| |
„Bethlenfalvi Thurzó György gróf, Magyarország nádorispánja a kunok bírája az egyháznagyoknak, báróknak, fő- és alispánoknak összesen és egyenkint. Midőn az ég madarainak megvannak fészkeik, a rókáknak lyukaik, a farkasoknak rejtekeik, az oroszlánoknak és medvéknek barlangjaik és minden állat rátalál vackára, a nyomorult egyiptomi nép azonban - akiket cigányoknak nevezünk - nyomorult bizonyára, mert akár annak a kegyetlen fáraónak a zsarnoksága miatt, akár a végzetnél fogva, régi szokása szerint a községeken kívül földeken keserves életüket és öregek és ifjak, fiúk és csecsemők, záport, fagyot, s a legnagyobb hőséget a szabadban kénytelenek elviselni, semmi földbirtokuk, városaik, váraik, községeik, hajlékaik nincsenek, de vagyont nem ösmerve, bizonyos lakóhely nélkül bolyongva, minden nemesebb cél nélkül szabad ég alatt, az üllőt, kalapácsot forgatva keze munkájával keresi a napokra és órákra élelmét, ruházatát stb.
Ugyanezért könyörületre és minden pártfogásra méltónak tartván e népet, intünk és megkeresünk titeket, hogy valahányszor az egyiptomi népségnek valamely csoportja, kivált pedig jelen iratunk előmutatója, Ferenc vajdának törzse nem utolsó sorban ivadékának, alárendelt és vezetése alatt vándorló cigányi, gyerekeikkel, családjaikkal, üllőikkel stb. uradalmaitokon birtokaitokon megszállnának, sátraikat ott felütnék, őket úgy személyikben, mint vagyonaikban minden erőszakos háborgatók és zaklatók ellen oltalmazni és megvédeni szíveskedjetek és tartozzatok.
Kelt: Bichae, 1616. febr. 20-ik napján.
Thurzó György gr. Závodszky György titkár."
Ezt az oltalomlevelet /menlevél/ a Budán megjelent „Notitia Topographia, Politica Zempléniensis „ című művében Szirmai Antal 1803-ban tette közzé.
| |