| |
A déli szláv népeknél, ha egy lány almát ad a kérőknek, illetve almát fogad el a legénytől, azzal azt a szándékát fejezi ki, hogy férjhez szeretne menni. A nagybaromiak - a falu szintén átkerült Ausztriába - éneke telis-tele van szexuális szimbólumokkal. A páva, a maggal bevetett mező, a borral behintet domb, a ház körül növő tüske, stb. Bernáth Béla kutatásaiban még arról szól, hogy minden bokor, berek, kis kerek erdő a szerelmi népdalokban is a női pubesnek a fedőneve. A „ház" eleje, az „édes gunyhó" a női altest eleje, amire a koledában egyértelműen utal a „női térd" kifejezés. A „mag", a „bor", a férfival, azaz a nősülni szándékozó legénnyel kapcsolatos. Egyértelmű a „szántás-vetés", a „borral behintett ház", a „bokor tüskéin való áthatolás" megfogalmazások szimbolikus jelentése, amelyek a nemi aktust írják le. Mare (Mária) Jure (György) kedvese csak az együtt eltöltött szerelmi kapcsolat után válhat a legény jegyesévé, aki minden bizonnyal gyermekek szülésére alkalmas, s hamarosan férjhez megy hozzá.
A koleda-ének záró sorai valójában kontaminálódtak: a kettős hitélet pogány elemei és a keresztény vallás egymásmellettiségének gyakorlatáról szólnak, egyúttal a helyileg is felismerhetővé válik az ottani katolikus lakosság búcsújárási szokása, akik Mariazellbe és Rómába zarándokolnak. A búcsújárás alkalmaival vásárolt szent gyertya megvédett a villámtól, de a haldokló kezébe is azt tették.
| |