|
|
(összefoglalás)
A cikkben elemző megvilágításba kerülnek az ifjútörök és a fasiszta politikusok bűntettei, melyek a nemzetközi jog általánosan ismert normái értelmében emberiség ellen elkövetett bűntettnek számítanak, és kimerítik a népirtás fogalmát. Történeti-összehasonlító módszerrel vizsgálva a párhuzamos jelenségeket, megalapozottnak tekinthető az a tézis, hogy az ifjútörök és a fasiszta vezetőket nemzeti soviniszta nézetek, illetve azonos gyűlöleteszmék irányították. Ebből adódnak a törvényszerű általánosítások és az elvi következtetések, mint például a 1915-ös és az 1943-as deportációk elrendelése között, amelyekben hivatalosan is feltüntették azoknak a nevét, akiknek később kíméletlenül bűnhődniük kellett. A fasiszta vezérek a nürnbergi pernek köszönhetően megkapták méltó büntetésüket, viszont az örmény népirtásért felelős hóhérok még mindig nem álltak a maguk nürnbergi ítélő-széke elé. Ennek a jövőben kell megtörténnie. Igaz ugyan, hogy a konstantinápolyi katonai bíróság 1919. július 5-én távollétükben halálra ítélte a népirtásért felelős ifjútörök vezetőket. Mindazonáltal ez az ítélet nem volt más, mint színjáték a Jog, és komédia az Igazságosság ítélőszéke előtt; ezzel együtt maga a bírósági tárgyalás mind de facto (tényszerűen), mind de iure (jogszerűen) az örmény népirtás elismerését jelentette.
|
|