| |
Míg Magyarország története a 20. században címmel - Balogh Sándor, Gergely Jenő, Izsák Lajos, Jakab Sándor, Pritz Pál, Romsits Ignác tollából - már 1985-ben megjelent egy nagyívű munka, addig a magyarországi nemzetiségi politika 20. századi története összefoglaló áttekintésére csak ezúttal - a századforduló küszöbén - történik első kísérlet. (Fehér István A soknemzetiségű Baranya a 20. században c, Pécsett 1996-ban megjelent könyve a nemzetiségek helyzetének alakulását mutatta be egy megye határai között a század folyamán; Tóth István pedig Szlovákok a 20. századi Magyarországon témáról értekezett a Micheller Magdolna által szerkesztett Fejezetek a magyarországi románok és szlovákok történetéből c, Békéscsabán 1995-ben megjelent kötetben). A 20. századi problematika előzményeivel is foglalkozik Szita Szabolcs: A nemzetiségek együttélése a 19-20. Században c. tanulmánya (In: A magyarországi németség története Szent István korától napjainkig. Szerk.: Füzes Miklós. Pécs, 1997.), ugyanebben a kötetben a németség asszimilációjával foglalkozik Katus László tanulmánya.
A bevezetőhöz felhasznált statisztikai kiadványok és közlemények:
Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990). Az 1992. szeptember 2-5. között Budapesten megrendezett nemzetiségi statisztikai konferencia előadásai. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, 1994. III. rész: A magyarországi nemzetiségek statisztikai áttekintése.
1. Altalános kérdések. Mészáros Árpád: Nemzetiség, anyanyelv és vallás a magyarországi népszámlálások tükrében. [A táblázatok 1880-tól 1990-ig.] 2-6. Német kisebbség (Holger Fischer), szlovák kisebbség (Gyivicsán Anna), román kisebbség (Petrusán György, Csabai Lászlóné), horvát kisebbség (Gyúrok János), szlovén kisebbség (M. Kozár Mária). [A szerb kisebbséggel nem foglalkozott előadás.
A népszámlálási adatok és a becslések viszonyáról Hoóz István: A népesség nemzetiség szerinti számbavételének problémái (Demográfia, 1975- 1. sz.); A baranyai nemzetiségekről (1977), továbbá Hoóz István, Kepecs József, Klinger András: A Baranya megyében élő nemzetiségek demográfiai helyzete 1980-ban (1985); - Ül. Dávid Zoltán: A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene (Valóság, 1980. 8. sz.), A magyarországi nemzetiségek 1990-ben (Valóság, 1993-10. sz.) A nemzetiségi községek száma (Valóság, 1995. 5- sz.)
A demográfiai kutatások alapján Kocsis Károly: Magyarország nemzetiségei településterületének átalakulása az elmúlt négy évtizedben. (Nemzetiségi Ismeretterjesztés. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Nemzetiségi Tanácsának 2. sz. Tájékoztatójában (1988); Holger Fischer: A magyarországi németek 20. századi társadalmi-gazdasági átalakulásának térbeli aspektusai (Regio, 1992. 2. sz.); Mészáros Árpád, Fóti János: Nemzetiségek, etnikai csoportok a 20. századi Magyarországon. (Regio, 1995. 3. sz.)
A cigány etnikum kérdésével ez a hagyományos nemzetiségekkel kapcsolatos nemzetiségi politikára koncentráló kötet nem foglalkozik. Ennek speciális szakirodalma van. Utalunk mégis Kársai László: A cigánykérdés Magyarországon 1919-1945 c. munkájára (1992), továbbá A cigánykérdés a 20. század végi Magyarországon c. vitaanyagra, valamint Bogdán Béla: A cigány kisebbség rendszerváltás utáni helyzete a változások tükrében c. közleményére, (lásd: Regio, 1993-1- sz.)
Mikó Imre Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika c. nagyszabású kézikönyve, amely 1944-ben jelent meg Kolozsváron - (újabban reprint kiadásban is rendelkezésre áll) - a 18. század végétől ad jogtörténeti áttekintést a nemzetkisebbségi jogok érvényesüléséről a hazai nemzetiségpolitikában, megjelenésének időpontjáig, tehát az 1945-ös nagy fordulat küszöbéig, azaz a 20. századnak majdnem az egész első felét is felölelve. (Hasonlóképpen Flachbart Ernő Budapesten, ugyancsak 1944-ben megjelent idegennyelvű tanulmányai: Histoire des minorités nationales en Hongrie; History of Hungary's Minorities.)
A külföldi jogtörténeti szakirodalomban László Révész 1990-ben Bécsben megjelent könyve a dunai monarchia utódállamaiban kísérve végig a nemzeti kisebbségek sorsát (Minderheitenschicksal in den Nachfolgestaaten der Donaumonarchie), a magyarországi nemzetiségi politika történetével is foglalkozik, az 1980-as évek elejéig. A további fejleményeket - az 1989-es rendszerváltozás bekövetkeztét és nemzetiségpolitikailag is fontos következményeit - a Georg Brunner kölni jogászprofesszor által 1993-ban Bonnban kiadott kötet mutatja be. (Ungarn auf dem Weg der Demokratie. Von der Wende bis zur Gegenwart.)
A Trianon előtti évtizedek magyarországi nemzetiségi viszonyai és nemzetiségpolitikája szempontjából is alapvetők a Habsburg-Monarchia 1848-1918 közötti történetéről készült hatalmas mű (Die Habsburgermonarchie 1848-1918) III. kötetében, amely a birodalom népeivel foglalkozik (Bd. III.: Die Völker des Reiches) és 1980-ban jelent meg Bécsben, azok a fejezetek, amelyek a magyarországi birodalomrész vonatkozásában mutatják be a népeket. Különösen fontos Friedrich Gottas fejezete a magyarországi németekről és Keith Hitchinsé az erdélyi románokról. Ludwig Gogolák tanulmánya ugyanitt a magyar nemzetiségi törvényeket és rendeleteket tárgyalja.
Hazai történeti irodalmunkban összefoglalja a nemzetiségek történetét a Trianon előtti két évtizedre vonatkozóan is Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon (1986), német vonatkozásban Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története (1981), délszláv vonatkozásban Urosevics Daniló: A magyarországi délszlávok története (1969)
Ugyancsak kiterjednek ezekre az évtizedekre is a nemzetiségi kérdést hosszabb távon áttekintő tanulmányok, mint Kemény G. Gábor: A magyarországi nemzetiségi kérdés története 1790-1918. (1946), I. Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában 1867-1918. (Századok, 1956. 3. sz.), Erényi Tibor: Nemzetinemzetiségi kérdés Magyarországon a dualizmus korában (Társadalmi Szemle, 1987. 7. sz.)
Történeti szintézisünk, a tízkötetes Magyarország története (a szerkesztőbizottság vezetője Pach Zsigmond Pál) 1978-ban megjelent VII. kötetében (főszerkesztő Hanák Péter, szerkesztő Mucsi Ferenc) a 20. század eleji nemzetiségi viszonyokról és mozgalmakról Katus László írt összefoglalóan; a belpolitika-történeti fejezetek (1906:ig Hanák Péter, 1910-ig Dolmányos István, 1914-ig Pölöskei Ferenc, 1918-ig Galántai József tollából) a kormányok nemzetiségpolitikájával is foglalkoznak, utalva az általuk felhasznált forrásokra és feldolgozásokra.
A háromkötetes Erdély története szintézis (főszerk.: Köpeczi Béla) 1986-ban megjelent III. kötetében Szász Zoltán fejezetei az erdélyi románok és szászok vonatkozásában anyaggazdag, kitűnő képet adnak a dualista kor végének erdélyi nemzetiségi problematikájáról is.
Ugyanez mondható el Szarka László munkásságáról, akinek Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867-1918 címmel 1995-ben megjelent kötete a századfordulótól 1918-1919-ig terjedő időszakra vonatkozóan is nélkülözhetetlen. Polányi Imre: A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón (1895-1905) c. munkája (1987) szintén igen jól hasznosítható.
A németek mozgalmáról a század Trianon előtti évtizedeiben Windisch Éva: Kísérletek a dél-magyarországi németség megszervezésére a századforduló éveiben (Történelmi Szemle 1965. 1. sz.), Ingomar Senz: Die nationale Bewegung der ungarlándischen Deutschen vor dem Ersten Weltkrieg. Eine Entwicklung im Spannungsfeld zwischen Alldeutschtum und ungarischer Innenpolitik (München, 1977), Tokody Gyula: Ausztria-Magyarország a Pángermán Szövetség (Alldeutscher Verband) világuralmi terveiben 1890-1918. (1963), Günter Schödl: Alldeutscher Verband und deutsche Minderheitenpolitik in Ungarn 1890-1914. Zur Geschichte des deutschen „extrémen Nationalismus" (Frankfurt, 1978).
A nemzetiségi politika szempontjából is különösen fontos személyiségek, 111. irányzatok tanulmányozásához nyújt segítséget Pölöskei Ferenc: Tisza István (1985), Hajdú Tibor: Károlyi Mihály (1978), Vargyai Gyula: Nemzetiségi kérdés és integráció. Adatok Jászi Oszkár nemzetiségi koncepciójának értékeléséhez (1970), Pók Attila: A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása (1980), Kalmár I. György: Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon 1900-1914. (1976), Kende János: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája 1903-1919- (1973).
Az 1918-1919- évi forradalmak nemzetiségtörténeti, nemzetiségpolitikai vonatkozásait Magyarország története 1976-ban megjelent VIII. kötetében (főszerkesztő Ránki György, szerkesztők Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt) a Siklós András és Hajdú Tibor által írt részek tárgyalják, a szintén ott megadott források és feldolgozások alapján. Azóta megjelent összefoglaló áttekintések, munkák Kende János: Nemzetiségi kérdés az 1918-1919-es magyarországi forradalmakban (Társadalmi Szemle, 1987. 8-9- sz.), Kővágó László: A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés (1979)- Kővágó: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés c. munkájának (1985) első része a pártalakítás és a Tanácsköztársaság időszakában vizsgálja a problematikát. Erdély története említett szintézisében Szász Zoltán külön fejezetet szentel az összeomlás utáni forradalmi évek erdélyi nemzetiségi problémáinak. Az egyes nemzetiségek vonatkozásában kiemelendő Madaras Éva: Adalékok a vajdasági németség politikai történetéhez 1918-1919; Gergely Ernő: Az ukrán és a német kérdés a Magyar Tanácsköztársaság nemzetiségi politikájához (Századok, 1969. 2-3- sz.)
A század Trianont megelőző évtizedeinek nemzetiségi oktatás- és kultúrpolitikájáról Bellér Béla: A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon 1918-ig (Magyar Pedagógia, 1974.1. sz.), A Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság nemzetiségi kultúrpolitikája. (Történelmi Szemle, 1969-1-2. sz.)
A két világháború közötti időszak és a második világháború évei magyarországi nemzetiségpolitikájának vázlatos áttekintése - szakirodalmi utalásokkal -Tilkovszky Lóránt Nemzetiségpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945. Baranyai Levéltári Füzetek 152. (Pécs, 1992) A téma ezen időhatárok közötti bővebb tárgyalása Tilkovszky: Nemzetiség és magyarság. Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig (1994). Lásd még Pintér István: A nemzetiségi politika Magyarországon a két világháború között (Társadalmi Szemle, 1996. 11. sz.) - Magyarország története VIII. kötetének az 1919-1945 közötti időszakot tárgyaló második főrészében a nemzetiségi kérdéssel, nemzetiségpolitikával csupán a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy-, Kállay-kormányok belpolitikáját tárgyaló, Tilkovszky által írt fejezetek foglalkoztak.
Részletes kutatási eredményekkel a következő munkák szolgálnak: Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása (1975). A nemzetiségpolitikának a revíziós politikával való összefüggéseiről Tilkovszky: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon 1938-1941. (1967). A korszak nemzetiségpolitikai irányzatairól Tilkovszky: Nemzetiségpolitikai irányzatok Magyarországon 1919-1945. (In: Vélemények, viták. A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. Lackó Miklós, 1984); L. Nagy Zsuzsa: Ellenzéki nézetek a nemzetiségi kérdésről a Horthy-rendszerben (Társadalmi Szemle, 1987. 3- sz.) A kommunistákról Kővágó László: A magyar kommunista párt nemzetiségi politikája a Tanácsköztársaság megdöntésétől a felszabadulásig. (Párttörténeti Közlemények, 1977. 2. sz.), valamint bővebben A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés c. már idézett könyvének második része: A Tanácsköztársaság megdöntésétől a második világháború végéig. A szociáldemokratákról Tilkovszky: A szociáldemokrata párt és a nemzetiségi kérdés Magyarországon 1919-1945. (1986). A nyilasokról Tilkovszky: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről (Századok, 1965- 6. sz.); Szálasi „hungarizmusa" és a nemzetiségi kérdés (In: Az 1944. év krónikája. Szerk. Glatz Ferenc. História Évkönyv 1984.) A hadsereg „nemzetiségpolitikájáról" Tilkovszky: Irányelvek a nemzetiségi kérdés kezeléséhez a magyar hadseregben 1941-1944. (Hadtörténelmi Közlemények, 1990. 4. sz.) Az egyházak nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos felfogásáról és gyakorlatáról Tilkovszky: Az egyházak „nemzetiségpolitikája" 1919-1945- (Történelmi Szemle, 1997. 1. sz.) A nemzetiségi iskolapolitikáról, művelődésügyről Bellér Béla: A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon a legújabb korban (Baranyai Művelődés, 1973. 4. sz.); Tilkovszky: Nemzetiségi művelődéspolitika. (In: Magyarok a Kárpát-medencében. Szerk. Glatz Ferenc. História Könyvek, 1988.); Donáth Péter: Iskola és politika. A nemzetiségi tanítóképzés történetéhez 1919-1944. (1997)
Az egyes nemzetiségek vonatkozásában:
Tilkovszky Lóránt: Német nemzetiség, magyar hazafiság. Tanulmányok a magyarországi németség történetéből. (Pécs, 1997); Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989 (1989); Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és Magyarország 1938-1945 (1978); SS-toborzás Magyarországon (1974); Ellenállás a magyarországi németség körében a második világháború éveiben (1986); Fehér István: A bonyhádi Hűségmozgalom történetéhez (1983); Kolta László: Perczel Béla és a Hűséggel a Hazához mozgalom. (Tolna megyei Levéltári Füzetek 3- Szekszárd, 1992.); Kolta László, Solymár Imre: Válogatott dokumentumok a Hűséggel a Hazához mozgalom történetéhez Bonyhád, 1994.); Tilkovszky: Vád, védelem, valóság. Basch Ferenc a népbíróság előtt. (Századok, 1996. 6. sz.)
Tilkovszky Lóránt: A szlovákok történetéhez Magyarországon 1919-1945. (1989); Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon 1938-1941-ben (Századok, 1964. 3. sz.) és 1941-1945 között. (Baranyai Levéltári Füzetek 76. Pécs, 1985); Tóth István: Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között (Regio, 1994. 1. sz.); Micheller Magdolna (szerk): Fejezetek a magyarországi románok és szlovákok történetéből. (Békéscsaba, 1995) Berényi Mária: Román ortodox egyház a két világháború közötti Magyarországon (Annales, 1996.) A magyarországi románok iskolái a két világháború között (Almanach, 1997.)
A századfordulótól 1945-ig terjedően is képet ad Tilkovszky: A magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének múltjából c. tanulmánya (Barátság, 1997. 4. sz.), amely a kérdést 1848-tól tekinti át.
Magyarország nemzetiségeiről 1945 után:
Központi Statisztikai Hivatal: A nemzeti kisebbségek száma és helye (1955); Turóczi Károly: A hazánkban élő nemzetiségek helyzetéről (Pártélet, 1962); Kosa László: Nemzetiségek a mai Magyarországon (Valóság, 1969- 4. sz.); Áts Erika (szerk.): Több nyelven, egy akarattal. Nemzetiségek a Magyar Népköztársaságban (1976); Kővágó László: Nemzetiségeink jelene (1976), Nemzetiségeink a mai Magyarországon (1981); Stefka István: Hol a haza? Nemzetiségiek Magyarországon 1945—1980. (1982); Niederhauser Emil: A magyarországi nemzetiségekről (Kritika, 1983. 6. sz.); Fodor Péter, Kővágó László, Stark Ferenc, Verseghi György: Együtt a nemzetiségekkel. Nemzetiségek a mai Magyarországon (1984); Magyarlaki Józsefné (szerk.): Nemzetiségeink. A baranyai horvát, szerb és német nemzetiség múltja, jelene, kultúrája. (Pécs, 1987.); Arday Lajos, Hlavik György: Adatok, tények a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről (1988); Wolfart János: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (Európai Utas, 1991); Schlett István: Kisebbségnézőben (1993).
Az immár a nemzetiségek létkérdésévé vált asszimilációs problematikáról különösen Tilkovszky tanulmánya: Nemzetiségi lét és nemzetiségi tudat a mai Magyarországon (Politikatudomány, 1986. 3. sz.), és Fehér István monográfiája: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945-1990. (1993)
A második világháború utáni nemzetiségi politikáról:
Balogh Sándor: A nemzeti, nemzetiségi kérdés és a kollektív felelősség Közép-és Délkelet-Európában az 1940-es években. (Múltunk, 1990. 2. sz.); Niederhauser Emil: Nemzetiségi politika Magyarországon a felszabadulás óta. (Társadalmi Szemle, 1987. 11. sz.); Tilkovszky Lóránt: Kisebbségek és belpolitika. Magyarország 1945 után. (História, 1996. 1. sz.); Föglein Gizella: A magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozása 1945-1993. (Regio, 1997. 1. sz.); Kővágó László: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés c. idézett könyvének harmadik része: Az ország felszabadulása után.
Az egyes nemzetiségek viszonylatában:
Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből 1945-1949 (1989), és A magyarországi németség nehéz évtizede 1945-1955. (Szombathely, 1990.); Tilkovszky Lóránt: Német nemzetiség, magyar hazafiság c, már említett kötetéből a következő tanulmányok: A magyarországi németek szerepe a második világháborúban és ami utána következett; Magyarországi németek szovjet munkatáborokban; A kitelepítés és következményei; Zsidó deportáció, német kitelepítés; Mit veszített Magyarország a németek kitelepítésével.
Zielbauer György (szerk.): Magyarországi németek elhurcolása 1944/45- A kollektív büntetés első állomása. (1990); Füzes Miklós: Modern rabszolgaság. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban 1945-1949- (1990); Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban. (Gyula, 1990.)
Balogh Sándor: A német nemzetiségű lakosság kitelepítése. (In: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-1947) [1982]; Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945-1950. (1988). Korom Mihály: Az Atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig. A magyarországi német kitelepítés történetéhez; valamint Balogh Sándor: A magyarországi németek elhurcolása és elűzése választott hazájukból. (Mindkét előadás az 50. évforduló alkalmával tartott tudományos tanácskozás anyagát közreadó, Zielbauer György által szerkesztett kötetben [1996]). Lásd továbbá: A magyarországi németek elhurcolása és elűzése. Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból, 1944-1948. (Szerk.: Zielbauer György; 1996.) Tóth Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatban (Bács-Kiskun megye múltjából, XI. Kecskemét, 1992); Tilkovszky Lóránt: A magyarországi katolikus és evangélikus egyház állásfoglalásai a németek kitelepítése kérdésében a második világháború után. (A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Tudományos Közleményei 1990. 2. kötet: Közgazdaságtan, szociológia, történelem. Pécs, 1990.); Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a magyar-szlovák lakosságcsere összefüggései. (Kecskemét, 1993.)
Balogh Sándor: Az 1946. február 27-i magyar-csehszlovák lakosságcsereegyezmény (Történelmi Szemle, 1979- 1. sz.); Szabó A. Ferenc: A második világháború utáni magyar-szlovák lakosságcsere demográfiai szempontból. (Regio, 1991- 4. sz.); Gyivicsán Anna: Fejezetek a magyarországi szlovákok életéből. (TIT, 1985) Gyivicsány Anna-Krupa András: A magyarországi szlovákok (1997.)
Tóth Ágnes: A magyarországi délszlávok helyzete és törekvései 1945-1948. (Bács-Kiskun megye múltjából. XII. Kecskemét, 1993-) A délszláv lakossággal szembeni törvénytelenségekről Habina Péter: Kitelepítés, kitelepítettek 1949-1953. (In: Migráció a Kárpát-medencében. Szerk.: Mícheller Magdolna. Békéscsaba, 1994.) Lásztity S. Lyubomir: A magyarországi délszlávok negyven éve. (In: Szigetvári Konferencia 1986. Szerk.: Polányi Imre. Pécs, 1987)
Nemzetiségi törekvések az 1956-os forradalomban: (Szesztay Ádám tanulmánya, Regio, 1994. 2. sz.)
Korabeli kiadványok a nemzetiségi politikáról:
Andics Erzsébet: Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika (1947); Turóczy Károly: A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája (1962); Csatári Dániel (szerk.): Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika (1968); Herczeg Ferenc: A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája (1976); Aczél György: Szocializmus és nemzeti kérdés (1987).
A pártállam időszakának nemzetiségpolitikai határozatai közül az MSZMP politikai bizottsága 1958. és 1968. évi határozatait közölte Föglein Gizella: Nemzetiségi politika a Kádár-korszakban címmel (Múltunk, 1997. 1. sz.) Az 1978. évi PB-határozatot Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1975-1980 c. kötet (1983) közli. A párt központi bizottságának 1988. évi állásfoglalását a Társadalmi Szemle (1989. 1. sz.) közölte. Az MSZMP 1975, 1980, 1985- évi kongresszusain, ill. 1988. évi országos értekezletén elhangzott nemzetiségpolitikai jelentőségű megnyilatkozásokat lásd ezek kiadott anyagában.
A nemzetiségi szövetségekről:
Budzsáklia Mátyás: A nemzetiségi szövetségek helye és szerepe. (Állam és Igazgatás, 1973- 2. sz.); Föglein Gizella: Közvetíteni a „párt és kormány" szavát. Nemzetiségi-kisebbségi szövetségek 1958-1972. (História, 1996. 9-10. sz.); Poprády Judit: A Magyarországi Németek Szövetségének története. (Fons,1995- 2. sz.) - A nemzetiségi szövetségek tevékenységéről részletes beszámolókat tartalmaznak az általuk kiadott kalendáriumok kötetei, valamint kongresszusi kiadványaik.
A nemzetiségi vonatkozású sajtóközleményekről és a nemzetiségek sajtójáról Nemzetiségek Magyarországon címmel - Ká'fer István szerkesztésében - bibliográfiát adott ki az Állami Gorkij Könyvtár az 1945-1975 közötti három évtizedre vonatkozóan: Németek (1983), Románok (1983), Szlovákok (1986).
A nemzetiségi oktatásügyről:
Mátrainé Gorján Mária: A nemzetiségi iskolaügy alakulása az 1945 utáni évtizedekben. (In: Fejezetek a magyarországi románok és szlovákok történetéből. Békéscsaba, 1995); Föglein Gizella: A nemzetiségi oktatás jogi szabályozása Magyarországon 1945—1956. (Levéltári Szemle, 1990. 4. sz.); Rigóné Péter Irén: Fejezetek a hazai nemzetiségi oktatás történetéből a népi demokratikus átalakulás első éveiben. (Acta Historica, Szeged, 1987); Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1945—1949. (Századok, 1983. 6. sz.); Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972. (Baranyai Levéltári Füzetek 77. Pécs, 1985); Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945—1985. (Pécs, 1990.); Drahos Ágoston, Kovács Péter: A magyarországi nemzeti kisebbségek oktatásügye 1945-1990. (Regio, 1991- 2. sz.)
A nemzetiségi kutatóintézetekről:
Gyivicsán Anna: Gondolatok a Békéscsabán megalakult Szlovakisztikai Intézet kapcsán. (Regio, 1990. 4. sz.); Gyúrok János: A pécsi Horvát Intézet. (Regio, 1992. 3. sz.)
Tudományos konferenciák
A magyarországi németség történetéről:
Hambuch Vendel (szerk.): 300 éves együttélés. Nemzetközi történész konferencia Budapesten 1987-ben. (1988); Spiegel-Schmidt, Friedrich (Hrsg.): Geschichte der Ungarndeutschen 1920-1990. Internationale Historikerkonferenz in Budapest, 1990. (Suevia Pannonica. Archiv der Deutschen aus Ungarn. 9 (19) 1991); Zielbauer György (szerk.): A magyarországi németek hozzájárulása a közös haza építéséhez. Tudományos tanácskozás Budapesten 1996-ban (1996.)
Az 1993- évi kisebbségi törvényről:
Baka András: Az új magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi törvény koncepciójáról (Régió, 1990. 4. sz.); A Magyar Köztársaság miniszterelnökének két állásfoglalása a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos teendőkről. (Regio, 1991- 2. sz.); Bodáné Pálok Judit: A magyar kisebbségi törvény megszületésének körülményei (Acta Humana, 1993.12-13- sz.); Wolfart János: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló új törvény (Magyar Közigazgatás, 1993.10. sz.)
A nemzetiségi önkormányzatokról:
Kisebbségi önkormányzatok választása és alapítása Magyarországon. Szakértői tanácskozás Solymáron 1994-ben. (Stuttgart, 1995); Adatok a magyarországi kisebbségi önkormányzatok kialakulásáról és működéséről. (Regio, 1997. 1. sz.) Kaltenbach Jenő: Napjaink politikai váltizásai az 1990-es népszámlálástól az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulásáig (In: A magyarországi németség története Szent István korától napjainkig. Szerk.: Füzes Miklós. Pécs, 1997.) A nemzetiségek kártalanításáról lásd Zielbauer György közleményeit (Deutscher Kalender 1991,1995.)
A nemzetiségek parlamenti képviselete kérdéséről lásd Lásztity Péro cikkét (Barátság, 1997. 4. sz.).
| |