, a kisebbségi önkormányzatokkal. Összehangoljuk a cigány lakosság társadalmi integrációjával foglalkozó megyei feladatokat. Néhány példát említenék a megye kisebbséggel kapcsolatos eddigi tevékenységéről.

Bács-Kiskun megye hozta létre és működteti Baján azt a nemzetiségi központot, ahol helyet kapnak a német és a horvát szövetségek megyei irodái. Térítésmentesen használhatja és igénybe veheti szolgáltatásait valamennyi megyében működő kisebbségi szervezet, önkormányzat. Testületi üléseik és rendezvényeik lebonyolítására alkalmas az intézmény. Intézményünk szervezi a nemzetiségi hagyományőrző, gyermek és ifjúsági fesztivált, nemzetiségi juniálist, ifjúsági találkozót, kisebbségek napját, a néprajzi konferenciákat. Hogy az intézményünk jól működik, erről itt a szünetben is meggyőződtem. Az intézmény majdnem egyszemélyes vezetője, Hajdú István mindenkit baráti ismerősként köszöntött, illetve ismerősként köszöntötték őt. István, én is köszöntelek.

A Bács-Kiskun megyei önkormányzat alapította a Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Alapítványt, amire évente 500.000 forint támogatást ad, közhasznú feladatainak megvalósításához, pályázatokhoz. A megye szervesen közreműködik a jelen konferenciának helyszínéül szolgáló intézmény működtetésében is, hiszen a megye részt vett az intézményirányító társulás, majd az intézményfejlesztő és működtető közalapítvány létrehozásában és további finanszírozásában. Négyes fönntartású az intézmény, aminek egyik fönntartója a Bács-Kiskun megyei önkormányzat. Közoktatási megállapodás keretében kötelezettséget vállaltunk a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon támogatásában. Konzorciumi partnerként részt vesz a megye a cigány lakosság élethelyzetét javító, társadalmi integrációját elősegítő pályázatok megvalósításában. Segíti a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását, a nemzetiségi pedagógusok képzését, a kisebbségi önkormányzati vezetők tájékoztatását. Közgyűlésünk rendszeresen tájékozódik a megyében élő kisebbségek társadalmi helyzetéről, a jogi környezet alakulásáról. Bács-Kiskun megye „Nemzeti Kisebbségekért" Díjat alapított, a nemzetiségiek körében végzett kiemelkedő munka elismerésére. Ügyelünk arra, hogy a megyei közoktatási alapítvány pályázataival anyagi forrásokat teremtsünk a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Minden ciklusban működött a megyei közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottsága. 2007-től a képviseletet a megyei horvát, német és cigány kisebbségi önkormányzat elnöke fogja ellátni.

Tisztelt Tanácskozás, remélem sikerült rávilágítanom arra, hogy a kisebbségi civil szerveződések, közösségek tevékenységének elősegítését, az érdekképviselet és az érdekérvényesítés támogatását, valamint az intézményi feltételek megteremtését egyaránt fontosnak tartjuk.

2006-ban a megyében sikeresen lezajlott a kisebbségi önkormányzati választás. A helyi kisebbségi szervezetek aktívak voltak. A megyében 129 névjegyzék készült, de csak 87 kisebbségi választókörzetben tűztek ki választást, a többi esetben a számuk nem érte el a 30 főt. A megyében megtartott 87 kisebbségi önkormányzati választás érvényes és eredményes volt. 13 településen ekkor jött létre először kisebbségi önkormányzat, és 2007 márciusában megválasztották a német, horvát és cigány területi kisebbségi önkormányzatokat is. A megyei cigány önkormányzat elnökét itt tisztelhetjük sorainkban, köszöntjük Kolompár Orbán urat. Számíthat ránk a kisebbség a későbbiekben is, segíteni fogjuk a megyei testületek és bizottságaik munkáját. Működési feltételeiket a nemzetiségi központban képzeljük el, stratégiáinkat pedig a kisebbségi önkormányzatokkal együtt fogjuk kialakítani. Az elmondottak alapján van okunk az optimizmusra, mindez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A másik oldala gondokról szól, bizonyos területeken talán tökéletesíteni kellene a törvényi szabályozást is. A jogok gyakorlásának talán a legnagyobb akadálya jelen pillanatban a pénztelenség. Az állami költségvetés nem biztosítja a területi kisebbségi önkormányzatok működésének a forrásait, legalábbis megfelelő mértékben. A megyei választott testületek ugyanannyi forrást kaptak, mint a településiek, holott nyilvánvalóan lényegesebb, nagyobb feladat hárul rájuk.

A rendszerben vannak jól működő elemek, viszont van, amin változtatni kellene. A kulturális autonómia kiteljesítésének egyik legjobb terepe az intézményfenntartó szerep növelése lehetne. Önálló intézmények nélkül nehéz a kulturális identitás megőrzéséről, főleg megerősítéséről beszélni, a kisebbségi önkormányzatok felelősségvállalását értelmezni saját nyelvük és kultúrájuk megőrzésében. Még sok a megoldatlan gond, nem tartom valószínűnek, hogy a megyei kisebbségi önkormányzatok a közeljövőben intézményeket fognak fönntartani, alapítani, vagy intézmény-fenntartási feladatokat átvállalni. Nincs ehhez megfelelő apparátusuk és forrásuk sem. A jövőben arra is fogunk törekedni a megyei önkormányzat részéről, hogy az általunk működtetett intézmények finanszírozásának feltételei kedvezőbbek legyenek, hogy biztos hátteret adjunk a kisebbségek által kedvezményezett, európai uniós pályázatoknak. Különösen akkor, ha azok a kulturális autonómia kiszélesítését, az identitás megőrzését, és a cigány lakosság esetében a társadalmi integrációs folyamatok felgyorsítását szolgálják. Ez kölcsönös kézséget és bizalmat feltételez. A nemzetiségi és etnikai identitás önérzetes vállalása széles pályát nyit a jövőben az együttműködésünk előtt.

Tisztelt hölgyeim és uraim! Széchenyi István, a legnagyobb magyar írt arról, hogy csak akkor remélhetünk hazánkban boldogulást, ha anyagi és szellemi építkezésünk együtt halad. Mi felkarolunk minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul ehhez az építkezéshez, és kérem a kisebbségi önkormányzatokat, a kisebbségek képviselőit, hogy ők is tegyenek hasonlóan.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet