| |
9. század:
A Keleti Frank Birodalomból bajor és frank telepesek érkeznek Pannóniába, s ezzel kialakul az első zárt német településterület a Kárpát-medencében.
895-900:
Magyar törzsek telepednek le a Kárpát-medencében. - A magyar honfoglalás. Elpusztulnak a korai pannóniai német települések.
997-1038:
I. Szent István (Magyarország első Árpádházi királya) uralkodása idején, nagy számú német lovag és szerzetes érkezik Magyarországra.
1068:
Besenyő betörés Magyarországra. A Berettyó mentén élő német telepesek a Meszes kaput védelmezik.
11. század:
Magyarország nyugati felébe beköltöző németek városokat afapitanak és benépesítik.
1141-1162:
II. Géza magyar király uralkodásának, két évtizede alatt érkeznek először nagy számban német telepesek {hospesek) a Szepességbe és a Királyföldre.
12. század:
A megindult német betelepedés a század második felében folytatódik.
1211:
II. András magyar király a német lovagrendet letelepíti a Barcaságba.
1224:
II. András kiadja nagy szabadságlevelét, az Andreanumot a Királyföldön élő németek számára.
1225:
II. András a Barcaságból elűzi a német lovagrendet, amely ezután a Baltikumban telepedik meg.
1271. XI. 24.:
V. István magyar király az Andreanumhoz hasonló szabadságlevelet adományoz a szepességi szász népesség számára.
1312. V. 15.
A rozgonyi csata. A király a kassai és a szepességi német polgárok segítségével legyőzi az Aba nemzetséget.
1317:
Károly Róbert megújítja az Andreanumot.
1324:
A Henning von Petersdorf vezette erdélyi szász felkelés vérbefojtása.
1366:
Nagy Lajos megújítja az Andreanumot, s annak jogkörét Beszterce vidékére is kiterjeszti.
1412. XI. 8.:
Zsigmond király a Velence elleni háború költségeinek előteremtése végett 16 szepességi szász várost elzálogosít Lengyelországnak.
1422:
Zsigmond király, megerősítve az Andreanumot, annak jogkörét kiterjeszti Brassóra és a Barcaságra.
1437:
A Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés; Kápolnai unió, Erdély három nemzetének szövetsége.
1438:
Pozsony és Sopron városok küldöttei részt vesznek a rendi országgyűlésen.
1464. IV. 6.:
Nagyszeben szabadon választhatja királybíráját [Königsrichter).
1469. IX. 25.:
A szász székek is szabadon választhatják saját királybirájukat.
1486:
Mátyás király az Andreanumban megfogalmazott szabadságjogokat kiterjeszti Erdély szász népességére. Az erdélyi szász egyetem (Universitas Saxonum Transsylvaniae) kialakítása
1520-as évek:
A protestantizmus diadalútja kezdetét veszi Magyarországon.
1534:
A medgyesi (erdélyi) országgyűlés a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó határozatot fogad el.
1547. február:
Megjelenik Johannes Honterusnak az erdélyi szászok számára készített, egyházi rendről szóló könyve {Kirchenordnung aller Deutschen im Sybembürgen). Az evangélikus hit az erdélyi szászok vallása lesz.
1558 III. 27.:
A tordai országgyűlés határozata az evangélikus hit szabad gyakorlatáról.
1564:
Tordai országgyűlési határozat a református hit gyakorlatáról.
1568:
A tordai országgyűlés határozatot hoz az unitáriusok vallásgyakorlatáról.
1620-as évek:
Az ellenreformáció megindulása a Királyi Magyarország területén.
1673:
Bécs száműzi Alsó-Magyarország (Felvidék) 32 evangélikus prédikátorát és tanítóját.
1674:
Bécs Felső-Magyarország összes evangélikus lelkészét és tanítóját halálra, illetve gályarabságra ítéli.
1683. szeptember:
A török had sikertelenül ostromolja Bécset.
1686. IX. 2.:
A 145 éves török uralmat követően a keresztény seregek visszafoglalják a magyar fővárost, Budát.
1686-1699:
Magyarországért folytatott felszabadító háború.
1687. március:
Caraffa generális Eperjesen vérfürdőt rendez.
1689:
Gróf Kollonich Lipót kalocsai érsek tervezete.
1689. VIII. 11.:
I. Lipót császár kiadja az első telepítési pátenst.
1699. I. 26.:
A karlócai béke lezárja a felszabadító háborúkat.
1703-1711:
A Rákóczi-szabadságharc.
1711-1740:
III. Károly (német-római császárként VI. Károly).
1712:
Gróf Károlyi Sándor megkezdi a Szatmár-vidék német telepesekkel való benépesítését.
1718:
A császári hadak a Török Birodalomtól 166 év után visszafoglalják a Temesközt.
1722-1723:
A pozsonyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctio-l, valamint a betelepítéseket szabályozó CIN. törvénycikket.
1722-1726:
A Schwabenzug, az udvari telepítések első hulláma.
1737-1739:
Osztrák-török háború.
1740-1780:
Mária Terézia magyar királynő.
1763. II. 25.:
Megjelenik Mária Terézia telepítési pátense, amely ismételten elindítja a Schwabenzug-oí.
1763-1773:
A Schwabenzug második nagy hulláma.
1772:
Lengyelország első felosztásakor Magyarország visszakapja az 1412-ben elzálogosított 16 szepességi várost.
1778:
A Temesi Bánság több mint 200 év után ismét magyar közigazgatás alá kerül.
1780-1790:
II. József.
1782. IX. 21.:
II. József kiadja telepítési pátensét.
1782-1787:
A nagy német betelepedés harmadik, legnagyobb hulláma (der großeSchwabenzug).
1787:
Az első népszámlálás Magyarországon (die josefinische Aufnahme).
1804. VIII. 11.:
Megalakul az Osztrák Császárság.
1806. VIII. 6.:
1006 évi fennállás után megszűnik a Német-római Császárság.
1845:
Stephan Ludwig Roth megalapítja az Erdélyi Szász Mezőgazdasági Egyesületet.
1848. III. 15.:
Forradalom Pesten és Budán.
1848-1849:
Szabadságharc Magyarországon.
1848. október- 1849. március:
Harc Erdélyben.
1848-1916:
I. Ferenc József osztrák császár, a Habsburg Birodalom uralkodója.
1849. október 2.:
Klapka tábornok a császári csapatoknak átadja Komárom várát.
1849. október 6.:
Aradon kivégeznek 13 honvédtábornokot.
1849. október:
Megfogalmazzák az ún. bogárosi peticiót (Josef Nowak katolikus plébános).
1849. november:
Megfogalmazzák az ún. zsombolyai {hatzfeldi) peticiót.
1850-1859:
Bach-korszak Magyarországon, az ún. "aranykorszak".
1852:
Az erdélyi Szászföld elveszíti autonómiáját.
1860. október 20.
Ferenc József császár kiadja az októberi diplomát.
1867. július 28.:
Ausztria és Magyarország kiegyezése, megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia.
1868:
A nemzetiségi törvény elfogadása Magyarországon (44. te).
1876. április 2.:
Magyarország közigazgatási úpszervezésének keretében megszűnik az erdélyi szász autonómia, s hét évszádot követően a szász gróf {Sachsengraf) cím.
1876. október 22.:
Megalakul a Szász Néppárt.
1891:
A bánáti svábok Temesvárott megalakítják a Dél-magyarországi Mezőgazdasági Parasztegyletet.
1894:
Lutz Korodi vezetésével Brassóban megalakul a Barcasági Szász Polgári és Parasztpárt.
1898. február 15.:
A parlament elfogadja a települések névhasználatára vonatkozó 1898. IV. törvénycikket.
1906:
A bánáti Versecen Dr. Ludwig Kremling vezetésével megalakul a Magyarországi Német Néppárt.
1907. június 2.:
A lex Apponyi, az oktatási törvény elfogadása.
1914-1918:
Az első világháború.
1916. szeptember:
Román betörés Erdélybe.
1919:
Bleyer Jakab megalakítja a Magyar-német Népi Tanácsot (Deutschungarischer Volksrat), majd a Német Keresztény Gazdasági Pártot, amelyet átkeresztelnek Integritás Párttá.
1920. június 4.:
A trianoni békeszerződés aláírása, mellyel Magyarország elveszíti területének 2/3-át, népességének több mint felét, köztük 1,5 millió németet.
1921 október:
Bleyer Jakab elindítja Sonntagsblatt c. hetilapját.
1922 október 22.:
Brandsch vezetésével Bécsben megalakul az Európai Német Kisebbségek Bizottsága (későbbi nevén: Európai Német Népcsoportok Szövetsége).
1924. VIII. 3.
Megalakul a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (UngarländischerDeutscher Volksbildungsverein), elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető alelnök Bleyer Jakab.
1927. VIII. 12.:
A Herczeg Ferenc vezetésével megalakuló Magyar Revíziós Ligához szinte azonnal csatlakozik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület.
1931. VIII. 19.:
A megalakult Német Munkaközösség Bleyert támogatja Gündisch-sel szemben.
1935. július:
Basch és társai megalakítják a Népi-német Bajtársak {Volksdeutsche Kameradschaft) elnevezésű tömörülést.
1938. IX. 26.:
Baschék megalapítják a Magyarországi Németek Népi Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn).
1939. Januar 1.:
A Deutscher Volksbote c. újság a Volksbund hetilapjaként jelenik meg.
1939. IX. 1.:
Németország megtámadja Lengyelországot, kirobban a második világháború.
1940. tavasza:
Az SS a Volksbund segítségével megszervezi első, illegális toborzóakcióit a magyarországi németek között.
1941. április 11.:
Magyarország Németország oldalán belép a második világháborúba, Magyarország jelentős, németek lakta területeket kap vissza a Délvidéken.
1942. február 12.:
Az SS első hivatalos magyarországi (a németek körében végrehajtandó) toborzására vonatkozó megállapodás aláírása.
1943. április 17.:
Az SS a toborzást a magyar kormány engedélyével kiterjeszti a magyar honvédségre is.
1944. március 19.:
Német csapatok megszállják Magyarországot.
1944. április 14.:
A magyar és a német kormány megállapodása az SS-hadkiegészítés tárgyában, amely lehetővé teszi a kényszersorozást.
1944. szeptember:
A világháború küzdelmei elérik Magyarország területét.
1945. április 11.:
Magyarországon véget érnek a fegyveres harcok.
1945. október 4.:
Csehszlovák kormányprogram. A németek és az ottani magyarok kollektív felelősségének megállapítása.
1946. január:
Megindul a magyarországi németek kitelepítése.
1950. III. 25.:
A magyar kormány rendeletben leállítja a németek kitelepítését és de jure felszámolja a jogfosztottságot.
1954:
Országos hetilapot indíthatnak a magyarországi németek.
1955. október 1.:
A magyarországi németség jogfosztottságának de facto felszámolása; megalakul a Magyarországi Német Dolgozók Kultúregyesülete. (Kulturverband der Deutschen Werktätigen in Ungarn).
1956. május 21.:
A Kultúregyesület megváltoztatja a nevét Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségére (Demokratischer Verband der deutschen Werktätigen in Ungarn).
1956. október-november:
Forradalom és szabadságharc Magyarországon.
1957:
A Magyar Rádió pécsi stúdiója megkezdi az első német nyelvű adások sugárzását.
1968:
A magyarországi nemzetiségi politikában véget ér az automatizmus elve, új nemzetiségi politika.
1978:
A magyarországi németek szövetségének új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Ungamdeutschen).
1985:
A második világháború után először alakul magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturverein Pécsett.
1987. október 7.:
Egyezmény Magyarország és az NSZK között.
1990. március 25.:
Az első szabad, demokratikus választások 1945 óta.
1992. február 6.:
Magyarország és az NSZK aláírja az alapszerződést.
1992. IX. 25.:
Az 1987-es közös nyilatkozatot további öt évre meghosszabbítják.
1993. július 7.:
A magyar parlament elfogadja az új nemzetiségi törvényt.
1995:
Megalakul a Magyarországi Németek Országos önkormányzata, valamint 164 német önkormányzat.
Történelmi összefoglalónk 1918-ig a történeti Magyarország, 1918-tól a mai Magyarország német kisebbségének történetét tárgyalja, ezért értelemszerűen a ma a szomszédos országok területén található, egykor, illetve jelenleg is németek lakta városok és településterületek szakirodalomban használatos német neve mellett a magyar elnevezését adtuk meg.
Városok
Baja - FrankenstadUBaje
Bártfa (Szlovákia) – Bartfeld
Beszterce (Románia) - Nösen/Bistritz
Besztercebánya (Szlovákia) - Neusohl
Brassó (Románia) - Kronstadt
Buda - Ofen
Eger- Erlau
Eperjes (Szlovákia) – Preschau
Eszék (Horvátország) - Esseg
Esztergom – Gran
Gölnicbánya (Szlovákia) - Göllnitz
Győr - Raab
Gyulafehérvár/Károlyfehérvár- Karlsburg
Igló (Szlovákia) - Iglau
Karióca (Jugoszlávia) - Karlowitz
Kassa (Szlovákia) - Kasctiau
Késmárk (Szlovákia) - Käsmark/Kaisersmarkt
Kolozsvár (Románia) - Klausenburg
Komárom - Komorn
Kőhalom (Románia) - Reps
Körmöcbánya (Szlovákia) - Kremnitz
Kőszeg - Güns
Lőcse (Szlovákia) - Leutschau
Lubló (Szlovákia) - Lublau
Magyaróvár - Ungarisch-Altenburg
Medgyes (Románia) - Mediasch/Medwisch
Mosón - Wieselburg
Nagybánya (Románia) - Neustadt
Nagykároly (Románia) - Großkarol
Nagyselyk (Románia) - Grolischelken
Nagysink (Románia) - Groß-Schenk
Nagyszeben (Románia) - Hermannstadt
Nagyszombat (Szlovákia) - Tyrnau
Pécs - Fünfkirchen
Pécsvárad - Eisenberg
Pest - Pest
Pétervárad (Jugoszlávia) - Peterwardein
Pozsony (Szlovákia) - PrelJburg
Segesvár (Románia) - Schäßburg
Selmecbánya (Szlovákia) - Schemnitz
Sopron - Ödenburg
Szászsebes (Románia) - Mühlbach
Szászváros (Románia) - Broos
Szatmár Németi (Románia) - Sathmar
Székesfehérvár - Stuhlweißenburg
Szerdahely (Románia) - Reußmarkt
Szombathely - Steinamanger
Temesvár (Románia) - Temeschwar
Torda (Románia) - Thorenburg
Újegyház (Románia) - Leschkirch
Újvidék (Jugoszlávia) - Neusatz
Vác - Waitzen
Zombor (Jugoszlávia) - Sombor
Tájegységek
Bácska - Batschka
A Duna-Tisza-közben Bács és Bodrog megye egyes területeit foglalja magába, területének nagyobbik része, ma: Jugoszlávia.
Bánság - Bánat
A Tisza, Duna, Maros folyók és a Kárpátok délnyugati nyúlványai által határolt, középkorban is létező közigazgatási terület. Ma Romániához, ül. Jugoszláviához tartozik.
Bakony - Buchenwald
Balaton felvidék - Plattensee Oberland
Barcaság - Burzenland
A Délkeleti-Kárpátok Törcsvári, Vörőstorony és Ojtozi szorosaitól északra fekvő terület, Brassó környéke. Ma: Románia.
Beszterce vidéke - Nösnerland
Ma: Románia.
Budai hegyvidék - Ofener Bergland
Dél-Dunántúl - Schwäbische Türkei
Baranya, Tolna és Somogy megyék németlakta területeinek együttes német elnevezése.
Erdély - Siebenbürgen
Ma: Románia.
Felvidék - Oberungarn
Ma: Szlovákia.
Királyföld - Königsboden
II. Géza király által a szászoknak adományozott, a Maros és Küküllő folyók, valamint a Déli-Kárpátok által határolt terület. Ma: Románia.
Nyugat-Magyarország - Westungarn
a) Nyugat-Dunántúl - Burgenland
Vas, Sopron és Mosón megyék 1920-ban a Trianoni békeszerződéssel Ausztriához került része.
b) Mosoni síkság - Heideboden
Győr-Moson-Sopron megye, a Mosón megyei Hansággal szomszédos területe. Bizonyos részei ma Ausztriához tartoznak. Erdéllyel határos, Szatmár megye németek lakta területe. Ma: Románia.
Szepesség - Zips
A Magas-Tátra keleti, délkeleti lejtői mentén elterülő, a középkor folyamán szászokkal betelepített terület. Ma: Szlovákia.
Szerémség - Syrmien
A Dráva, Száva valamint a Duna által határolt régió, amely egybeesett Szerem megye területével. Ma: Jugoszlávia.
Szlavónia - Slawonien
A Dráva és Száva folyók köze, Verőce, Pozsega megyék területe. Ma: Horvátország.
Vértes - Schildgebirge
Irodalom
| |