1895. 1899. | január 14- február 26. | Bánffy Dezső miniszterelnöksége |
1895. | augusztus 10. | Nemzetiségi kongresszus Budapesten |
1896. | május 7. | Prágában megalakul a Ceskoslovena Jednota, a csehek i és szlovákok összetartozását kifejező kulturális egylet. |
1897. | július 11. | Karlócán megnyílik a szerb nemzeti egyházi kongresszus. |
1898. | február 15. | Törvény a települések helységnevéről (egy helységnek i csak egy neve lehet) |
1899. 1903. | február 26- június 27. | Széli Kálmán miniszterelnöksége |
1901. | október 2-9. | A Szlovák Nemzeti Párt képviselői bejutnak az országgyűlésbe, a nemzetiségi képviselők száma összesen 16. |
1902. | június 8- július 29. | A szerb nemzeti egyház kongresszusa Karlócán |
június- szeptember | Sajtóperek a bánáti német mozgalom vezetői ellen | |
1903. | április 12-14. | Az MSZDP X. kongresszusa. A pártprogramba felveszik a nemzetiségek egyenjogúsításának célkitűzését. |
tavasz | „Nemzeti mozgalom" indul Horvátországban. | |
1903. | június 27. november 3. | Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége |
1903. 1905. | november 3. június 18. | Tisza István miniszterelnöksége |
1905. | január 10. | A Román Nemzeti Párt konferenciája Nagyszebenben |
1905. 1906. | június 18. április 8. | Fejérváry Gáza ún. „darabontkormánya" |
1905. | december 25-26. | Román szociáldemokrata kongresszus |
1906. | január 12. | Szerb szociáldemokrata kongresszus |
1906. 1910. | április 8- január 17. | Wekerle Sándor miniszterelnöksége |
1906. | április 11. | A Szabadelvű Párt bejelenti feloszlását - a párt 1875. ; március 1-jén alakult a Deák-párt és a Balközép fúziójából. |
december 30. | Versecen megalakul a Magyarországi Német Néppárt, programját 1907 márciusában teszi közzé. | |
1907. | június 2. | A király szentesíti az új oktatáspolitikai törvényt, az ún. „Lex Apponyit" (1907. évi XXVII. te). |
október 27. | Sortűz Csernován sziovák tüntetők ellen | |
1908. | október 6. | Bosznia-Hercegovina annexiója |
1910. 1912. | január 17-április 22. | Khuen-Héderváry Károly (második) miniszterelnöksége |
1910. | február 19. | Tisza István vezetésével megalakul a Nemzeti Munkapárt. |
1912. 1913. | április 22-június 10. | Lukács László miniszterelnöksége |
1912. 1913. | október-május | Az első Balkán háború. Bulgária és Szerbia egyezséget köt Törökország balkáni uralmának teljes megszűntetésére. |
1913. | június-augusztus | A második Balkán háború, célja Macedónia feloszlatása. A háborút augusztus 10-én a bukaresti béke zárja le. |
1913. 1917. | június 10- június 15. | Tisza István (második) miniszterelnöksége |
1914. | március 3. | Máramarosi nemzetiségi per |
június 28. | Merénylet Szarajevóban. Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. | |
július 23. | Ultimátum Szerbiának | |
július 28. | Hadüzenet Szerbiának | |
1915. | augusztus 3. | Románia semlegességi nyilatkozatot ad ki. |
1916. | november 14. | Párizsban megalakul a Cseh Külföldi Bizottság Eduárd i Benes, Thomas G. Masaryk és Milán Rastislav Stefanik ; vezetésével. |
február 13. | A Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakulása | |
augusztus 17. | Románia csatlakozik az Antanthoz. | |
1916. | november 21. | Ferenc József halála |
1916. 1918. | november 21-november 16. | IV. Károly uralkodása |
1917. | március | Polgári demokratikus („februári") forradalom Oroszországban |
június 6. | A Választójogi Blokk megalakulása, elnöke Károlyi i Mihály | |
június 15-augusztus 20. | Esterházy Móric miniszterelnöksége | |
július 20. | Korfui egyezmény egy szerb-horvát-szlovén állam | |
1917. 1918. | augusztus 20- október 23. | Wekerle Sándor (második) miniszterelnöksége |
1917. | november 7. | Bolsevik hatalomátvétel („októberi" szocialista forradalom) Pétervárott |
1918. | január 8. | Wilson amerikai elnök meghirdeti béketervét, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchiára a nemzetek önrendelkezési elvét mondja ki. |
március 3. | Aláírják a breszt-litovszki békét. | |
május 30. | Masaryk Pittsburgben nyilatkozik a csehszlovák egységről. | |
július 23. | Az Egyesült Államokban Magyar-Ruszin Néptanács alakul. | |
október 5-6. | Zágrábban Szlovén-Horvát-Szerb Nemzetek Tanácsa i alakul. | |
október 13. | MSZDP kongresszus | |
október 14. | A Polgári Radikális Párt kongresszusa | |
október 16. | Károly császár a monarchia osztrák tartományaira föderatív átalakulást kezdeményez. | |
október 24. | Moszkvában ülést tart az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja Kun Béla vezetésével. | |
október 25. | Megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. | |
október 26. | A Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása. | |
október 28. | A Cseh Nemzeti Tanács megalakulása. | |
október 29. | A király Hadik Jánost nevezi ki miniszterelnöknek. |
1918. | október 30-31 | A Hadik-kormány kinevezésére válaszul Budapesten : tüntetés robban ki. A polgári demokratikus forradalom győzelme Budapesten |
október 30. | A Szlovák Nemzeti Tanács Turócszentmártonban kimondja Szlovákia csatlakozását Csehországhoz. | |
1918. 1919. | október 31- január 19. | Károlyi Mihály miniszterelnöksége |
1918. | november 3. | Fegyverszüneti egyezmény aláírása Padovában |
november 13. | Katonai egyezmény aláírása Belgrádban | |
november 16. | A népköztársaság kikiáltása Magyarországon | |
november 24. | A Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) megalakulása | |
december 1. | Az erdélyi románok Gyulafehérvári gyűlése kimondja az egyesülést Romániával. | |
december 1. | Megalakul a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság | |
1919. | január 11. | Károlyi Mihály köztársasági elnök lesz. |
január 18. | Párizsban megnyílik a békekonferencia. | |
január 19- március 21. | Berinkey Dénes miniszterelnöksége | |
március 20. | A Vix-jegyzék átadása | |
március 21-augusztus 1. | A Tanácsköztársaság fennállása | |
május 5. | Ellenkormány alakul Aradon Károlyi Gyula vezetésével. | |
augusztus 1-6. | Peidl Gyula ún. „szakszervezeti kormánya" | |
augusztus 7-november 24. | Friedrich István miniszterelnöksége | |
augusztus 15. | A Friedricn-kormányban a nemzeti kisebbségek tárca nélküli miniszterséget kapnak. Aposzt betöltője 1921-ig, több egymást követő kormányban Bleyer Jakab. A békeszerződés aláírása után a tárcát megszüntetik. | |
augusztus 24. | Újjáalakul az MSZDP. | |
szeptember 10. | Saint-Germainben aláírják Ausztriával a békeszerződést. | |
1919. 1920. | november 24- március 15. | Huszár Károly miniszterelnöksége |
1920. | március 1. | Horthy Miklós kormányzóvá választása |
1920. | március 15. július 19. | Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnöksége |
június 4. | A trianoni békeszerződés aláírása (törvénybe iktatása az 1920:XXXIII. törvénycikkel) | |
1920. 1921. | július 19. április 14. | Teleki Pál miniszterelnöksége |
1921. | augusztus 14. | Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szövetséget köt. Az április 23-i csehszlovák-román valamint a június 7-i román-jugoszláv megállapodással teljessé válik a kisantant-szövetség. |
szeptember 26. | A nemzetgyűlés elfogadja az 1920:XXV. törvénycikket a numerus claususról. | |
1921. 1931. | április 14. augusztus 24. | Bethlen István miniszterelnöksége |
1921. | december 21. | A Bethlen-Peyer paktum aiáírása |
1922. | február 22. | Az Egységes Párt megalakulása |
1924. | augusztus 3. | Megalakul a Magyarországi Német Népműveíődési Egylet, elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető elnökhelyettese Bleyer Jakab. |
november 13. | Gömbös Gyula vezetésévei megalakul a Fajvédő Párt | |
1925. | április 14. | Megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt |
1931. 1932. | augusztus 24. október 1. | Károlyi Gyula miniszterelnöksége |
1932. 1936. | október 1. október 12. | Gömbös Gyula miniszterelnöksége |
1933. | június 17—19. | Gömbös Gyula látogatása Hitlernél |
1934. | március 17. | A „római jegyzőkönyvek" aláírása (magyar-osztrák olasz hármas egyezmény |
1936. 1938. | október 12. május 14. | Darányi Kálmán miniszterelnöksége |
1936. | október 25-27. | A Berlin-Róma tengely létrejötte |
1938. | március 12-13. | Anschluss. Németország bekebelezi Ausztriát. |
1938. 1938. | május 14- február 16. | Imrédy Béla kormánya |
1938. | május 29. | Az első zsidótörvény (1938:XV. te.) |
szeptember 29. | A müncheni egyezmény (Németország megszerzi Cseh-Szlovákia szudéta-németek lakta területeit) | |
november 2. | Az első bécsi döntés | |
november 26. | A Volksbund megalakulása Magyarországon | |
1939. | január 29. | Az MSZDP ezután SZDP néven működik tovább. |
1939. 1941. | február 16. április 3. | Teleki Pál (második) miniszterelnöksége |
1939. | március 7. | Megalakul a Magyar Élet Pártja (MÉP). |
március 8. | Megalakul a Nyilaskeresztes Párt. | |
március 14. | Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása | |
március 15. | Kárpátalja magyar birtokbavétele | |
május 5. | A második zsidótörvény (1939:IV. te.) | |
augusztus 23. | A szovjet-német megnemtámadási szerződés aláírása : (Ribbentrop-Molotov-paktum) | |
szeptember 1. | A második világháború kitörése | |
1940. | augusztus 30. | A második bécsi döntés |
szeptember 27. | A háromhatalmi egyezmény létrejötte (német-olasz-japán szövetség) | |
november 20. | Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. | |
december 12. | Magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés aláírása | |
1941. 1942. | április 4. március 9. | Bárdossy László miniszterelnöksége |
1941. | április 11. | Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba. |
június 26. | Magyarország belép a Szovjetunió elleni háborúba. | |
augusztus 8. | A harmadik zsidótörvény (1941:XV. tc.) | |
1942. 1944. | március 9. március 19. | Kállay Miklós miniszterelnöksége |
1943. | augusztus 23. | A szárszói ifjúsági találkozó |
november 28-december 1. | Teheráni konferencia | |
1944. | március 18. | Horthy és Hitler találkozója Klessheimben |
1944. | március 19. | Magyarország német megszállása |
március 27- augusztus 29. | Sztójay Döme miniszterelnöksége | |
május 15. | Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása | |
augusztus 23. | Románia elhagyja a tengelyhatalmakat és átáll a szövetségesek oldalára. | |
augusztus 29-október 16. | Lakatos Géza miniszterelnöksége | |
október 15. | Horthy Miklós fegyverszüneti kísérlete | |
október 16. | Szálasi Ferenc hatalomátvétele (nyilas puccs). Miniszterelnöksége 1945. március 27-éig tart. | |
1944. 1945. | december 22- november 15. | Dalnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzeti kormánya |
1945 | január 20. | Fegyverszüneti egyezmény aláírása Moszkvában |
1945. 1947. | február 3-szeptember 15. | A Szövetséges Ellenőrző Bizottság működése Magyarországon (elnöke Vorosilov) |
1945. | február 4-11. | A jaltai konferencia |
március 17. | A miniszterelnök 600/1945. sz. rendelete a földosztásról | |
április 5. | A csehszlovák kormány közzéteszi kassai programját a magyar lakosság jogfosztásáról. | |
július 17- augusztus 2. | A potsdami konferencia | |
1945. 1946. | november 15-február 4. | Tildy Zoltán miniszterelnöksége |
1946. | január 9. | Megindul a német nemzetiségűek kitelepítése Magyarországról. A magyarországi németség állampolgári jogait az 1950. március 25-i kormányrendelet állítja i vissza. |
február 1. | Magyarország államformája köztársaság. Elnöke: Tildy Zoltán | |
február 26. | Magyarország és Csehszlovákia küldöttei Budapesten aláírják a lakosságcsere egyezményt. Végrehajtása ; 1947-től. | |
1946. 1947. | február 4-május 30. | Nagy Ferenc miniszterelnöksége |
1946. | március 5. | A Baloldali Blokk megalakulása |
1947. | február 10. | A párizsi békeszerződés aláírása |
május 2. | Petru Groza hivatalos látogatása Budapesten | |
1947. 1948. | május 31- december 10. | Dinnyés Lajos miniszterelnöksége |
1948. | június 12. | Az MDP megalakulása |
június 16. | Az egyházi iskolák államosítása (1948:XXXIII. te.) | |
1948. 1952. | december 10- augusztus 14. | Dobi István miniszterelnöksége |
1952. 1953. | augusztus 14- július 4. | Rákosi Mátyás miniszterelnöksége |
1952. | szeptember 24. | Romániában a Székelyföldön létrejön a Magyar Autonóm Tartomány. Területi módosítás után neve 1960-ban Maros Magyar Autonóm Tartományra változik. 1968-ban felszámolták. |
1953. | március 5. | Sztálin halála |
1953. 1955. | július 04- április 18. | Nagy Imre miniszterelnöksége |
1954. | október 23-24. | A HNF alakuló kongresszusa |
1955. 1956. | április 18- október 24. | Hegedűs András miniszterelnöksége |
1956. | október 23. | Forradalom Magyarországon (A szovjet csapatok november 4-én leverik.) |
1956. | október 24- november 4. | Nagy Imre (második) miniszterelnöksége |
november 1. | Az MSZMP megalakulása | |
1956. 1958. | november 4- január 28. | Kádár János miniszterelnöksége |
1958. 1961. | január 28- szeptember 13. | Münnich Ferenc miniszterelnöksége |
1958. | február 20-28. | Kádár János hivatalos látogatása Romániában. Február i 27-én beszédet mond a marosvásárhelyi népgyűlésen. |
1959. | március 19. | Az Elnöki Tanács rendelete a termelőszövetkezetekről |
1961. 1965. | szeptember 13- június 30. | Kádár János (második) miniszterelnöksége |
1965. 1967. | június 30- április 14. | Kállai Gyula miniszterelnöksége |
1967. 1975. | április 14- május 15. | Fock Jenő miniszterelnöksége |
1975. 1978. | május 15- június 26. | Lázár György miniszterelnöksége |
1975. | augusztus 1. | A helsinki záróokmány elfogadása (tartalmazza a „kollektív kisebbségi jogokat" |
1977. | június | A debreceni-nagyváradi csúcstalálkozó Kádár János és Nicolae Ceausescu között |
1987. | június 25. | Grósz Károly lesz a minisztertanács elnöke. |
1988. | május 1. | Romániában meghirdetik az ún. „szisztematizálási" (falurombolási) programot. |
május 22. | Kádár János az MSZMP elnöke lesz („felfelé buktatás") | |
augusztus 28. | Aradon találkozik Grósz Károly miniszterelnök és Nicolae Ceausescu román államelnök és pártvezető | |
1988. 1990. | november 24- május 23. | Németh Miklós miniszterelnöksége |
1989. | május 2. | A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki i zárrendszer („vasfüggöny") lebontása. |
szeptember 11. | A kormány engedélyezi a hazánkban tartózkodó kelet-i német állampolgárok távozását egy harmadik országba | |
október 6-7. | Az MSZMP XIV. kongresszusa kimondja a párt meg-i szüntetését és megalakítja jogutódját, az MSZP-t. | |
1990. 1993. | május 23. december 13. | Antal József miniszterelnöksége |
1990. | augusztus 31. | Berlinben aláírják a két német állam egyesüléséről szóló szerződést |
1992. | december 18. | Az ENSZ közgyűlése elfogadja a „kisebbségi nyilatkozatot". |
1993. | július 7. | A magyar parlament elfogadja a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt (1993:LXXVII. törvényt) |