Előző fejezet Következő fejezet

KRONOLÓGIA

 

1895. 1899. január 14- február 26. Bánffy Dezső miniszterelnöksége
1895. augusztus 10. Nemzetiségi kongresszus Budapesten
1896. május 7. Prágában megalakul a Ceskoslovena Jednota, a csehek i és szlovákok összetartozását kifejező kulturális egylet.
1897. július 11. Karlócán megnyílik a szerb nemzeti egyházi kongresszus.
1898. február 15. Törvény a települések helységnevéről (egy helységnek i csak egy neve lehet)
1899. 1903. február 26- június 27. Széli Kálmán miniszterelnöksége
1901. október 2-9. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői bejutnak az országgyűlésbe, a nemzetiségi képviselők száma összesen 16.
1902. június 8- július 29. A szerb nemzeti egyház kongresszusa Karlócán
  június- szeptember Sajtóperek a bánáti német mozgalom vezetői ellen
1903. április 12-14. Az MSZDP X. kongresszusa. A pártprogramba felveszik a nemzetiségek egyenjogúsításának célkitűzését.
  tavasz „Nemzeti mozgalom" indul Horvátországban.
1903. június 27. november 3. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöksége
1903. 1905. november 3. június 18. Tisza István miniszterelnöksége
1905. január 10. A Román Nemzeti Párt konferenciája Nagyszebenben
1905. 1906. június 18. április 8. Fejérváry Gáza ún. „darabontkormánya"
1905. december 25-26. Román szociáldemokrata kongresszus
1906. január 12. Szerb szociáldemokrata kongresszus
1906. 1910. április 8- január 17. Wekerle Sándor miniszterelnöksége

 

1906. április 11. A Szabadelvű Párt bejelenti feloszlását - a párt 1875. ; március 1-jén alakult a Deák-párt és a Balközép fúziójából.
  december 30. Versecen megalakul a Magyarországi Német Néppárt, programját 1907 márciusában teszi közzé.
1907. június 2. A király szentesíti az új oktatáspolitikai törvényt, az ún. „Lex Apponyit" (1907. évi XXVII. te).
  október 27. Sortűz Csernován sziovák tüntetők ellen
1908. október 6. Bosznia-Hercegovina annexiója
1910. 1912. január 17-április 22. Khuen-Héderváry Károly (második) miniszterelnöksége
1910. február 19. Tisza István vezetésével megalakul a Nemzeti Munkapárt.
1912. 1913. április 22-június 10. Lukács László miniszterelnöksége
1912. 1913. október-május Az első Balkán háború. Bulgária és Szerbia egyezséget köt Törökország balkáni uralmának teljes megszűntetésére.
1913. június-augusztus A második Balkán háború, célja Macedónia feloszlatása. A háborút augusztus 10-én a bukaresti béke zárja le.
1913. 1917. június 10- június 15. Tisza István (második) miniszterelnöksége
1914. március 3. Máramarosi nemzetiségi per
  június 28. Merénylet Szarajevóban. Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
  július 23. Ultimátum Szerbiának
  július 28. Hadüzenet Szerbiának
1915. augusztus 3. Románia semlegességi nyilatkozatot ad ki.
1916. november 14. Párizsban megalakul a Cseh Külföldi Bizottság Eduárd i Benes, Thomas G. Masaryk és Milán Rastislav Stefanik ; vezetésével.
  február 13. A Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakulása
  augusztus 17. Románia csatlakozik az Antanthoz.
1916. november 21. Ferenc József halála

 

1916. 1918. november 21-november 16. IV. Károly uralkodása
1917. március Polgári demokratikus („februári") forradalom Oroszországban
  június 6. A Választójogi Blokk megalakulása, elnöke Károlyi i Mihály
  június 15-augusztus 20. Esterházy Móric miniszterelnöksége
  július 20. Korfui egyezmény egy szerb-horvát-szlovén állam
1917. 1918. augusztus 20- október 23. Wekerle Sándor (második) miniszterelnöksége
1917. november 7. Bolsevik hatalomátvétel („októberi" szocialista forradalom) Pétervárott
1918. január 8. Wilson amerikai elnök meghirdeti béketervét, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchiára a nemzetek önrendelkezési elvét mondja ki.
  március 3. Aláírják a breszt-litovszki békét.
  május 30. Masaryk Pittsburgben nyilatkozik a csehszlovák egységről.
  július 23. Az Egyesült Államokban Magyar-Ruszin Néptanács alakul.
  október 5-6. Zágrábban Szlovén-Horvát-Szerb Nemzetek Tanácsa i alakul.
  október 13. MSZDP kongresszus
  október 14. A Polgári Radikális Párt kongresszusa
  október 16. Károly császár a monarchia osztrák tartományaira föderatív átalakulást kezdeményez.
  október 24. Moszkvában ülést tart az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja Kun Béla vezetésével.
  október 25. Megalakul a Magyar Nemzeti Tanács.
  október 26. A Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása.
  október 28. A Cseh Nemzeti Tanács megalakulása.
  október 29. A király Hadik Jánost nevezi ki miniszterelnöknek.

 

1918. október 30-31 A Hadik-kormány kinevezésére válaszul Budapesten : tüntetés robban ki. A polgári demokratikus forradalom győzelme Budapesten
  október 30. A Szlovák Nemzeti Tanács Turócszentmártonban kimondja Szlovákia csatlakozását Csehországhoz.
1918. 1919. október 31- január 19. Károlyi Mihály miniszterelnöksége
1918. november 3. Fegyverszüneti egyezmény aláírása Padovában
  november 13. Katonai egyezmény aláírása Belgrádban
  november 16. A népköztársaság kikiáltása Magyarországon
  november 24. A Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) megalakulása
  december 1. Az erdélyi románok Gyulafehérvári gyűlése kimondja az egyesülést Romániával.
  december 1. Megalakul a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
1919. január 11. Károlyi Mihály köztársasági elnök lesz.
  január 18. Párizsban megnyílik a békekonferencia.
  január 19- március 21. Berinkey Dénes miniszterelnöksége
  március 20. A Vix-jegyzék átadása
  március 21-augusztus 1. A Tanácsköztársaság fennállása
  május 5. Ellenkormány alakul Aradon Károlyi Gyula vezetésével.
  augusztus 1-6. Peidl Gyula ún. „szakszervezeti kormánya"
  augusztus 7-november 24. Friedrich István miniszterelnöksége
  augusztus 15. A Friedricn-kormányban a nemzeti kisebbségek tárca nélküli miniszterséget kapnak. Aposzt betöltője 1921-ig, több egymást követő kormányban Bleyer Jakab. A békeszerződés aláírása után a tárcát megszüntetik.
  augusztus 24. Újjáalakul az MSZDP.
  szeptember 10. Saint-Germainben aláírják Ausztriával a békeszerződést.
1919. 1920. november 24- március 15. Huszár Károly miniszterelnöksége
1920. március 1. Horthy Miklós kormányzóvá választása

 

1920. március 15. július 19. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnöksége
  június 4. A trianoni békeszerződés aláírása (törvénybe iktatása az 1920:XXXIII. törvénycikkel)
1920. 1921. július 19. április 14. Teleki Pál miniszterelnöksége
1921. augusztus 14. Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szövetséget köt. Az április 23-i csehszlovák-román valamint a június 7-i román-jugoszláv megállapodással teljessé válik a kisantant-szövetség.
  szeptember 26. A nemzetgyűlés elfogadja az 1920:XXV. törvénycikket a numerus claususról.
1921. 1931. április 14. augusztus 24. Bethlen István miniszterelnöksége
1921. december 21. A Bethlen-Peyer paktum aiáírása
1922. február 22. Az Egységes Párt megalakulása
1924. augusztus 3. Megalakul a Magyarországi Német Népműveíődési Egylet, elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető elnökhelyettese Bleyer Jakab.
  november 13. Gömbös Gyula vezetésévei megalakul a Fajvédő Párt
1925. április 14. Megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt
1931. 1932. augusztus 24. október 1. Károlyi Gyula miniszterelnöksége
1932. 1936. október 1. október 12. Gömbös Gyula miniszterelnöksége
1933. június 17—19. Gömbös Gyula látogatása Hitlernél
1934. március 17. A „római jegyzőkönyvek" aláírása (magyar-osztrák olasz hármas egyezmény
1936. 1938. október 12. május 14. Darányi Kálmán miniszterelnöksége
1936. október 25-27. A Berlin-Róma tengely létrejötte
1938. március 12-13. Anschluss. Németország bekebelezi Ausztriát.
1938. 1938. május 14- február 16. Imrédy Béla kormánya

 

1938. május 29. Az első zsidótörvény (1938:XV. te.)
  szeptember 29. A müncheni egyezmény (Németország megszerzi Cseh-Szlovákia szudéta-németek lakta területeit)
  november 2. Az első bécsi döntés
  november 26. A Volksbund megalakulása Magyarországon
1939. január 29. Az MSZDP ezután SZDP néven működik tovább.
1939. 1941. február 16. április 3. Teleki Pál (második) miniszterelnöksége
1939. március 7. Megalakul a Magyar Élet Pártja (MÉP).
  március 8. Megalakul a Nyilaskeresztes Párt.
  március 14. Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása
  március 15. Kárpátalja magyar birtokbavétele
  május 5. A második zsidótörvény (1939:IV. te.)
  augusztus 23. A szovjet-német megnemtámadási szerződés aláírása : (Ribbentrop-Molotov-paktum)
  szeptember 1. A második világháború kitörése
1940. augusztus 30. A második bécsi döntés
  szeptember 27. A háromhatalmi egyezmény létrejötte (német-olasz-japán szövetség)
  november 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
  december 12. Magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés aláírása 
1941. 1942. április 4. március 9. Bárdossy László miniszterelnöksége
1941. április 11. Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba.
  június 26. Magyarország belép a Szovjetunió elleni háborúba.
  augusztus 8. A harmadik zsidótörvény (1941:XV. tc.)
1942. 1944. március 9. március 19. Kállay Miklós miniszterelnöksége
1943. augusztus 23. A szárszói ifjúsági találkozó
  november 28-december 1. Teheráni konferencia
1944. március 18. Horthy és Hitler találkozója Klessheimben

 

1944. március 19. Magyarország német megszállása
  március 27- augusztus 29. Sztójay Döme miniszterelnöksége
  május 15. Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása
  augusztus 23. Románia elhagyja a tengelyhatalmakat és átáll a szövetségesek oldalára.
  augusztus 29-október 16. Lakatos Géza miniszterelnöksége
  október 15. Horthy Miklós fegyverszüneti kísérlete
  október 16. Szálasi Ferenc hatalomátvétele (nyilas puccs). Miniszterelnöksége 1945. március 27-éig tart.
1944. 1945. december 22- november 15. Dalnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzeti kormánya
1945 január 20. Fegyverszüneti egyezmény aláírása Moszkvában
1945. 1947. február 3-szeptember 15. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság működése Magyarországon (elnöke Vorosilov)
1945. február 4-11. A jaltai konferencia
  március 17. A miniszterelnök 600/1945. sz. rendelete a földosztásról
  április 5. A csehszlovák kormány közzéteszi kassai programját a magyar lakosság jogfosztásáról.
  július 17- augusztus 2. A potsdami konferencia
1945. 1946. november 15-február 4. Tildy Zoltán miniszterelnöksége
1946. január 9. Megindul a német nemzetiségűek kitelepítése Magyarországról. A magyarországi németség állampolgári jogait az 1950. március 25-i kormányrendelet állítja i vissza.
  február 1. Magyarország államformája köztársaság. Elnöke: Tildy Zoltán
  február 26. Magyarország és Csehszlovákia küldöttei Budapesten aláírják a lakosságcsere egyezményt. Végrehajtása ; 1947-től.
1946. 1947. február 4-május 30. Nagy Ferenc miniszterelnöksége

 

1946. március 5. A Baloldali Blokk megalakulása
1947. február 10. A párizsi békeszerződés aláírása
  május 2. Petru Groza hivatalos látogatása Budapesten
1947. 1948. május 31- december 10. Dinnyés Lajos miniszterelnöksége
1948. június 12. Az MDP megalakulása
  június 16. Az egyházi iskolák államosítása (1948:XXXIII. te.)
1948. 1952. december 10- augusztus 14. Dobi István miniszterelnöksége
1952. 1953. augusztus 14- július 4. Rákosi Mátyás miniszterelnöksége
1952. szeptember 24. Romániában a Székelyföldön létrejön a Magyar Autonóm Tartomány. Területi módosítás után neve 1960-ban Maros Magyar Autonóm Tartományra változik. 1968-ban felszámolták.
1953. március 5. Sztálin halála
1953. 1955. július 04- április 18. Nagy Imre miniszterelnöksége
1954. október 23-24. A HNF alakuló kongresszusa
1955. 1956. április 18- október 24. Hegedűs András miniszterelnöksége
1956. október 23. Forradalom Magyarországon (A szovjet csapatok november 4-én leverik.)
1956. október 24- november 4. Nagy Imre (második) miniszterelnöksége
  november 1. Az MSZMP megalakulása
1956. 1958. november 4- január 28. Kádár János miniszterelnöksége
1958. 1961. január 28- szeptember 13. Münnich Ferenc miniszterelnöksége
1958. február 20-28. Kádár János hivatalos látogatása Romániában. Február i 27-én beszédet mond a marosvásárhelyi népgyűlésen.
1959. március 19. Az Elnöki Tanács rendelete a termelőszövetkezetekről
1961. 1965. szeptember 13- június 30. Kádár János (második) miniszterelnöksége

 

1965. 1967. június 30- április 14. Kállai Gyula miniszterelnöksége
1967. 1975. április 14- május 15. Fock Jenő miniszterelnöksége
1975. 1978. május 15- június 26. Lázár György miniszterelnöksége
1975. augusztus 1. A helsinki záróokmány elfogadása (tartalmazza a „kollektív kisebbségi jogokat"
1977. június A debreceni-nagyváradi csúcstalálkozó Kádár János és Nicolae Ceausescu között
1987. június 25. Grósz Károly lesz a minisztertanács elnöke.
1988. május 1. Romániában meghirdetik az ún. „szisztematizálási" (falurombolási) programot.
  május 22. Kádár János az MSZMP elnöke lesz („felfelé buktatás")
  augusztus 28. Aradon találkozik Grósz Károly miniszterelnök és Nicolae Ceausescu román államelnök és pártvezető
1988. 1990. november 24- május 23. Németh Miklós miniszterelnöksége
1989. május 2. A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki i zárrendszer („vasfüggöny") lebontása.
  szeptember 11. A kormány engedélyezi a hazánkban tartózkodó kelet-i német állampolgárok távozását egy harmadik országba
  október 6-7. Az MSZMP XIV. kongresszusa kimondja a párt meg-i szüntetését és megalakítja jogutódját, az MSZP-t.
1990. 1993. május 23. december 13. Antal József miniszterelnöksége
1990. augusztus 31. Berlinben aláírják a két német állam egyesüléséről szóló szerződést
1992. december 18. Az ENSZ közgyűlése elfogadja a „kisebbségi nyilatkozatot".
1993. július 7. A magyar parlament elfogadja a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt (1993:LXXVII. törvényt)

 

  
Előző fejezet Következő fejezet