Előszó

Az 1915-ös törökországi örmény népirtás témaköre Magyarországon először képviselteti magát tudományos tanulmánykötettel. Az örmény genocídium témája nem csak Magyarország és Örményország XX. századi sajátos politikai helyzete miatt esett kívül a tudományos kutatás látószögén. Oka volt ennek az is, hogy hazánk egyetemein nem jöttek, nem jöhettek létre azok a tudományos armenisztikai műhelyek, amelyekkel majd minden nyugat-európai ország rendelkezik, s a témának könyvtárnyi forrásanyaga, s a kutatást segítő szakirodalom áll a tudományos érdeklődő rendelkezésére. Magyarországon a két világháború között alig néhány örmény származású amatőr szerző kísérelte meg az ifjútörökök által elkövetett történelmi bűntény ismertetését magyar nyelven. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a hazai turkológia képviselői is hatékonyan közreműködtek annak érdekében, hogy az 1915-ös törökországi örmény népirtás témája minél kevesebb objektív publicitást kaphasson a Kárpát-medencében. A korábban agyonhallgatott, napjainkra átpolitizálódott örmény genocídium témája éppen ezért - néha talán szükségtelenül - óvatosságra inti a kutatókat.

A Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen 1998 és 2006 között szervezett armenisztikai konferenciákon kapott először tudományos nyilvánosságot az örmény népirtás témája. Az ugyanott működő Történettudományi Doktori Iskola Új-és Legújabbkori Műhelye által szervezett 2006-os konferencián született meg a gondolat, hogy a hazai genocídium-kutatást elősegítendő, örményországi kutatókkal közös tanulmánykötetet kellene megjelentetni. Ennek az együttes akaratnak az eredménye jelen kiadványunk.

Többnyelvű tanulmánykötetünk a tudományos együttműködés első terméke e témakörben, melyet elképzelésünk szerint több is követ majd. Ezért nem törekszik, nem is törekedhet a teljességre, sem az 1915-ös népirtás teljes folyamatának bemutatására, sem arra, hogy a közölt cikkek valamiféle történeti folytonosságot tükrözzenek. A cikkek kisebb része magyar, nagyobb része örmény kutatók tollából származik, s mindkét részről azonos szerkesztési elvet érvényesítettünk: helyet kaptak benne a szárnypróbálgató doctorandusok, s a témát több évtizede kutató tudós professzorok munkái egyaránt.

Jelen kiadványunk nemcsak a kutatók, hanem a téma iránt érdeklődő laikusoknak is hasznos olvasmánya kíván lenni, ezért bővítettük kötetünket egy, a genocídium témakörének egészét röviden átfogó bevezetéssel.

Mint szerkesztők ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik a tanulmánykötet létrehozásában segédkeztek; elsősorban és név szerint Anahit Szimonján asszonynak, aki a koordinációs munka oroszlánrészét végezte.

A kötet szerkesztői