| |
Meghalt hozzátartozó nevére, nem szabad gyereket keresztelni. Újszülött gyereket, nem szokás megcsókolni. Akinek először felüljön a foga: az „a földbe készül".
A csecsemőnek keresztelés előtt nem szabad a nevét kiejteni. Hogy a boszorkány ki ne cserélhesse a csecsemőt mikor az anya alszik, balkezével mindig átölelve tartja a gyermeket. Ha a gyermek a másik szobában van akkor az anya amikor bemegy vagy kijön a szobából, mindig keresztet kell hogy vessen.
Mikor egy kisgyerek járni tanul (az első lépéseket megteszi), eléje a földre - hegyes tárggyal - keresztet kell rajzolni (hogy szerencsés legyen minden lépése).
Mikor a kisgyerek beszélni kezd, kis vizet kell a szájába önteni (hogy tiszta legyen a beszéde). Halotthoz nem jó kisgyereket vinni, mert akkor a halott - a másvilágon - sokat fog sírni.
Halált jelent: hallal, gödörrel, disznóval, sóval, sárral álmodni.
Fekete színnel álmodni, gyászt jelent.
Ha magától szakad el egy húr, akkor valaki meghalt.
Ha kutya kapar a ház mellett, vagy vonít: meg kell halnia valakinek a házból.
„Nagyon férjhez akartam menni. A vőlegényem is sürgette az esküvőt, viszont én még gyászban voltam, - édesapám hét hónapja csak, hogy meghalt. Mégis elszántam rá magam, hogy »elszakítom« a gyászt. Ősi szokás szerint, leterítettem egy fekete kendőt a földre, s erre egy borral megtöltött poharat tettem. Kicsit imádkoztam apámhoz, aztán a poharat a földhöz vágtam, a kendőt pedig kettészakítottam. Az üvegcserepeket, meg a ketté szakított kendőt, még aznap elástam apám sírjának a lábánál. Most már jöhetett az esküvő..."
A másvilágon a halottak éppen úgy élnek mint a földön, foglalkozásuk is megmarad, csak az asszonyok nem szülnek.
Ha meghal egy cigány, temetés után három napig az asztalon sónak, kenyérnek és egy pohár víznek kell lennie.
Jeles napokon (karácsony, újév, húsvét, pünkösd) italt visznek ki a temetőbe és az elhunyt hozzátartozó sírjára öntik. Amennyiben valaki nagyon szerette életében az italt, annak a sírjára többet öntenek.
Húsvét éjjelén, éjfél után a nők kimennek a kútra és vödörből vizet öntenek az útra a halottaknak, mert a halott a másvilágon is iszik. Akinek több halottja van több vizet önt ki.
Vásárba indulás előtt, nem szabad pénzt kiadni a házból.
Nem szabad vásár előtt enni, csak inni, de az a legjobb, ha aki szerencsével akar járni, a vásár tartalma alatt sem eszik semmit.
Nem szabad asszonynak átmenni a vásárba indulók kocsija előtt, különösen üres kannával nem. Asszonynak az istrángon nem szabad keresztüllépnie.
Indulás után, az otthon maradottak egy kis darab kenyeret dobnak a kocsi után, hogy szerencsés legyen a vásár.
Macska, nyúl keresztbefutva, igen rossz. Szerencsétlenség előjele.
Hogy szerencsés legyen a ház és a benne lakó, pünkösd éjjelén (ilyenkor szoktak járni a rossz szellemek) bodzagallyakat kell szedni és az ablakokba kell rakni. Ez véd a „ rosszak „ ellen is. sőt, ha vihar van, villámlik, kis darabot el kell belőle égetni és tüstént megszűnik a vihar.
A fehér szín jó, szerencsét jelent, különösen a fehér kutya, akár ébren, akár álomban látva. A fehér galamb is szerencsét jelent.
A kecske nem szerencsés állat, ugyanígy a csúszómászók sem, különösen nem az a béka.
Kedden, pénteken nem szabad mosni.
Kedden, pénteken este nem szabad fésülködni.
Este soha sem szabad seperni. A házból kifelé nem szabad szemetet seperni - csak a szoba közepe fele és ott kell felszedni -, mert kiseperné az ember a szerencsét.
| |