|
| |
Ha Görögországról vagy a görög irodalomról esik szó, mindjárt az ókori Hellaszra, az antik görög kultúrára, Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész és a többi ógörög alkotó halhatatlan műveire gondolunk. Általában a mai magyar olvasó többet tud az ókori görög irodalomról, mint a mairól. Ez logikus. Az ógörög irodalom műfordító-átdolgozó tevékenységének több, s a rendszeres filológiai kutatásnak legalább két évszázados hagyománya van Magyarországon. Különösen az utóbbi három évtized művelődéspolitikája következtében a magyar társadalom információs anyaga az ókori Hellaszról mind mennyiségében, mind minőségében örvendetesen alakult, állja a versenyt világszínvonalon is.
Vajon hol tart az újgörög irodalom ismertetése a magyar társadalomban? Erről beszélgetünk dr. Szabó Kálmánnal, az ELTE görög tanszékének a tanárával, aki a legilletékesebb szakember-tudós e témában. Beszélgetésünk a lakásában zajlik. A két szoba igazi alkotóműhelyhez hasonlít. Az egyikben ő, a másikban felesége, Caruha Vangelio dolgozik, aki szépirodalmi-dokumentatív, műfordítói és oktatói tevékenysége mellett éppen most írja a sokáig nélkülözött újgörög nyelvkönyvet magyar ajkúak számára. Együttműködésük kitűnő, nemcsak az otthoni, családi, gyermeknevelési munkában, hanem az alkotói tudományos tevékenységben és az egyetemen folytatott oktató-nevelő munkájukban is. Itt említjük meg, hogy dr. Szabó Kálmánt a múlt évben Athén díszpolgárává avatták, és a város érdemrendjének ezüst fokozatával tüntették ki oktató és műfordító tevékenységéért, a két nép barátságának erősítéséért. Ez eddig az első ilyen kitüntetés, amelyet magyar tudósnak ítéltek.
- A magyar-görög közvetlen érintkezések a honfoglalással kezdődtek és egészen Bizánc bukásáig elég élénkek voltak - mondotta dr. Szabó Kálmán. E kapcsolatokról tanúskodnak a magyar nyelv görög jövevényszavai, a bizánci művelődés nyomait viselő irodalmi és képzőművészeti alkotásaink. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a török előrenyomulás feltartóztatását célzó harc témája az első kapocs a magyar és a még Bizánc utolsó századaiban szárnyát bontó újgörög irodalom között. Az 1444-es várnai csatáról népies nyelvezetű görög históriás ének egyik hőse Hunyadi János. Később számottevő görög emigráció telepszik le hazánkban. E görög telepesek jelentős kulturális tevékenységet fejtettek ki: sok görög templom, iskola, még egy tanítóképző is működik ezidőtájt itt. Több újgörög mű születik akkor Magyarországon, a legjelentősebb köztük az első újgörög irodalomtörténet, biográfiai alapú kézikönyv, amelyet Jorgosz Zavirasz, a tudós-literátor kereskedő írt a XVIII. század végén Szabadszálláson.
- Tehát a magyarság kapcsolata az újgörög irodalommal elég korai, születése első korszakától kezdődik. És fordítva, a magyar szellemi alkotások is elég korán utat találtak a görögség felé. E tényeket figyelembe véve a XIX. és XX. században egy erőteljes kapcsolat kibontakozására következtethetnénk. A valóságban azonban igen kevés újgörög irodalmi mű jutott Magyarországra, és ez jellemző a magyar művek görögországi sorsára is.
- Ez részint így van - mondotta dr. Szabó. - De az érintkezésnek újabb mozzanatait figyelhetjük meg a XIX. században. A magyar irodalom legjobbjai lelkesen reagálnak a görög nép felszabadító harcára. Jósika Miklós 1823-ban Byron mellé készült Meszolonghiba önkéntesnek, de nem érkezett idejében, ahogy 25 évvel később nem érkezett meg Magyarországra Arisztotelisz Valaoritisz, aki Bécsig jutott, és ott értesült a szabadságharc végső vereségéről. Vörösmarty Mihály Zalán futása c. eposzában a görög szabadságharcosok példájával igyekszik éleszteni kora magyarságának nemzeti öntudatát. Berzsenyi Dániel 1827-ben Új Görögország c. költeményével adózott a navarinoi győzelemnek, Kölcsey Ferenc 1833-ban országgyűlési beszédében említette példaként a görög szabadságharc ügyével azonosuló Byront. Fáy András a hős szuliotákról írta utolsó elbeszélését. Jókai Mór is elbeszélést szentelt a görög nép heroikus küzdelmének, a század két legnagyobb költője Petőfi Sándor Bérangernak, Arany János pedig Byronnak a görög nép szabadságharcáról szóló versét tolmácsolta elsőként magyarul.
Ezek voltak előkészítői az 1848-ban született magyarországi neogrecisztikának. Ebben az esztendőben jelenik meg a budai Királyi Egyetemi Nyomdában egy alig 200 lapos könyvecske Gyakorlati ó- és új görög nyelvtan címmel. Szerzője Télfy Iván, a pesti egyetem előző évben kinevezett hellenista professzora, s ettől kezdve lett feladat az egyetemi oktatásban a klasszikus görög stúdiumokkal párhuzamosan foglalkozni a középkori és az újkori Görögországgal. Télfytől származik az első újgörög műfordítás is, Ramfosz Váratlan találkozás c. verse 1863-ban. Télfyn kívül más újgrecisták és műfordítók is jelentkeznek, mint Kalay Béni, Hegedűs István, Horváth György, Darkó Jenő, Pecz Vilmos. Ennek ellenére a századfordulóig újgörög műfordítás-irodalmunk - magában foglalva Pecz relatíve értékes Rigasz és Szolomosz fordítását is - nem lépte túl a nemesi Magyarország eszmei köreinek a határát. Pecz után a magyar neogrecisztika jelentősen előrelépett. Megjelent a neogrecisták új generációja: Horváth Endre, Czebe Gyula és Moravcsik Gyula, akik nagy horderejű tudományos munkákat alkottak. De amilyen jelentősen előrelépett - minden szemléleti problematikussága mellett - színvonalában valójában a nemzetközi élvonalba az irodalomtörténet-írás, annyira megdöbbentően sivár a Horthy-Magyarország újgörög fordításirodalma.
- A felszabadulás után megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy Magyarországon is napvilágot lássanak az újgörög irodalom legrangosabb művei.
- Ez így túlságosan egyszerűsítve lenne - mondotta dr. Szabó. - A felszabadulás után új egységes művelődés- és tudománypolitika bontakozott ki, amely megteremtette a lehetőséget, hogy a világirodalom, a népek kultúrájának értékei közkinccsé válhassanak. A szocialista fordulat elvi alapot adott az újgörög irodalom recepciójának fokozott kibontakozásához is. Ehhez azonban olyan feltételekre volt szükség, mint az irodalomtörténeti kutatás, a műfordítói tevékenység ösztönzése, a népszerűsítő tevékenység fellendítése. A hidegháború miatt a hivatalos Görögország közreműködésére nem lehetett számítani. Az 1949-ben, a polgárháború miatt Magyarországra került emigráció jelentős szerepet játszott a görög irodalom népszerűsítésében. Különösen kiemelkedő munkát végzett e téren Dimitrisz Hadzisz író és irodalomtörténész. A felszabadulástól 1960-ig csak hat önálló újgörög műfordításkötet jelenik meg. De e korszakban történik azoknak a feltételeknek a lerakása, annak az örvendetes folyamatnak a magalapozása, amelynek a hatvanas és hetvenes években lehetünk tanúi. Trencsényi Waldapfel Imre, Devecseri Gábor, Benjámin László, Samu János és Somlyó György által megkezdett műfordítói tevékenységhez újabb és újabb műfordítók kapcsolódnak, mint Gyóni Mátyás, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Boros Vilma, Hamvas Endre és Moravcsik Gyuláné. A Nagyvilágban újgörög anyagok is helyet kapnak: Varnalisz és Ritszosz versei, Koszmasz Politisz novellája, amelyek jelezték a lassan táguló horizontot. Megjelennek Kazantzakisz első regényei angol és francia fordítás alapján, Varnalisz: Szókratész igazi védőbeszéde, Kodziasz, Frangiasz, Hadzisz válogatott novellái stb.
Megjegyezzük, hogy ebben az időszakban dr. Szabó Kálmán tudományos és oktatói munkássága mellett bekapcsolódik a műfordítói tevékenységbe is.
- Igen, én is és feleségem, Vangelio is. De másokkal is bővült a műfordítói kör. Sorra jelennek meg Vas István, Rónai György, Dudás Kálmán, Lator László, Papp Árpád és mások műfordításai. Még a katonai junta hatalomra jutása sem tudta fékezni az újgörög irodalom magyarországi ismertetésének és fordításának lendületét. Sőt, fokozta azt a demokráciáért küzdő görög nép iránt világszerte kibontakozott szolidaritási mozgalom. A diktatúra hét esztendeje alatt Magyarországon 15 önálló újgörög szépirodalmi könyvpublikációra került sor, nem számítva a történeti, publicisztikai vagy szépirodalmi-dokumentatív alkotásokat. Új vonás e korszakban, hogy a társművészetek is bekapcsolódtak az újkori görög irodalom értékeinek közkinccsé tételébe. Filmek, (Akinek meg kell halnia, Zorba a görög, Z) rádió-, tv-játékok, irodalmi esték segítik az újgörög irodalom ismertetését Magyarországon.
1961-től 1977-ig 35 önálló újgörög szépirodalmi kötet jelenik meg. Ezzel párhuzamosan gazdag eredmények születtek a 70-es években az újgörög irodalom és nyelvészeti kutatások terén, illetve az egyetemen folyó oktató munkában. Mindebben jelentős szerepe van Falus Róbert tanszékvezető professzornak.
- Milyen perspektívái vannak az újgörög irodalom magyarországi befogadásának? - kérdeztük végül dr. Szabó Kálmántól.
- Az 1975-ös helsinki záróokmány szellemében kedvezően alakul az európai légkör. 1974 óta pozitív lépések történtek a kétoldalú államközi kapcsolatokban is. 1976-ban Szalonikiben megrendezték a világ neogrecistáinak első kongresszusát, amely azt bizonyítja, hogy az anyaország figyelme megnőtt a más országokban folyó újgörög stúdiumok iránt. Azonban a továbblépés nem független a magyar irodalom és kultúra görög recepciójától, amelynek eredményei és lehetőségei egyelőre igen szerények. Sok múlik azon, milyen súlyt kap az államközi kulturális megállapodásokban egymás irodalmi hagyományainak ápolása (kutatói, fordítói ösztöndíjak, írószövetségek, tudományos műhelyek, egyetemek, könyvkiadók kapcsolatai, stb.). Magyar részről erre a teljes és legjobb szándékú készség megvan. Elért eredményeink, az egyetemi újgörög szakképzés megindulása 1975 óta, a kutatói gárda megfiatalodása, a szilárd könyvkiadói bázis léte, a társművészetekkel való kooperáció pozitív előjelű tényezők.
Érlelődik az idő egy átfogó magyar nyelvű újgörög irodalomtörténet elkészítésére is. Nagyon sok még a tennivalónk a ciprusi görög irodalom bemutatása terén. Sok-sok évtizedre szóló feladataink vannak.
(Megjelent 1978júniusában, a Csepel című újság „Olvasó Munkás” irodalmi mellékletében, Budapesten)
Szabó Kálmán 1990-ben, 50 éves korában hunyt el.
|
|