Cigány mondások

A cigány nép gondolkodásmódját, bölcsességét - mint minden más népét is - jól tükrözik azok a szólásmondások és közmondások amelyek máig közkeletűek:

• Keresd az Istent, gyereket találsz.
• Jó emberek közül hárman is elférnek egy dunna alatt.
• Ha van elég pénzed, még az Úr is elnézést kér tőled.
• A kenyér Istentől való.
• Ne félj az Isten tud rólad.
• Még a falevelek sem találkoznak, ha Isten úgy akarja.
• Aki szereti a feleségét, annak nem kell mosogatnia.
• Becsületes fiú sok cipőt elkoptat, mire a leányt megkéri.
• A szépséggel nem lehet jóllakni.
• Jó asszony egy forintból kettőt csinál.
• Ahol a fiatalok civakodnak, azok nagyon szeretik egymást.
• Az az ember szerencsétlen, aki árván marad, az pedig árva, aki egyedül van.
• Rokonság a rokonsághoz.
• Veréssel nem érsz el semmit a gyereknél, de szóval igen.
• Egy almafán sem egyforma minden alma.
• Ha a szegény cigánynak van ingje, nincs nadrágja, ha van nadrágja, nincs inge.
• A semmiben felesleges a só.
• Az éhes szív árvább, mint az éhes gyomor.
• Nem jó ember az, aki csak a maga tányérját nézi.
• Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.
• Akit az Isten a házamba hozott, én azt ki nem teszem.
• Kínáld székkel az éhest, s ne kérdezd, tedd elé az ételt.
• Egy szerencsétlen ember, szerencsétlenné teheti az egész közösséget.
• Egy ember piszka, bepiszkíthat mindannyiunkat.
• A szél csak a kicsi tűzet oltja el, a nagyból még nagyobbat csinál.
• A görbe fa is ad árnyékot.
• Ha neked jót tesznek, add vissza százszor, ha rosszat tesznek, bízd Istenre.
• A bolond mond amit tud, az okos tudja mit mond.
• Mitől lesz okos, ha mindig a kemence mögött ül?
• Piszkos asszonynak, piszkos a tányérja.
• Aki sokat jár, kel, az sokat tanul, sokat tud.
• Akinek adott Isten kenyeret, annak nincs gyereke, akinek adott gyermeket, annak nincs kenyere.
• Nem ülhetsz olyan széken, amely meg nem melegszik alattad.
• Minden ember a sajátját dicséri.
• Minden ember a maga igazát szereti.

***

A cigánybodag - bokolyi - pogácsa receptje:

A lisztet vízzel, sóval elkeverjük. Két tenyérnagyságú, centiméter vastagságú lepényt nyújtunk a tésztából és a csikóssparhelt platniján, amit előzőleg lisztel sóval megszórunk- mindkét oldalán megsütjük.

Még forrón kettészelve mártogatjuk, lapátoljuk vele az ételt. Lehet zsírral megkenve, paprikával, sóval is enni.

Ma már sok helyütt egy csipet szódabikarbónával készítik és a sütőbe, tepsibe sütik ki. Ha kész nedves konyharuhába tekerik a gőzölgő „Jézus kenyerét".