A romák nyelvhasználata

Már említettük, hogy Magyarországon élnek magyar anyanyelvű, cigány anyanyelvű és román anyanyelvű romák. A következőkben - a cigány nyelv részletes ismertetése nélkül - néhány fontos jellemzőt szeretnénk bemutatni.

A cigány nyelvnek az európai cigányság eredeti, Indiából hozott indoeurópai nyelvét nevezik. A romák vándorlási útvonaláról szinte semmit sem tudnánk, ha vándorlásuk során nem kerültek volna „az útvonal nyelveiből jövevényszavak a cigányba. Az ilyen, más nyelvekből átvett szavakból a nyelvtudomány tapasztalataira támaszkodva igen sok nyelvi részletre lehet következtetni. A roma baxt (szerencse), mom (Viasz), vus (kender), zor (erő) szavak az örményből kerültek a nyelvbe.

A romák minden bizonnyal a balkánon keresztül kerültek Magyarországra. Bizánc görög kultúrája sokáig fennmaradt azután is, hogy magát a területet feladták. A cigányság már jóval azt megelőzően, hogy átkelt volna a Dardanellákon ki volt téve a görög nyelv hatásának, ami a perzsánál33 sokkal erősebbnek bizonyult.

A legtöbb nyelvész feltételezése szerint a cigányok őshazája Észak-India. Ugyanakkor Friedman34 és Tálos Endre35 állítása szerint térségünkben az oláh cigány nyelv az egyik legjellegzetesebb balkáni nyelv. Minden nyelv átvesz a vele szomszédságban lévőtől szavakat, illetve ad át szavakat annak. A Magyarországon beszélt cigány nyelv éppúgy vett át a perzsából (adjvin = méz, amal - társ), mint az örményből vagy a görögből (efta = hét, drom - út, zumi = leves vagy luldji = virág) illetve a későbbiekben a bolgárból (papucsi - cipő) vagy a románból (stungo - bal).

Diglosszia. A diglosszia görögül azt jelenti, hogy kétnyelvűség . Diglossziában él csaknem minden olasz, német vagy arab nyelvű ember, mert e nyelvek nyelvjárásai és irodalmi nyelvi változatuk közötti különbség rendkívül nagy lehet. A diglossziában élő ember az általa ismert két nyelvhez nem egyformán viszonyul. Tipikus esete ennek az, amikor valakinek az anyanyelve csupán nyelvjárásnak számít, azon csak családjával, illetve szűkebb pátriájának lakóival beszél, írni nem szokott rajta. Távolabbi vidékekről származókkal, nyilvános és hivatalos megnyilatkozások alkalmával pedig az iskolában (vagy katonaságnál) elsajátított irodalmi nyelvet vagy a köznyelvet használja. A cigány nyelv beszélői, a cigányok, a kezdetektől fogva diglossziában élnek. Egy magyarországi oláh cigány életében két nyelvet használ: (1) a cigányt „cigány helyzetekben" és (2) a magyart „nem cigány helyzetekben". A kétnyelvű ember gyakran vált nyelvet, sokszor még egy mondaton belül is. Az idézeteket például az elhangzott nyelven mondja, nem fordítja a társalgás cigány nyelvére: „Phedas mange: Jónapot kívánok" : „Mondta nekem: Jónapot kívánok" - ha az elbeszélőnek magyarul köszöntek. Lefordítása cigányra: „Lasoj tjo djes!", mely azt sugallná, hogy az illető, aki köszönt, cigányul köszönt. A Magyarországon beszélt oláh cigány nyelvnek számos nyelvjárása és helyesírási módja létezik, ami megnehezíti az egységes cigány irodalmi nyelv létrejöttét. A cigányul beszélés a cigányok számára is az összetartozás érzését támogatja.

Szóátvételek. A magyar nyelv is vett át szavakat a cigányból. A következőkben egy rövid felsorolás olvasható. Mielőtt azonban e rövid - és meglehetősen hiányos - felsorolást megtesszük, térjünk ki magára a szóátvétel jelenségére. A közhit általános meggyőződése szerint egy nyelv hiányzó szavak helyére vesz át szavakat akkor, amikor a szóval jelölt fogalmat megismeri. Ez a szóátvételek egy bizonyos esetében persze igaz. Például a magyar bumeráng szó valamelyik ausztrál nyelvből való, egy pontosabban meg nem határozható európai nyelv közvetítésével.

A tapasztalat szerint azonban ez csak egy a számtalan sok közül. Egy nyelv egyik szavát kiszoríthatja ugyanazon nyelv egy másik szava is, (ami ugyanazt jelentette korábban, vagy esetleg mást). Gyakran éppen a szó jelölte fogalom feledésbe merülése váltja ki idegen szó alkalmazását, mert pl. a magyar gödény szó helyébe a végső soron görög pelikán került, amióta a gödény egzotikus madár lett.

Nagyjából igaz, hogy az alapfogalmakat jelentő szavak tartósabbak a többinél, de ez sem ilyen egyszerű. Az egyes jelentéskörök elemei is hierarchikus rendszert képeznek tartósabb és változékonyabb szavakkal. Egyetlen példa: a színnevek közül a fehér/világos , a 'fekete/sötét , a 'vörös és még egy 'színes színnév az alapszínek rendszerét képezi. A másodlagos színek nevei (kék, zöld, sárga, barna) nyelvileg is másodlagosak. Képzésük belsőleg és külsőleg (szóátvétellel) is történhet. A magyar és az oláhcigány színneveken szemléltetve:

A magyar nyelv hasonló módon vett át szavakat a cigány nyelvből: így a kaja (étel) a xal, azaz eszik, a pia (ital) a pel (iszik) szóból származik. Jellemző, hogy a nyelvek szóátvétele több fokozatú. Először egy-egy szó a szomszédos népek nyelvéből csak egy réteg nyelvhasználatának válik részévé: esetünkben a kaja, a pia, a csaj eleinte csak a diákok, katonák stb. nyelvhasználatában volt ismert. Napjainkra azonban talán nincs olyan ember, aki ne ismerné Magyarországon e szavakat.

Nagyon régi, több száz éves múltra visszatekintő átvétel viszont a hóhányó (hazudó, lódító, füllentő) és az uzsgyi! (gyerünk!, futás!). Ezek a xoxamnó hazudós , illetve az u tjél feláll, felkel ige felszólító alakjából (u tjí!) erednek.

Mindössze néhány olyan cigány eredetű szó van a magyarban, amelynek jelentése elvesztette a cigány környezethez való kötődését. Ilyen a magyar csánk (ló vagy más nagyobb állat sarka), valószínűleg a cigány cang (térd) szóból, Az előbbiekben említett uzsgyi párja az ácsi! (hagyd abba!, ne húzd tovább!) már a prímáshoz intézett intés nem ilyen. (< cigány ach\ (maradj!, állj meg!)

A magyar csaj szó már elvesztette a cigánylány jelentését, az ifjúsági nyelvben egyszerűen lány jelentésű, a jiddis eredetű srác (fiú) párja lett. A magyar csávó még mindig elsősorban cigányfiú . Érdekes a purdé cigánygyerek szó története. A cigány phurde! (fújd!) a szegkovács cigány gyermekéhez intézett vezényszava volt kovácsolás közben. A helyzetből értelmeződött át a cigány gyermekére.

A cigány eredetű szavak többsége nem eleme az irodalmi nyelvnek, hanem a tolvajnyelv (argó , zsargon) sajátja, és nem is mindig közvetlenül a magyarországi cigányból való, hanem a német tolvajnyelvből - számos jiddis jövevényszó mellett. A magyar komál (tetszik neki) minden bizonnyal ilyen, mert eredetije (oláhcigány kamel = szeret ) jellegzetesen a német cigány nyelvjárásokban fordul elő -o- magánhangzóval. Német- vagy magyar cigányból való a magyar csálinger (pincér) < c arengero - a caro tál többesszámú birtokos melléknevéből. A cigány eredetű szavak száma a magyar köznyelvben - beleszámítva a kevésbé ismerteket is - néhány száz lehet.